A finn Naturmach production bő évtizedes fennállása óta eléggé jellegzetes karakterű csapatokat gyűjtött a zászlója alá. Nagyjából be is lőhető, hogy az ember mire számíthat egy „Naturmacht-os” zenekar kapcsán. A kiadó profiljába fajsúlyosak a friss albumos, epikus – atmoszférikus black metál együttesek. Noha ezt a tábort gazdagító formációk körében a reformer kiadványok nem túl gyakoriak, azonban ezen fogások iránt érdeklődő hallgató, így specifikusan csemegézhet az ilyen tapsú kiadványok közt. Végső soron egy kellemes ismerős ízt nyújtó produkció is ugyanúgy válhat új kedvencé. Annak ellenére, hogy már korábban találkoztunk ilyen zenei megoldásoknál a „nagy öregek” kapcsán. Kérem, nekem nem kell sokat udvarolni! Könnyen elcsavarja a fejemet az olyan black metál banda aki költői hitvallásaként a természet misztikus varázsát, vagy éppenséggel fantázia világ ősi földjeit, csatáit, hősök történeteit meséli el. Így nem volt nehéz dolga velem a fehérorosz Withered Land-nak sem.
A projekt, a korábbi zenekaraiban basszusgitáron játszó Olga Kann hosszas tervezése nyomás született meg. A fiatal hölgyet személyes terveinek a megvalósításában Alexander Rabets (vokál) és Koliopanos Filippos (gitár) is támogatta. Az The Endless Journey névre hallgató első nagylemez idén augusztus 20-án dobbantott a Nautrmach Production gondozásában. Az biztos, hogy nem lehet a kiadó szemére vetni, hogy nem törődik a harcosaival. Szinte az összes kiadványuk megkapja az általam imádott, limitált A5-ös digipack, illetve pofás sztenderd kiadványt is. Ezen esetben Hősünk is igen csinos vértezetet kapott. Bizonyára sokan túlcsordulnak már az „epikus„, „atmoszférikus” jelzőktől. Viszont ennél megfelelően nem is lehetne aposztrofálni a zenekar munkásságát. Az albumon szereplő öt dal, egy harcos útjának öt állomásai. Mesél rettentő csatákról, küzdelmekről, az otthon iránti vágyakozásról. A keserű vereség, üresség, halál, de ugyanakkor a feltámadó remény és szépség kettősséget filmszerű megvilágítással, narrációkkal tárja elénk. Olga buddhizmus iránti érdeklődése is visszaköszön a koncepcióban. Melyet egyfajta „karmaként” jelenít meg. Amikor valaki halált arat, és egyre több vérbe meríti a kezét, nem várhat mást cserébe csak vért. Ugyanakkor a megjelenik a hősiesség, bátorság, és természetesen az mesebeli tájak szépsége is.
Elképzelhető, hogy ez a téma nem hozza lázba a zordon metál hívőket. Ellenben engem gyerekkorom óta lenyűgözött a természet, az ősi legendák varázslatos szépsége. Azok az letisztult fantasy történetek, ahol a világban a jó egyszerűen jó, a rossz az szimplán rossz. Nincsenek hamis ígéretek, színlelés, képmutatás. A Withered Land sem akar másnak mutatkozni, mint ami. Egy jól sikerült epikus – atmoszférikus black metál lemeznek. Egyértelműen tetten érhető az erős Summoning hatás, de ettől eltekintve figyelmet érdemlő kalandra invitálja a hallgatót. A közép tempós black metál témák mellett márkásan jelen vannak a szimfonikus betétek, billentyű témák is. Olga elég jól bánik ezekkel az eszközökkel, jellemzően ezek határozzák meg a dalok szerkezetét és dallamvezetést is. Remekül kiegészítik Koliopanos harsogó gitár riffjeit. Mindemellett, természetesen a hangképet is ízlésesen megfűszerezik. A billentyű témák szépen illeszkednek a zenébe. Nincsenek előre tolva, ami nagyon jó. Így együtt hullámoznak a többi hangszerrel. A narráció és a hang effektek tényleg ötletesek. Így részesei lehetünk a karakter történetének. Ezekből is éppen annyit csurgatnak, amennyi szükséges a hangulatkeltéshez. Mournful Story Never Ends és Death Was Always Near számokban egy csipetnyi akusztikus gitár is hallható. Az atmoszférikus részek kiemeléséhez még lehetett volna őket gyakrabban használni. A változatos károgás, hörgés mellet a narrációért is felelős énekes Alexander abszolút mértékben hozza az elvártakat. Ennek ellenére néhol úgy éreztem, hogy magára hagyják. Az amúgy egész jól csengő refrének esetében, mint amit a Through The Misty Mountains-ben felzendül, nem kapja meg azt a zenei alátámasztás, ami kihangsúlyozná a téma borzongató karakterét. Nekem úgy tűnik, hogy mindenki külön- külön jól teszi a dolgát, de összhatás heroikus érzete elmarad.
