Az előző Ea lemeznél Illés András barátom segített ki információval, miszerint ez a zenekar (?) egy ősi letűnt civilizáció nyelvén mesél azon ősi letűnt civilizáció történelméből. Ehhez a koncepcióhoz nagyon jól párosul az az annyira azért nem felhasználóbarát szemlélet, hogy önmagukról semmit nem osztanak meg a tagok. Nincsenek arcok, és nevek. Valahonnan a Sumér birodalom […]
Tovább »
Ezzel az idézettel indul a második Voidhanger lemez. Nyilván mindenki látta a Közönséges bűnözőket, hiszen alapfilm, és van az a rész, amikor Verbal (Kevin Spacey) ezt megjegyzi Dave Kujan (Chazz Palminteri) nyomozónak. A két és fél évvel ezelőtti első lemezükön pedig Gary Oldman monologizált a Leon a profiból. Csak sokadszorra esett ez le az akkor… […]
Tovább »
Két éve a Sanyi jelzett, hogy jön egy francia post black anyag, amit lehet le kéne hallgassak, mert valószínű, hogy tetszene. Nos, azóta többször is bebizonyosodott, hogy a főszerkesztőnk promó CD elosztóközpontként elég jó százalékban tudja kitalálni, hogy melyik firkásznak mi vág az ízlése közepébe. Az a lemez, vagyis a The Great Old Ones debüt […]
Tovább »
Szombaton a Vértes keleti kapujánál Száron jöttünk össze ezúttal második alkalommal. A mostani terv az volt, hogy a szerkesztők mellett a külsős munkatársak is vegyenek részt az eseményen, és a sors végülis úgy hozta, hogy túlerőbe is kerültek, mivel előbbiek közül csak GF, Sanyi, Zeba és én voltunk jelen. A tíz fő Baathory, Krigare, Chino, […]
Tovább »A francia TGOO második lemeze online hallgatható a brit Metal Hammer oldalán. A hivatalos megjelenés április 16-ára van időzítve, és a lemezt ismét a LADLO gondozza. Az előző anyag, az Al Azif két éve jelent meg. Itt írtunk róla.
A Tekel-Li meghallgatásához pedig tessenek ide kattintani!
„A mai naptól hallgatható a Remete nevű dark ambient projektem második anyaga, a Keleti limes. A szerzemények tulajdonképpen nagyjából egy időben születtek az előző lemezzel, de 10 dalt egyszerre tényleg veszélyes lett volna megjelentetni, ezért döntöttem úgy, hogy két részben fogom adagolni. Az Egy című lemezhez hasonlatos tehát, de most erőteljesebben megjelennek a neoclassical stílusjegyek is és a mélyről jövő dobverések – már amennyire a dark ambient massza engedi.”
Ezelőtt pár évvel még azt mondtam volna, hogy a Solitude egy biztos pont. Nem feltétlenül érzem úgy, hogy ők változtak, lehet, hogy én… Tény, hogy a tőlük érkező zenékből mostmár erősen szelektálnom kell, hiszen a cél nem az, hogy „odamondjunk” egy bandának, hanem hogy az az ember írjon a lemezről, akinek legjobban tetszik a szerkesztők […]
Tovább »
Most nagyon furcsán érzem magam, mondhatni tanácstalan vagyok egy kicsit. Mivel az eddigi két és fél év alatt, amit itt töltöttem a ‘forgácsnál, volt szerencsém beleszagolni egy kicsit az elfeledett – kitakart zenekarok által létrehozott dolgokba, sokszor kerültek a kezembe aranyat érő ritkaságok, illetve sikerült azt is megtapasztalnom, hogy a zenei világ legértékesebb drágakövei nincsenek […]
Tovább »
Fel vagyok rá készülve, hogy ez a cikk felháborodást fog kelteni. Arra is, hogy esetleg miatta zárolni kell a fórumtopikot ott alul. No ezt vajon azért írom, hogy megelőzzem a veszekedést, vagy azért, hogy beindítsam? Bízvást állítom, hogy semmi féle feszültségkeltési szándék nincs bennem, inkább csak valami birizgál egy ideje, tehát leírom. Egy paradigmaváltás lényege […]
Tovább »
Egyrészt megértem azokat, akik főként nosztalgikus indíttatásból az old school dolgokat éltetik – kedvelik – támogatják. Viszont az idők változnak, a trendek jönnek – mennek, és valjuk be, a nosztalgia a fejlődés pallosa. Fejlődés… Ez az, aminél kétesebben csak kevés fogalmat lehet értelmezni. Mit tesz a fejlődés? Változtat. Vagy gyomlál. Felüdít. Tönkretesz. Reformál… Egy időben […]
Tovább »
