Ha a Nadir Music, vagy a Buil2Kill Records kiadványai kerülnek az ember kezébe, akkor jó eséllyel tippelhet arra, hogy olasz előadóról van szó. És az Endless Coma esetében be is jönne ez a tipp, hisz a srácok az ízletes tésztafélék hazájában, egész pontosan Padovában székelnek.
A Rising Rage című lemezük borítója pedig finoman szólva is nem túl szép… De legalább ronda! 😀 Sajnos a szövegkönyvben lévő grafikák is ugyanabban a stílusban fogantak, úgyhogy biztos lesznek olyanok, akiket a külsőségek elriasztanak a belső megismerésétől. Pedig a zene közel sem olyan vészes, mint a borító! Sőt!
Bár nem úgy indul az album, mint ami túl nagy eresztésnek ígérkezik. A szokásos semmitmondó intrót, ami ezúttal Prelude to the End néven fut egy kütyükkel kezdődő, mélyre hangolt gitárral operáló nóta követ, amiben olyan förtelmes akcentussal hadovál a Dark Priest művésznevet viselő énekes, hogy nem tudom eldönteni, hogy ez komoly, vagy csak vicc. Kicsit olyan, mint egy harmatos Serj Tankian utánzat, de mind a tiszta/dallamos ének, mind a hörgések, ordítások terén még csak látótávolságon belül sincs a kattant örmény csókától. Szóval a Mind Battle hallatán jómagam is majdnem végtelen kómába estem, de ha valaki ezen a ponton nem kapcsolja ki a lejátszót, azt megnyugtatom, hogy a továbbiakban jelentős minőségi javulás következik be, vagyis túl van a nehezén, ha túléli az első két szerzeményt! A Disease-ben már nyoma sincs a brutális akcentusnak, ezért gyanús, hogy a Mind Battle-ben valami poén akart csak lenni. Persze hallani, hogy nem az angol „sötét pap” bácsink anyanyelve, de különösebb gond nincs a kiejtésével, ráadásul az énekdallamai is sokkal fogósabbak és a verzében ahogy a mélyebb és magasabb hangok közt lépeget, még viszonylag egyéninek is mondható! A Golden Chains is egy jól sikerült darab, Sal mélyre hangolt alternatív metalos riffjei ütnek és egy olyan pofás szólót is megereszt, amire egyáltalán nem számítottam! A No Faith-ben is „gitárhősködik” Sal, de Nick Franz bőgője is eszméletlen bivaly módon dönget! A hangzás, de néha a zene kapcsán is többször beugrott a Therapy? utolsó két lemeze, ami számomra mindenképp pozitívum. Egyébként a No Faith refrénje egész érdekes, ötletes. Ügyesen építik be több dalba is az enyhén Manson-os samplereket és képesek egy sajátos atmoszféra megteremtésére.
Természetesen nem az Endless Coma a világ legegyedibb zenekara, de a döcögős kezdés után igencsak megcombosodik a Rising Rage! A Disease után egymást követik az erős alternatív rock/metal számok, melyekbe nu metalos hatások is be-bekúsznak. Nekem a hangzás kifejezetten tetszik, nem túlpolírozott, inkább dögös, horzsoló, organikus, élettel teli. Nagy kár, hogy a záró, The Last Minute-tel ismét sikerül kicsit belerondítaniuk az egyre pozitívabbá váló összképbe, ugyanis az „utolsó percet” sikeresen elnyújtják 24-re. Pontosabban sikertelenül, mert maga a dal, a zene kb. 4-5 percig tart, hogy aztán egy fölöttébb idegesítő húsz percen át tartó zajhalmaz zárja a lemezt. Kár érte, mert szerintem teljesen fölösleges ez ide! Egyébként sosem értettem és díjaztam, ha egy banda az utolsó dalt jó bő lére ereszti, de olyan formában, hogy a tényleges záró nótát hosszas percekig tartó csönd, vagy épp zaj, prüntyögés követi, hogy aztán kapjunk egy általában hót béna „hidden tracket”. Itt nincs rejtett dal, csak sehová se tartó értelmetlen levezetés.
Amit természetesen csak egyszer bírtam végighallgatni, azóta mindig leállítom az albumot, amint a valódi zene véget ér.
Mindenesetre ezzel a húzásukkal elérték, hogy a növekvő lelkesedésemnek gátat szabjak és lecsippentsek egy csöppnyit az addig kigondolt pontszámból.
De ezzel együtt is az a helyzet, hogy az általam eddig közepes, vagy erős középszernek titulált bandákat, lemezeket gondozó Buil2Kill mostanában küldött promói a szokásosnál magasabb színvonalat képviselnek! Remélem ez a tendencia folytatódik a jövőben is!
Azért az mindenképp biztató, hogy az istálló egy hatalmas fegyvertényt végrehajtva leigazolta a norvég avantgárd, prog metal kiválóságot, a Ram-Zetet, akik új lemeze már az ő égiszük alatt jött ki!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.