Az augusztusi szabadtéri koncert után ismét Biatorbágyon játszott a Flúg. Igaz ez is már egy új időpont, mivel az eredetileg tervezett szeptemberi dátum valami miatt nem passzolt. Na, aztán majdnem ez sem lett rendben, mert egyrészt tolták a kezdést a város egy másik rendezvénye miatt, ráadásul az énekcucc sem akart rendesen működni, ami legalábbis kétségessé […]
Tovább »
Hella, mindenkinek!
A SINATHROP zenekar még nyár elején kényszerűen, kelletlenül megvált dobosától.
Az eddig eltelt időben a keresés rögös útján haladtunk.
Örömmel jelenthetjük be, hogy megtaláltuk az utódot Nagy Ágoston személyében, akit hamarosan
a koncertek mély vizében is megúsztatunk!:-)
Legközelebb október 12-én láthatjátok/hallhatjátok az együttest, a Kárhozat zenekarral együtt a budapesti Total Metal Club (Asylum pincesöröző) falai között.
A beugró 600Ft lesz.
Korán kezdünk! kb. este 8-kor!
Mindenkit várunk egy jó headbang-elésre!!!
Addig is meghallgathatjátok az új Sinathrop demó számait a myspace-es oldalunkon!
http://www.myspace.com/sinathropband
SIEGES EVEN – PARAMOUNT
A zenekar története a nyolcvanas években, Németországban, Münchenben kezdődött. Markus Steffen gitáros és Oliver Holzwart basszusgitáros társául szegődött Oliver testvére Alex (dob) és Franz Herde (énekes) ezzel a tagsággal indult be a Sieges Even. Pillanatok alatt ismertek is lettek, és a nevük a progresszív, innovatív muzsika szinonimájává vált.
1986ban vettek fel egy négyszámos demót Repression and Ressistance címmel, annyira jó volt ez a hanganyag, hogy az SPV nevű lemeztársaság szerződést is ajánlott az együttesnek.
1988 tavaszán a Sieges Even Kalle Trap Karo nevű stúdiójába vonult és nekilátott a debütlemez, a Life Circle felvételeinek. A hét nótát tartalmazó album erőteljes, energikus hangzást kapott. A megjelenést követően jobbnál jobb kritikák jelentek meg róla és a zenekar hamar belopta magát a progresszív muzsika kedvelőinek szívébe. A német arcokat mindez nem tette elbizakodottá, a siker arra ösztökélte Őket, hogy máris nekilássanak az új lemez dalait megírni.
1990ben a zenekar új és szerfelett tehetséges producerrel Charlie Bauerfeinddel dolgozott együtt a második korong felvételei során. Ez a lemez sokkal különbözött az elsőtől, egyrészt konceptalbumot írtak Sieges Evenék, másrészt pedig a progresszív muzsika legextrémebb hanganyagai közé számít a Steps. 55 percnyi játékidő alatt 7 dalt tartalmaz, köztük a 25 perces nyitónótát, a „Tangerine Windows of Solace”-t ez a szám kihívást jelent a muzsikusok és a hallgatóság számára is. Természetesen a második lemez is kivívta a szakma és a rajongók elismerését. A Sieges Even zenészeinek tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1991-ben ismét a stúdióban találjuk Őket, ezúttal is Charlie Bauerfeind keze alatt. „A Sense of Change” kifejező cím, hiszen ez a hanganyag sokkal másabb, mint elődei. A lemez munkálatai során viszont a Sieges Even és Franz Herde énekes útjai különváltak. A zenekar egy teljesen ismeretlen arcot fedezett fe, Jogi Kaiser jazzes beütésű hangja tökéletesen beleillett a Sieges Even hangzásvilágába. „A Sense of Change”ismételten remek kritikákat kapott, de az együttes történetének első fejezete is lezárult ezzel a koronggal. Markus Steffen 1992 nyarán kivált a Sieges Even-ből. Amíg Oliver és Alex és a két új muzsikus tovább folytatták a Sieges Evennel, addig Markus a modern klasszikus gitározásra fókuszált ennek eredményeképp ki is adott egy szólóalbumot 1999-ben.