Persze ez nem azt jelenti, hogy szétesik a produkció, vagy nem működne, hanem azok a részek nem minden esetben kapnak hangsúlyt, amik miatt a dal megkapná a szükséges emlékeztetés, fennkölt jelleget. Jó lett volna, ha alkalmaznak tiszta éneket is. Egy kicsit lágyította volna az amúgy színes és korrekt vokál szekciót. Az összességében jól megírt, változatos, narrációkkal, témaváltásokkal és betétekkel megspékelt szerzemények kapcsán egy pici hiányérzetem maradt azok ívét illetően. Kétségkívül vannak benne ütős pillanatok, kiemelések, ahogy a Wraiths Surround Us All és az Over Distant Shores című nótákban hallhatunk ilyet. De összességében nekem egybefolytak a szerzemények. Talán mert a koncepció ezt kívánta, és nem külön dalokként kezelték a számokat. Ezt nem tudom. Viszont nekem segítettek volna fogódzkodókat találni a szerzemények kapcsán. Valami olyasmit szerettem volna fajsúlyosabban hallani, mint amik a Wraiths Surround Us All és a Death Was Always Near számokban megszólaltattak.
A The Endless Journey elismerést érdemlő kiadvány. Főleg hogy egy ilyen fiatal hölgy áll az első albumos projekt mögött. Látszik, hogy gondos és szeretetteljes munka eredménye. Néhol lehetett volna kidogozottabbak, emlékezetesebbek a témák de semmi ok nincs a panaszra. Ezek nem rontanak az album értékéből. Egy korrekt, igényes utazás, ami hozza a stílus elvárásait. A saját történet megírása, elmesélése, ahogy Olga egy harcos megpróbáltatásain közvetíti saját gondolatai, egy figyelemre méltó és ötletes megoldás. Tehát, nem egyszerűen egy fantasy történet megzenésítése, elbeszélése, amit hallhatunk. A hangzás elég jól sikerült. Nem hagyott bennem semmi tüskét. Megemelem a kalapom, hogy egy debütáló, kis zenekar egy ilyen színvonalú produkciót tett le az asztalra. Érdemes lesz követni ennek a formációnak a tevékenységét, alakulását, növekedését. Olga már dolgozik a következő anyagon, az újabb történet megírásán. Én kíváncsian várom a következő lemezt. A Withered Land zenekart leginkább Summoning, Caladan Brood, Forlorn Citadel, Firienholt, Dwarrowdelf, Belore rajongók számára tudnám ajánlani.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Jó írás, alapos körbetekintéssel. Köszönöm, mint olvasó!
Helló!
Köszönöm a visszajelzést! Mindig próbálok valami extra információt beletenni az írásokban – már ha hozzájuk jutok. Legtöbbször a bandával is felveszem a kapcsolatot, hogy adjon pár háttérinfót a tagokról, vagy a szövegekről. Így próbálok érdekesebb cikket írni, amiben olyan infók lelhetők fel, amik máshol nem nagyon lehet olvasni. Ha ez sikerült, akkor annak nagyon örülök.
Üdv,
Gábor