A HAW megalakulását örömmel nyugtáztam. Na persze nem azért, mert örültem, hogy a Stereochrist énekes nélkül maradt, hanem mert Makó Dávid hangját bírtam a lemezen, s (jobban nem tudom ezt kifejezni) éreztem a lehetőséget az új csapatban. Aztán jöttek a hangminták, az első dalok, s beigazólódott a sejtésem. Ami itt kialakult, az bizony nagyon jó.
Na szóval, a négytagú csapat felállása ismerős lehet más zenekarokból, főként annak, aki a stílusba (sarkítva: southern/stoner a játék neve) kicsit jobban beleássa magát. Merthogy a doboknál Dávid előző zenekarából Gazsit találjuk (Prosectura és Vostok Room is), a basszer Pó és a gitáros Marci pedig az Igor -ból lehet ismerős.
A csapat tehát tavaly év végén rukkolt elő négy számos demójával, ami a stílus gyöngyszeme véleményem szerint. Itt szűk huszonkét percben megcsillantják a tehetségüket, s biztosak lehetünk abban, hogy nagy dolgokra lesznek együtt képesek.
Ezt a kijelentésemet leginkább a másodikként érkező All Good All Fine c. nóta támasztja alá. A kezdésként megérkező bendzsó(!) megmutatja, hogy kreativitásnak nincsenek híján, sőt! Ezt tartom a négy dal közül a legerősebbnek, legkerekebbnek, s ez hordoz talán magán a legtöbb déli hatást. Nem is rövid a dal és mégsincs olyan érzésem hallgatás közben, hogy túl hosszúra nyújtják.
De nem nehetek el szó nélkül a banda jelmondataként is szereplő (figyeljétek a logót!) The Free Ride of the Workhorse mellett. Ez direktebb, csipetnyit metalosabb felfogásban íródott, de a refrén megint csak olyan, amit koncerten a csapattal kell üvöltened.
A másik két nótában is találni emlékezetes momentumokat, akár a hangszereseket, akár az énekdallamokat tekintem. Elég csak a demo végén visszatérő bendzsóra gondolni. A végén lévő kis közjátékot viszont nem találom ideillőnek, bár különösebben nem is zavar.
A hangzásról ejtenék még néhány szót így az irományom vége felé. Nem tudom hol vették fel, de szerintem egészséges a megszólalás. Amit kell azt hallom, demónak tökéletes. Mondhatnám, hogy hallottam én már ennél gyengébb megszólalású lemezt is, de minek. Ez így tetszik és pont.
A hírek szerint haszna is volt a négy szám felvételének, hisz akadt tán kiadó, s lesz nagylemez is még idén. (Az idei év egyik legjobban várt anyaga ez!)
Addig pedig még néhányszor letolom ezeket a nótákat, mert nagyon jók. S remélem, hogy írnak még pár, legalább ilyen erős dalt…
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.