Oliver és Alex sok tapasztalatot gyűjtött, turnéztak például a legendás prog rock zenekar az Emerson Lake and Palmer társaságában, mégis valahogy úgy érezték, hogy valami hiányzik az életükből. Így aztán hat év szünet után egyetlen telefonhívás elég volt ahhoz, hogy a Sieges Even eredeti gárdáját újra összehozza. Az első darab, amit megírtak az Equinox volt, és hamar meg is egyeztek abban, hogy lesz a közös munkának folytatása. Looking – Glass Self néven működtek egy darabig, és minden tökéletesnek is tűnt, még Andre Matos is csatlakozott hozzájuk, hogy az első és négyszámos promóciós anyagot felénekelje. Andre viszont folytatta tovább szólópályafutását, ez a tény a zenekar számára énekes után való kutatással eltöltött két évet jelentett. Az új nóták komponálásával persze nem álltak le ez idő alatt sem. Egy nap Markus mailboxában landolt egy levél, a küldője pedig egy holland arc volt, aki szerint éppen ő lenne a legmegfelelőbb ember az énekesi posztra. Végül aztán 2003 januárjában már az új torok, Arno Menses társaságában vonultak stúdióba, hogy két új számot immáron teljessé tegyenek.
Mindazonáltal Alex és Markus úgy érezte, hogy mivel új korszakot nyitottak, ennek megfelelően új néven ildomos folytatni pályafutásukat – Valparaiso névre keresztelték a formációt. Ezek után, mivel a muzsika tagadhatatlanul Sieges Even jegyeket mutatott és a tagság is nagyjából megegyezett az oszlás előtti felállással, mégiscsak Sieges Even néven jelentették be az újjáalakulást. Alex, Arno, Oliver és Markus 2004 áprilisában a hannoveri Headway Fesztivál főzenekaraként szerepeltek, eztán adták – hét év után- első önállő koncertjüket Frankfurtban.
Az új album The Art of Navigating by the Stars címmel jelent meg 2055 szeptember 26-án. A sajtó és a rajongók óriási ovációval fogadták a lemezt, talán még sosem volt ilyen pozitív fogadtatása a Sieges Evennek!
Az lemezt népszerűsítendő európai turnéra is indult a zenekar. Eztán rájuk jellemző sebességgel ismét a következő lemezen kezdtek el munkálkodni. A Paramount című albumot 2007őszén üdvözölheti a tisztelt nagyérdemű!
‘Elérkezett a hét, amikorvendégül látjuk az olasz Zippo zenekart, akik stoner muzsikát játszanak, abszolút tökéletesen! Voltak ők már errefelé egyszer, és az olyan szép volt, hogy meg kell ismételni. Aki akkor lemaradt, a zenekar myspace (myspace.com/zippomusic) odalán kezdheti a gyors ismerkedést!
A program a csütörtökön, Budapesten, az After Music Club-ban kezdődik, a Rémálom a Nyár utcában koncertsorozat keretein belül. Még két nagyon fontos tudnivaló a koncerttel kapcsolatban: fellép még a Sunday Fury és a buli INGYENES!
Pénteken Kazincbarcikánfolytatódik az olasz móka, ahol a Tesstimony-hoz és az Embers-hez csatlakozunk egy valószínűleg nagyon súlyos estére.
A túra szombaton zárul Szegeden, a Garabonciásban. Itt az ultranehéz Angertea lesz az est harmadik zenekara.’
12 éve működő klubot indít ősszel újra október 13-án, szombaton a Nulladik Változat!
1995 óta kisebb megszakításokkal zenélnek itt, 6 album bemutatója is a helyhez köthető. Mindig aktuális vendégzenekar színesíti a programot, jelen esetben a Pauly Pilot. A hagyományos Nulladik-húzódalok mellett néhány meglepetést is ígérnek!
Ráadásul szerdán, október 17-én fellépnek az Almássy téren is egy fesztivál keretein belül, pl. Effeta-ékkal és Malackáékkal!
www.nulladik.hu
Shell Beach lemezbemutató lesz Okt. 12.-én, pénteken a Kultiban,
mégpedig a BTS-sel! Az „Acronycal” egy hónapja jelent meg, ideje tehát
a tisztelt nagyérdeműnek élőben is bemutatni a „programot”. A srácok
első bulija is a kultiban volt, s most másfél év elteltével újra
visszatérnek a budapesti underground szent gráljához, immár lemezzel a
kezükben. Miután lezúztad a számokat torrenten, akár meg is veheted,
foghatod, szagolhatod a korongot in-real-life, on-the-spot. Juíííí
A bulira a Bridge To Solace-szel karöltve kerül sor. A BTS-ben
tagváltásokról lehetett hallani a közelmúltban, azonban ezen a
koncerten még a régi felállással játszanak utoljára, tehát Kuttner on
drums, Fellegi on guitars. Utolsó lehetőség. Mi szóltunk.
