Unatkoztam. Egészen fél órával ezelőttig. Mostmár nem. Elmesélem, miért. Unalmamban mindenféle idióta honlapot böngésztem az interneten, épp a Warner Music Hungary honlapján jártam, és a kiadónak azon kiadványait nézegettem, amiket a fejesek rocknak tituláltak. Görgettem szorgalmasan, majd megláttam a Pantera best of-ot, rá is kattintottam sebesen, hogy vajh’ mit írnak róla. Egy idézet volt ott, […]
Tovább »
Na igen. Minden jobb csapatnak eljön az az idő, amikor csinál egy olyan lemezt, ami teljesen megosztja a rajongótábort. Elég a Hypocrisy – Catch 22 című remekművére gondolni, ami ugyebár kettétépte a fanokat, voltak, akik megutálták a zenekart, voltak, akik akkor szerették meg igazán. Nos, a Kataklysm történetének második ilyen albuma elé érzezett. Ennél az […]
Tovább »
Teljesen véletlenül akadtam rá erre a számomra ismeretlen zenekarra, de megmondom őszintén kellemes meglepetést okoztak a számomra. A zenekar 1997-ben alakult és jónéhány tagcserén átesve alakult ki a jelenlegi felállás. Az Evolution Purgatory már a második kiadványuk, hiszen 2000-ben megjelentették a “The Hunter” albumot, sőt a címadó számról még egy videóklipp is készült. Az együttes […]
Tovább »
Nos, hogy mit is jelent számomra a Trans Siberian Orchestra által képviselt zeneszemlélet, mentalitás, attitűd? Igazán ezt csak azután tudtam megfogalmazni magamban, miután megnéztem a DVD-jüket (The Ghosts of Christmas Eve) egy kedves ismerősömnek köszönhetően. Ez a zene tökéletesen az érzelmekről szól. Itt nincs keménykedés, sárkánygyilkolás, emberáldozat, kábszer, vagy hülye politikai utalások. Itt én csak […]
Tovább »
Amikor 1995-ben, az Iron Maidenes meg Judas Priestes korszakomban, amikor még gőzöm sem volt, mi az a death metal, valaki megmutatta ezt az albumot. 10 év múlva biztosan állíthatom, akkor az életem zeneileg nagyon nagy fordulatot vett. A csapat munkásságát ismerve, ez az album diszkográfiába egyáltalán nem volt illő, mégis rengetegen ezzel szerették meg őket. […]
Tovább »
Az Eidolon munkásságával a 2001-es Hallowed Apparition albummal találkoztam először. Tömör power-metált nyomtak a kanadai srácok. Az akkori énekesüket azóta lecserélték Pat Mulock-ra. A zene annyiban változott, hogy az új albumukkal a Drover tesók elkészítették eddigi legkeményebb albumukat. Itt-ott egész death-metalosra vették a figurát! Az album nagy negatívuma számomra az volt, hogy nem érzem egységesnek. […]
Tovább »
Garael barátommal azon dumcsiztunk, hogy fölösleges dolog a kategorizálás. Hát igen, azt állítom most is. De a kategorizálás kell, mert így lehet jobban érzékeltetni az adott album által képviselt zenei irányt. Hát, amit a The Legion albumán hallunk, az black metal. Nem holmi szintis vámpírmese megzenésítve, nem electro-indusztriál gépezet, hanem az, amiről mindig is szólt […]
Tovább »
Két évet kellett várni az olasz Rhapsody új nagylemezére. A szimfonikus power metal banda eddigi művei a stílus meghatározó albumai voltak. Ezek után részemről nagy várakozás előzte meg az új albumot, mely felvételeit Európa több országában végezték (Anglia, Olaszország, Csehorzság, Belgium, Németország). A zenei anyagot Luca Turilli és Alex Staropoli írta. Rengeteg nemzetközi hírű vendégszereplő […]
Tovább »
Igen nagy felelőtlenség lenne úgy kezdenem a kritikát, hogy „Jaj de vártam már ezt az albumot” vagy „Végre itt van, megérkezett hazánk egyik legkiemelkedőbb zenekarának új lemeze”, esetleg elintézném egy szimpla „Végre” szócskával. Hogy miért? Mert egyáltalán nem érdekelt sem a zenekar, sem a lemez. Egy-két régebbi számot már hallottam, de mint ahogy egyik magyar […]
Tovább »
A Svéd zenekar 1997-ben alakult és három demó után idén elkészült a bemutatkozó lemezük. A srácokat a Hong Kong-i székhelyű Trinity Records vette szárnyai alá. A zenekarhoz stílusilag a melodikus death metal áll legközelebb ami ugye nem meglepő ha nézzük hogy Svédek. A zene leginkább a 90-es évek közepén ténykedő bandákat idézi de a hangzás […]
Tovább »
