Ezt a zenekart sem az „eredeti” neve adja el, az biztos. Enyhén szólva, félve kezdtem neki a lemez első hallgatásának, aztán jött a döbbenet. Minden cécó nélkül szakadtak a nyakamba az északi thrash riffek, jellegzetes énekkel. Felkerestem a zenekar honlapját, és bizony itt jól ismert, vagy legalábbis hozzáértő zenészek nyomják a muzsikát! A csapat tulajdonképpen […]
Tovább »
A hazai dark metal foghíjas mezőnyének vezető csapata az Garden Of Eden. A csapat 2000-ben alakult ecsegfalván. 2001-ben látott napvilágot A halandóság kertje című EP-jük. Három évet kellett várni ezután a zenekarnak, hogy a tavalyi évben a boltokba kerüljön Búcsú Az Édentől című bemutatkozó albumuk. A lemez a Nail Records gondozásában jelent meg. A kiadványon […]
Tovább »
A death metal egyik kedvenc stílusom. Nem az ész nélküli csattogtatás, a másfél perces vérhányós izék, hanem a gyilkos riffek, érdekes dalszerkezetek, technikás riffek halmaza. Mivel a Decapitated név nem igazán a technikai bravúrok fitogtatását sugallta, így valahogy nem sok kedvet éreztem hozzá. Egyik alkalommal semmi újdonság nem érkezett, így turiztam egyet a régebbi CD-k […]
Tovább »Eljött az a pillanat, amikor „kezünkben” (az idézőjel nagyon is megindokolt, hisz sokatoknak ez a koncertalbum a zenekar honlapján letölthetővé tett sűrített formátumban van meg) tarthatjuk a Hollywood metal feltalálóinak élő lemezét. Tudom, hogy nem láthatjátok arcomon a széles vigyort miközben ezt írom, de bevallom, hogy nagyon mulattat az a görcsös ragaszkodás az általuk tökélyre […]
Tovább »
A Faro együttes egy új zenei project, ami Firerwind, Avalon Jaded Heart, Bonfire tagokból tevődik össze. Az Angelost album jól sikerült, hiszen már a felállás is önmagáért beszél. Dallamos hard rock stílusban nyomulnak a srácok, ami már nem az első kiadványuk, itt viszont már más a felállás Jaded Heart-ösök és a ex-Bonfire tagok nem szerepeltek […]
Tovább »
Két teljes album után egy kislemezzel rukkolt elő a finn death metál banda. A Bros Studióban rögzítették ezt az igazán kemény és brutális hangzású maxi cd-t. A hörgés nem egyedi, de erőteljes és érthető, minden téren lehengerlő az album. A zene hangzásilag nagyon üt, dübörög mint egy igazi death metál album. Nagyon sok váltás hallható […]
Tovább »
Az Elizee-i mezők a görög mitológiában a világ végén található helyet jelöli meg, ahová az istenek küldötték a kiválasztottakat örök pihenésre. Nagy a gyanúm, hogy akik benépesítik azt a paradicsomot, leginkább Hades földjén éreznék magukat, ha kényszerítené őket, hogy meghallgassák a The Elysian Fields legújabb albumát. Mondom ezt egy adag szomorúsággal, hisz a görögök lemezei […]
Tovább »
A tribute lemezek sokszor képezik vita tárgyát, igazából sok közülük nem is tölti be elsődleges szerepét, rengeteg esetben pedig a kiadók mindenféle garázs-zenekarokat pakolnak fel, ezzel is promótálva az adott együttest. Szerencsére itt ilyenről szó sincs, bár David Lee Roth munkásságát nem igazán ismerem, ez az album színvonalát tekintve valóban tisztelgés előtte. Talán annyit érdemes […]
Tovább »
A Helloween zenekar albuma egészen idáig valahogy nem akaródzott az általam bebarangolt üzletek közelébe férkőzni.. egészen mostanáig. Kb. 10 napja, hogy a birtokában vagyok ennek a kiadványnak. Azóta nagyon sokat pörgött a két CD, hol a munkahelyen, hol pedig az otthoni lejátszók egyikében, de legtöbbször a konyhában reggelenként. A zenekar körüli felhajtások szerintem elégé kiábrándítóak, […]
Tovább »
A Stryper régi ismert bandának számít, akik még 15 év után is mindig harcba szállnak a hozzájuk tartozó fillingben. Modernebb megszólalásban gitárszólók nélkül friss lendülettel Michael Sweet énekes hangja simogat végig a lemez 40 percében. Igazán jó refrének és gitár riffek hallhatók a lemezen, de annyira nem jók, mint amilyeneket a régi időszakban hallhattunk. Lehet, […]
Tovább »