A Last Charge-nak szintén a közelmúltban jelent meg lemeze „Charge For
Life” címmel, mégpedig a lengyel Spook Records-nál. A 9 trekknyi
oldschool pusztítást tartalmazó cuccot beszerezhetitek a koncerten.
Az Appreciated-nek bemutatkozó bulija lesz az Okt. 12-ei. A dallamos
rockban utazó fiatal csapat tagjait már egy-két korábbi bandában is el
lehetett csípni, itt az idő az új formáció megismerésére.
A sztenderd marketingszöveg pedig: Gyertek mer óriási mekkkkkőrülés lessz. Juííí
http://shellbeachband.com
http://myspace.com/shellbeachband
http://bridgetosolace.org
http://myspace.com/bridgetosolace
http://myspace.com/thelastchargehardcore
http://myspace.com/appreciatedband
Friss hírek a budapesti Storm metal zenekar háza tájáról:
Az utóbbi hetekben már Csánki Tamás basszusgitárossal
próbálunk, ő lesz ezentúl a zenekar bőgőse. Pár hete
keresett meg minket az egyik hirdetésünk alapján és a
kölcsönös meghallgatás mindkét félnek elégedettségére
szolgált. Tamás tapasztalt és ügyes zenész, nincs kétségünk
afelől, hogy a hallgatóság is meg lesz elégedve vele (Tamás
a nyáron távozott Horváth Norbert helyére érkezett.)
Érkezésével újra megnyílt a lehetőség, hogy koncertezzünk,
és szeretnénk minél hamarabb belelendülni a fellépésekbe.
Eddig egy bulit kötöttünk le, november 9-én este Mr. Basary
és csapata előtt játszunk a budapesti VIII. kerületi Wigwam
2 Rock Cafe-ban (VIII. Krudy Gy. u.27) amelyre mindenkit
szeretettel vár a zenekar.
Forrás: Storm zenekar
http://www.storm.n-e-t.hu
Okt.6-i Rock Fan adás tartalma a Pont FM Rockadón 16:30-tól:
-interjúk: Sunday Fury és Wisdom
-zenék: Machine Head,Nightwish,Ministry,Wisdom,Sunday Fury,Dimm Borgir stb…
-rockgyöngyszem: Vicious Rumors
-játék: Gotthard
-hírek, sajtószemle, programok
Koncertajánló:
október
8.Dust Vásárhely Pál kolesz Bp.Kruspér u.21h
10.Contrast Bp.W2
11.Dust Bp.W2
13.Hisztéria,Radio Criminals,Beholder Jászárokszállás Teke Klub 20h
A MUSE-zal egy épületben és egy színpadon a 30Y!
Pár napon keresztül „csak” a madarak csiripelték, de most már hivatalosan is megerősíthetjük, igaz a hír: a brit rockbanda előtt a 30Y melegíti be a Papp László Sportaréna szerda esti látogatóit!
Beck Zoli, a pécsi zenekar frontembere így nyilatkozott a MUSE megtisztelő döntéséről:
„A Muse szerintünk a világ egyik legjobb zenekara. Mi meg szerencsések vagyunk, mert nem kellett jegyet vennünk ahhoz, hogy láthassuk őket.”
A 30Y a Csészényi tér és a Semmi Szédítő Magasság c. albumok számaiból válogat, a set list-ben helyet kap a Bogozd ki és a Dadog című daluk is.
A Bogozd ki videot megnézheted itt
A Dadogot pedig itt
Egyéb infó: www.30y.hu
A lemezbe belehallgathattok: itt
Ritual: „The Hemulic Voluntary Band”
Insideout/ Record Express
megjelenés:
1995ös debütalbumuk megjelenése óta a rajongók, és a média egyetért abban, hogy a svéd zenekar egyike a legszokatlanabb és újító zseni a nemzetközi rockzenei világban..
