A kanadai The End nehéz feladat elé állítja a hallgatót. Nekem valami miatt egy metalosabb zenekar élt az emlékeimben róluk az első album alapján, de hát régen hallgattam. Mindenesetre itt valami olyasmit hallunk, ami minden kétséget kizáróan a technikás zenekarok közé sorolja a csapatot, de hát az én mércém szerint metalnak már nem nevezhető. Próbáltam […]
Tovább »
Az April egy fiatal zenekar, sajnos elég kevés információ van róluk. Finnország már megint kitermelt egy zenekart. Ők is tudnak zenélni, ezt már azelőtt tudtam hogy egy hangot is hallottam volna a CD-ből. Ez az első lemezük, és itt bizony dallamos énektémákkal és kicsit talán populáris oldalról megközelített metal zenével van dolgunk. A lemez kezdése […]
Tovább »
A német Debauchery 2000-ben alakult meg, talán a misztikus 1999-es év spirituális hatásának keserű gyümölcseként. A germán alakulat eredeti neve a századforduló előtt egyébként Maggotcunt volt, szóval jó ideje együtt őrölnek a Debauchery tagjai. A zenekar negyedik nagylemeze a Back in Blood címet kapta, amely cím biztos sokaknak bogarat helyez a fülébe így első hallásra. […]
Tovább »
A Brit Intense zenekarról szinte semmi információ nincs az interneten, a kiadó honlapját kivéve. Amit sikerült megtudnom, hogy ez a második lemez, amit Carl Groom (Treshold) és Richard West (Treshold) irányításával vettek fel. 2007-ben szerződést kötöttek az osztrák Napalm Records-al. Az információ hiányból ítélve a promóció nem a legjobb úton halad. A zene igazi Power […]
Tovább »
A lemezen lévő anyag bemutatása kissé feladta a leckét. A cím alapján valamint az eddigi southern rock-kal kapcsolatos ismereteim/élményeim (C.O.C., Down lemezeken található ilyen hatások) alapján valami nagyon jót vártam. Nos, miután végignéztem a cuccot kisebbfajta csalódást éreztem. Ez persze nem a banda és nem a több koncertből összeválogatott koncertanyag hibája! Csak valahogy számomra nem […]
Tovább »
Megérkezett 2007 legjobban várt magyar albuma a Kikelet. Az időközben tagcseréken és névváltoztatáson átesett Dalriada elkészítette harmadik nagylemezét. Az előző Jégbontó albummal magasra tették a mércét. Nehéz az olyan slágereket felülmúlni, mint amilyen a Téli ének, vagy az Igaz hittel. Mindenesetre a nagyközönség mellett én is hatalmas várakozással tekintettem az album elé. Ami elsőre szembetűnő […]
Tovább »
Az amerikai (értsd: USA) színtéren tevékenykedő zenekarokkal Dunát lehetne rekeszteni, de elismerést csak nagyon szűk kör érdemel közülük. Az utóbbi időben, azonban, ígéretes zenekarok kapcsolódnak be a kontinens zenei vérkeringésébe. Az én nézőpontom szerint mindenképp a jobbak közé tartozik a The Elemental Chrysalis, Blood of the Black Owl és a Keen of the Crow, hogy […]
Tovább »
A Keen Of The Crow a Morgion romjain alakult 3 évvel ezelőtt. Utóbbi talán a legigéretesebb amerikai doom zenekar volt, sajátos dallamvilággal és hangulattal, ahol az igényesség és a viszonylag közérthető megfogalmazás ellenére is elég mély tartalommal rendelkezett a zene. Az utolsó Morgion felállásból a ritmusszekciót hallhatjuk a lemezen, a zenekar többi tagjáról túl sok […]
Tovább »
Éppen itt volt az ideje minden idők egyik legjobb thrash bandájától, hogy előhozakodjon egy válogatás lemezzel. Annak idején a ’80-as években a Destruction fektette le az extrém metal zene alapjait. Az 1984-es debütáló album a Sentence of Death óta, a Destruction beírta magát a metal történelembe, és neve eggyé vált a thrash metállal. Nem egy […]
Tovább »
A Guilthee története 2006 júliusától követhető nyomon. A veszprémi banda eddigi legégetőbb gondja – kérész élte ellenére – a megfelelő tagság csatarendbe állítása volt. Azonban a 2007-es esztendőre, első kiadványuk, a The Ghost of Denying felvételeire már viszonylag stabillá vált a felállás. A négyszámos demo bő 16 percben robog át a gyanútlan hallgatón. A Soul […]
Tovább »
