Collision Process
Collision Process [EP]

(Szerzői kiadás • 2010)
oldboy
2011. december 7.
0
Pontszám
-

A birminghami Collision Process bemutatkozó 4 számos EP-je még tavaly szeptemberben látott napvilágot, bár szerkesztőségünkbe csak nemrég juttatták el a srácok. Azóta, egész pontosan 2011 márciusában egy 2 dalt tartalmazó digitális kiadványt tettek föl a honaljukra, Emperors címmel.
Egyébként úgy tűnik, hogy nagy népszerűségnek és egyre nagyobb ismertségnek örvend a banda a szigetországban, hisz például 2010-ben, ezen EP dalainak köszönhetően megnyertek egy rádiós versenyt. Az adó hallgatói több mint 130, szerződéssel még nem rendelkező rock és metal zenekarra szavazhattak és a legtöbb voksot a Collision Process kapta!
Ez talán azzal is magyarázható, hogy egy manapság még elég népszerű, bár úgy tűnik kifulladóban lévő stílusban alkotnak. Igen, a jó „öreg” metalcore a játék neve. Amit azért progresszívebb, groove-osabb formában adnak elő, mint a legtöbb szimpla kóros alakulat, de azért semmiképp sem forradalmi amit művelnek.

A Sleep Now Forever ének szempontjából úgy indít, mintha Meshuggah lenne. Zeneileg is technikás, megtekert, töredezett ritmusokat tolnak a képünkbe, az énekeért pedig az öt tagból hárman is felelnek, bár Adam Cooper a fő dalnok, Jon Walters gitáros és Dan Willett bőgős is kiveszi a részét az ordítozásból. Gondolom a dallamos, tiszta ének Adamnek köszönhető, bár erről nincsenek pontos infóim. Dan bőgőjátékát viszont ki kell emelnem! Iszonyat technikás futamokat ereszt meg, hasonlóan nyomja, mint a nagymágocsi Angertea basszere, Miguel! Nem csodálkoznék rajta, ha ő is Fernandes Jazz Bassen nyomulna…
A Revelations már metalcore-osabb, mint az első nóta, de nagyon rendben van, a dallamos refrén a Killswitch Engage dolgait idézi. Hasonló recept alapján készült a Breaking Point is. Dan újfent brillírozik, de a két gitáros, Jon és Matt Glover is kitesz magáért.
A Divide a leghosszabb dal, akusztikusan kezd, aztán szépen elkezd építkezni és 1 perc elteltével beindul a kegyetlen, szanaszét tördelt riffáradat, húzós, szigorú tempók adják meg az alaphangulatot, amit a fogós, dallamos refrén old fel.
A hangzás nagyon rendben van, bár az Emperors még jobban megdörren, és talán a groove-ok is húsosabbak lettek, eme debüt EP dalaiéhoz képest.
Egyébként ez a 4 számos EP egy nagyon igényes kiadvány! Ha kinyitjuk a papírtokot, akkor a front borítón lévő, hiányos öltözetű, szőke leányzót láthatjuk kiengedett hajjal és más pózban. És még a modell hölgy nevét is beleírták a belső oldalra. Ő nem más, mint Ruby True, aki honlapjának tanulmányozását ajánlom férfitársaim figyelmébe!
A lemez mellé pedig ráadásként csatoltak a srácok egy szó szerint apró ajándékot is, egy 2,5 cm átmérőjű kitűzőt. Kedves gesztus, bár bevallom utoljára kb. 13 éves koromban hordtam kitűzőt, az is Bonanzás volt… 😀

Mivel ez egy EP, ezúttal eltekintek a pontozástól, de ha az azóta megjelent 2 dalt is figyelembe veszem, azt kell mondanom, hogy kíváncsian várom a Collision Process első nagylemezét!

Collision Process - Revelations