Hogy őszintén bevalljam, már régóta várom ezt az albumot! Ha megnézitek én csináltam az előző kritikát is, és ha van valami, ami leírja az ízlésemet, akkor az Evergrey előző két albuma (In a search of truth, Recreation day) az az, ez a megfejtés Philo zenei ízléséhez :-). Olyannyira betaláltak nálam ezek a zenék, hogy a […]
Tovább »
…hát igen, hosszú hallgatás után írok újra lemezismertetőt! Szerintem aki végighallgatja ezt az albumot, valami nagyon jóval ismerkedhet meg… Hát hadban álltam eddig a francia zenészekkel, talán kivétel csak az Adagio-volt, de lassan át kell értékelnem a francia metal-ról alkotott véleményem. Ez a kis tünemény csapat 2000-ben alakult, méghozzá olyan céllal, hogy valami újat hozzanak […]
Tovább »
Hm. Egész jól kezdődik ez az új Machine Head lemez! Már az első albumuk óta várok, hogy végre kiadjanak valami olyan kötetes gyűjteményt, ami felér a debütalbummal. A nyitó tétel középtempós, de a skacok hamar jelzik, hogy itt nem nagyon lesz szó kórusokról, megaszintiszőnyegekről, finom, érzelgős dalokról. Ez a Rob Flynn csóka még mindíg dühös! […]
Tovább »
Jó szokásomhoz híven az album ismertetése előtt meglátogattam a csapat honlapját. Nos, egy három lemezt megért bandának szerintem lassan már illenék odafigyelni az önpromótáló dolgokra, például a honlap külcsínére. Meg kell mondanom, ritkán látni ennyire amatőr honlapot, ennyire amatőr fotókkal. Szinte hangosan kacagtam, amikor egy-egy menüt megnyitottam. A belépő főoldal is elég szegényes volt, de […]
Tovább »
Teljesen véletlenül akadtam rá erre a számomra ismeretlen zenekarra, de megmondom őszintén kellemes meglepetést okoztak a számomra. A zenekar 1997-ben alakult és jónéhány tagcserén átesve alakult ki a jelenlegi felállás. Az Evolution Purgatory már a második kiadványuk, hiszen 2000-ben megjelentették a “The Hunter” albumot, sőt a címadó számról még egy videóklipp is készült. Az együttes […]
Tovább »
Most, hogy a Stratovarius (tecc?)halott, a Hammerfall még lemez előtt van, a Judas Priest is csak készül a nagy dobásra – lássuk csak, ki van még… – a Cage-ről mostanában nem hallani, épp ideje volt már, hogy kijöjjön egy tiszta-fém szívű társaság egy új albummal. Sőt, ismerve az érdekes nevű előző albumot (Infatuator ???), már […]
Tovább »
Nem tudom, hogy egyáltalán van-e rockkedvelő a világon, aki ne hallott volna egy bizonyos gitárvirtuóz tevékenykedéséről, aki megalapozta a neoklasszikus gitármuzsikák elterjedését, aki már olyan sok fiatal zenekarra hatással volt, hogy szinte megszámolni sem lehet. Yngwie Malmsteen-nek hívják a bácsit és ha te nem is, a Space Odyssey és ezen belül Richard Andersson (természetesen svéd) […]
Tovább »
Nos, hogy mit is jelent számomra a Trans Siberian Orchestra által képviselt zeneszemlélet, mentalitás, attitűd? Igazán ezt csak azután tudtam megfogalmazni magamban, miután megnéztem a DVD-jüket (The Ghosts of Christmas Eve) egy kedves ismerősömnek köszönhetően. Ez a zene tökéletesen az érzelmekről szól. Itt nincs keménykedés, sárkánygyilkolás, emberáldozat, kábszer, vagy hülye politikai utalások. Itt én csak […]
Tovább »
