A svéd Sanctification-önt illik ismerni legalább név alapján, ha jobban benne vagy a komplex death metál berkekben. Hogy miért? Mert olyan és akkora nevek zenéltek illetve zenélnek benne… közel 6 évig verte benn a ritmust Nils Fjellström az In Battle illetve a Dark Funeral magaslataiból, jelen frontember nem más, mint Magnus „Masse” Broberg (Dark Funeral, […]
Tovább »
Nem hinném, hogy bárkinek is ismerős lenne az olasz Planar Evil neve, már csak sem, hiszen a mostani debüt lemezen kívül a Molise-i srácok egy demót tettek le az asztalra Land of Doom címmel, amely 2003-ban született, ők maguk, pedig 2000-ben alakultak. Éppen ezért van két Intro is a korongon, hiszen a hetedik daltól a […]
Tovább »
A nem kissé idióta nevű Breschdleng érdekes zenei koncepciót alkot, a német srácok 2007-ben röffentek össze és idén itt az első komolyabb megmérettetés, egy kislemez. Nem nagyon akarnak nemzetközi vizekre evezni, talán ennek is tudható be az hogy anyanyelvükön szólalnak meg. Műfajilag hardcore abból is az a crossover féle, amiben a thrash penge íze és […]
Tovább »
Mostanában rengeteget értekeztem olasz formációkról, amelyeknek mindnek köze van egymáshoz valamelyik tagság projectjének köszönhetően. Ilyen az Arcana Coelestia is (a lap aljára nézve láthatod mikkel is kapcsolódik össze a Cagliariben alakult 2004-es három fős mélység talentum). A Le Mirage De Lideal a második nagylemez, melyet 2007-ben a nem túl erős Ubi Secreta Colunt előzött meg. […]
Tovább »
A különleges hangzású olasz formáció nem annyira mindennapi műfaji kavalkáddal kedveskedik a mélyebb és betegebb zenék szerelmeseinek. Az Urna gyakorlatilag a funeral doom ügyes elegye az ambient felhők tipegésével és a rideg és mizantróp black metal ötvözetével. A formáció 2004-ben jött létre Cagliariben, és az Iter ad Lucem címre keresztelt korongjuk immáron a harmadik nagylemez. […]
Tovább »
Az Absentia Lunae borítójára és logojára nézve a militarizmus és valami komolyabb post-apokaliptikus stratégiai játék képe ugrik be, s mindez egy picit reális is, vessünk csak egy pillantást a hosszú és beszédes számcímekre… az olasz black metál horda 2002-ben alakult és a Historia Nobis Assentietvr a második nagylemez, melyet 2004-ben és 2005-ben egy-egy demó előzött […]
Tovább »
Ismerkedjünk meg egy igazán depresszív lófasszal a belga földekről, amely torkunig nyomja a brét, aztán pedig magunk farcolunk be… patakozó vérünkben fürödvén emlékezünk egy szebb hajnalra, amikor a felkelő nap, nem a véget, hanem a kezdetet jelentette… egykoron. A scherpenheuveli két fiatalember korántsem nagy újítást dobott össze tavaly, mégis a celofánra ragasztott matricán nagy spanyolviasz […]
Tovább »
Most aztán végképpen nem szánok semmi bevezetést, az meglehetősen puritán című EP 00 zNo művészúr második próbálkozása, amelyben már sokkal inkább érezhetővé válik a mélység, a zaj és a kísérlet egy újabb tónusa és perspektívája, ahogy a 3TECH súlyos törzsi ritmusai megindulnak, a háttérben zakatoló és morajló gyárral, már sejteni vélhetjük, az utazás egyszerre lesz […]
Tovább »
Kétlem, hogy bárkinek is be kellene, vagy illene mutatnom a francia zajkeltő művészt, zNo-t, hiszen számtalan cikkemben volt róla szó, így tehát aki nem ismeri, magára vessen. A helyzet az, hogy most van egy csöppnyi időm, így gyorsan firkantok az első komolyabb megmozdulásáról, amelynek dátuma kétes, 2006, 2007 és 2008 egyaránt kapcsolható az 5 számos […]
Tovább »
Ismerkedésünk záloga a francia Svart Crown, amely a black és a death thrash között mozog komplexen, az Ages of Decay az első debütjük, melyet tavaly adott ki a Rupture Music (nem túl korrekt húzás a teljes booklet és az írott CD kombó…), melyet a 2006-os Bloody Crown demó előzött meg, amúgy pedig csigazabáló barátaink 2004-ben […]
Tovább »
