A Pearl Jam, hogy úgy mondjam a szívem csücske. Természetesen elsősorban az első két lemezükkel vagyok a legnagyobb barátságban, de az azt követőket is tudom értékelni. Az 1996-os turnéjuk pesti állomását (még anno a BS-ben) az eddigi „pályafutásom” egyik jelentős koncertjeként tartom számon. Szóval kíváncsian vártam a kilencedik lemezt. Már csak azért is, mert a […]
Tovább »
„…ha valaha fia felé fordította ma már elporladt világoskék szemét, senki sem őrzi ennek emlékét: kárba veszett mindez a szeretet.” /Jean-Paul Sartre – A szavak/ Kakukktojásként mered az amúgy igencsak kísérleti zenék halmazába építkező Art of Silence series kiadvány, az orosz Asklepia. Hogy miért is lóg ki a sorból? Számtalan okból kifolyólag; van helységnév (Cheboksary-ban […]
Tovább »
„…hol olyan mélyen tolta be, amennyire csak bírta, körülnyalva–nyálazva a zápfogakat és a szájpadlást.” /Gabrielle Wittkop – A nekrofil/ A szlovén Vulvathrone-t nem szeretném bemutatni különösebben, hiszen anno Nuskull-os időszakomban már írtam a Murska Sobota-i pornó hordáról egy kritikát a beszédes nevű Bukkake korongjukkal kapcsolatban, melyről itt olvashatsz. Ezzel le is tudtam a bemutatást, és […]
Tovább »
„…kábán nem is hallottam az anya és gyermeke kapcsolatát elvágó olló utolsó csettenését; zűrzavaros világba süllyedtem, egyszerű látomások, elmosódott bálványok közé.” / Jean-Paul Sartre – A szavak/ A legutóbbi Art of Silence series kiadvány, melyről beszámoltam, az Ukrán Voida volt (kritika a lap alján); a helyzet limitáltság szempontjából ugyanaz, csak az orosz Odio Vestri még […]
Tovább »
– Hogyan született meg az ötlet, hogy kéne egy Bodom tribute? Erik: Másnaposan felkeltem egy felvidéki panelház gyerekszobájában, és azt mondtam, én Bodom-ot akarok játszani. Majd az ötletet hirdetés követte, jöttek a tagok sorba, és elkezdtünk zenekarrá alakulni… – És miért pont Bodom? Erik: Hát, az ember végül is játszhatna Iron Maiden-t, mert hát játszanak […]
Tovább »
Az idei év első metal lemezei között jelent meg a dán trad/power Iron Fire ötödik albuma. Néhány hete hallgatom, és mindig ugyanazt érzem. Semmit. Persze ez szubjektív, az album ennél sokkal jobb értékeléseket is kapott. Egyes vélemények szerint a banda legjobbja. Ilyenkor elgondolkodom azon, hogy mennyire változatosak az ízlések, és tényleg van olyan ember, akinek […]
Tovább »
A nyár közepén új lemezzel jelent meg a piacon az Obituary, a 80-as évek végének egyik death metal úttörője, a világ legsúlyosabb zenekara. Annak idején, mondjuk a zseniális Slowly We Rot album megjelenésének korában nem nagyon gondoltunk bele abba, hogy a banda meddig lesz látható a színen. Néhány feloszláson és újjáalakuláson túl ugyan, de most […]
Tovább »
„A fehér, görögös templomi homlokzat most még inkább azt a hatást kelti, mintha egy oda nem illő lárvát raktak volna fel a komor kőépületre…” /O’Neill – Amerikai elektra/ Ideje lesz megismerkednünk egy újabb Deity Down Records kiadvánnyal, a holland Persistense-szel. A csapat Hertogenboschban alakult 2000-ben, rá egy évvel kiadtak egy demót, majd 2004-ben a Persistense […]
Tovább »
„… her face with its slack vulgar expression would make anyone’s gorge rise, but her body was beautiful like a fragile nymph, to whom some kind of nasty magic matched a withering lustful slut’s head…” /Fyodor Sologub – The Petty Demon/ The italian Murder Therapy is a newer Deity Down Records releasetion, and since the […]
Tovább »
A Peaceville kiadó halad a korral. Most ez jó-e vagy sem, nem tudom még eldönteni. Viszont az, hogy az új Katatonia lemez promoja csak netes és ráadásul streaming (értsd: hallgatható) formában jutott el hozzám, kicsit megnehezítette a cikk megszületését, még akkor is, ha hála GF-nek azért csak lett belőle mp3-változat. Igaz csak 160 kbps verzió, […]
Tovább »
