Ismerkedjünk meg két aprócska orosz csapattal, melyek zeneisége elsősorban a gothic és doom szerelmeseinek okoz majd kellemes pillanatokat, a csalódás szele kizárva, hiszen ez a misztikus szőnyeg egyenesen Novosibirsk nevű városkából gurul elénk, vérvörös, fájdalomtól teljes, rojtjai a múlttól mocskosak, s csak arra vár, hogy rálépj… A hangzás mély és korrekt, a külsőségek pedig puritánságuk […]
Tovább »
A 2006-ban alakult stockholmi Withershin idén rakta le első kislemezét a 2008-as debütje és a 2007-es demója mellé. A svéd horda a logó és a lentebb szemlélhető fotó alapján is black metálban utazik, de ezt erősíti meg a borítója is The Hungering Void-nak. Az EP mindössze három nótát tartalmaz, lássuk milyen földre is kalauzolnak ezek […]
Tovább »
Mintha eltévedtem volna egy labirintusban, amelynek azért vágtam neki, hogy végül fényre s magamra leljek, fellélegezhessek. /Vavyan Fable/ A finn October Falls munkásságát azt hiszem nem kell bemutatnom, M. Lehto mester 2001 óta alkot, immáron a harmadik nagylemezzel jelentkezik. Segítségére volt V. Metsola – basszus és M. Tarvonen – dobok (utóbbi név rengeteg formációban vállalt […]
Tovább »
„A remény elvesztésével elmúlik a félelem, a remény elvesztésével megjön a beletörődés.” /Tom Godwin/ Ismerkedjünk meg a düsseldorfi Debt Of Nature formációval, a németek érdekes koncepcióban dolgoznak a jelen és az old school határai között, ennek ellenére 2006-ban alakultak, 2007-ben egy demóval, majd rá egy évvel kislemezzel jelentkeztek, tavaly pedig kedvenc kiadónk a Deity Down […]
Tovább »
„…s végül teljes eksztázisban fedezzük majd fel a ló vontatta autót.” /Michael Tournier – A rémkirály/ Az árvizekkel együtt a gyomaedrődi Nasmith is előre tört, s végre első nagylemezét is partra mosta a víz idén, 2002-es alakulásuk óta számtalan anyaggal tették gazdagabbá a hazai divatcore színterét, én magam is írtam róluk, a fejlődés pedig mindentéren […]
Tovább »
„Valami dicsfény, valami alkonyi izzás borult ilyenkor az életre. Minden gond és minden realitás anyagon túli tapinthatatlanságba burkolózott, puszta képzeletbeli tüneménye alakult át a nyugodt szemlélet számára és nem állt többé az ember előtt súlyos valóságként, mely testet és lelket felsebez.” /Thomas Hardy – Egy tiszta nő/ A holland Slechtvalk neve nem ismeretlen a dallamosabb […]
Tovább »
„…beletörődik ebbe az élethosszig tartó visszafejlődésbe…” /Thomas Bernhard – Korrektúra/ A legalább korai Immortal mélységeket és kietlenséget sugalló FrosTbounD szép kis meglepetés lehet annak, aki a neve és logója alapján ítél. A formációt fiatal fővárosi srácok hívták életre, a kezdetek-kezdete 2004, ahonnan aztán folyamatos változásokkal, tagcserékkel elérkeztünk a The Cross Shades címet viselő demóig, amely […]
Tovább »
A GuilThee az elmúlt félévben feldemózta második „Homunculus Paradoxon” munkacímű lemezét. A komponálásban mind a négy tag részt vett (Vértesi István tavaly novemberben távozott – helyére nem jön más). Károly szerezte a riffözön és a szólók nagy részét. Gábor és Balázs két teljes nótát hozott, valamint Gábor írta meg ismét a pszichedelikus részeket, a dobot és a szintitémákat. Emil műve egy rövid másfél perces merengős betét. Tagcsere ezúttal nincs, a zenekar két éve ugyanazokkal az arcokkal működik.
Az anyag terjedelme 47 perc (12 nóta). Műfajilag megint csak tágul a kör, mert a GuilThee-re eddig nem jellemző doomos-sludge-os részek is kidolgozásra kerültek, valamint több lett a grind is. Összefüggő témakör ezúttal is várható, de a szövegek írásába most Emil mellett Károly is beszáll. A nyelv most is angol lesz, itt-ott beszúrt magyar részekkel. Hörögni, énekelni, károgni, mormogni, jajongani Emil és Károly fog, állandó vendégünk Betty pedig énekel, sikít, lálázik, szövegel majd. A stúdiózás szeptemberben indul, és egy hónap lesz rá. A lemez megjelenése novemberre időzítve.
Egy hajdani NUskull cikkem újrafaragása: Gondolom senki sem emlékszik (ahogy én sem) egy 1984-es Commodore 64 számítógépes játékra, az ALICE IN VIDEOLAND-re, mely Lewis CARROLL regénye alapján interpretálta az akkori beteges gyermeki drog és álomvilágot, az akkori kor lehetőségeivel. Egy nonszensz regény… az egymást követő események már-már értelmetlen, mégis komplex és logikus képek között, s […]
Tovább »
Az amerikai Skrew túl sok vizet soha se kavart az indusztriálok csattogó taván, hiába folyt az olaj, a korozóival mohon ölelkező rozsdás csövekből, ám ettől még azt hiszem érdemes megemlékezni róluk, akkor is, ha ez csak keveseket fog érdekelni. 1990-ben alakult Texasban, fronember és gitáros Adam Grossman a kezdetektől a végéig kitartott, ám a Skrew […]
Tovább »