A négy zenekari tag – Patrik Lundström (ének, gitár), Jon Gamble (billentyűsök, ének, harmonika), Fredrik Lindqvist (basszusgitár, bouzouki, mandolin, fúvósok stb) és Johan Nordgren (dob, ütősök) a rock, népzene és a világzene elemeit ötvözik jazzel, stílusuk az avantgarde határát súrolja. Talán Ők lennének a rockzene történetének a legújabb modell? Bizonyosan, és olyan együttesekkel vonhatóak párhuzamba, mint a Gentle Giant, King Crimson, Camel, Genesis és a korai Jethro Tull. Az új és The Hemulic Voluntary Band című albumukkal a skandináv négyes bebizonyítja, hogy képes olyan albumot alkotni, amely stilárisan nehezen besorolható, elképesztően kreatív és minden pillanatában progresszív.
Így nyilatkozik erről Patrik Lundström (aki a Kaipa nevű svéd proglegenda tagja is)
“Kockázatos dolog a zenénket címkével ellátni, azt mondanám, hogy leginkább a progresszív rock kifejezés illik rá leginkább. Általános értelemben ez a stílus olyan muzsikát jelent, ahol a dalok jobban kimunkáltak, mint az átlagos rock, vagy pop, a dalok szerkezete és a zenei elrendezése és az iméntiekbe beleágyazott különféle zenei hatások – nos mindez jellemzője az új Ritual albumnak.
A fentiekkel együtt a lemez az elődeivel összehasonlítva -Ritual (1995), Superb Birth (1999), and Think Like A Mountain (2003)-, a The Hemulic Voluntary Band számtalan és különféle szempontok szerint is továbblépés. Ez a zene minden csak nem sekélyes háttérhangicsálás, a Ritual muzsikája általában, de az új album különösképp nem a zenei gyorsétterem közönsége számára íródott. Lundström urat idézzük: “Bizonyos értelemben ez az eddigi legprogresszívabb albumunk, rajta a hosszú epikus számmal, szokatlan zenei elrendezéssel, és különféle hangnemekkel.
A népzenei hatás szinte természetesen jött, mivel Fredrik and Johan is játszik olyan hangszereken, mint a buzuki, síp, köcsög, stb. A pályafutásunk elején Fredrik sokféle népzenét mutatott nekünk, és mi ezeket a muzsikákat nagyon élveztük és tiszteltük is. Ígyhát a népzene a Ritual világának szerves részévé lett.”
Ha az albumot jellemezni akarjuk, nem hagyhatjuk szó nélkül a furcsa lemezcímet. Miért így nevezték el? És honnan származik ez a kifejezés? Hogy ki vagy mi a ‘Hemulic Voluntary Band’? “A Hemulic Voluntary Band Tove Jansson mumin családról szóló könyvéből származik. Pár történetben felbukkan egy ‘The Hemulic Voluntary Brass Band’nevű zenekar. A hemulinok a mumin világban élő teremtmények, igazából ez a zenekar egy fúvószenekar és pár ünnepi eseményen szerepel. Másfelől meg Tove Jansson nem beszél túl sokat erről a képzeletbeli muzsikusgárdáról. Nekünk viszont nagyon tetszett a nevük és azonosulni is tudtunk az együttessel, tényleg úgy érezzük magunkat, mintha mi lennénk a Hemulic Voluntary Band.
Amit ez alatt ért a zenekar világossá is válik ha a hallgató eljut a lemez 26 perces fináléjához, a Dangerous Jouney-hez. Ez a dal egy epikus darab, egy valóságos esemény! “Ez egy elég kalandos szám, keresztülvisz sok különböző hangulaton, és hangszerelésmódon. Az első kilenc perc igazából akusztikus, benne gitárral, bouzukival, síppal, és harmóniummal, és aztán elektrikusba fordul a nóta. A hosszú számok trükkje az, hogy a zene természetes áramlása megmaradjon. Nem akartunk terjengős öncélú opuszt, kellet, hogy legyen mögötte valami. A Dangerous Journey inkább szalagra fűzött dalok sora, amelyeket összekapcsol a történet és a visszatérő zenei témák.”
Ez a muzsikusok véleménye, a hallgatóságé nyilván kevésbé szakszerű, viszont szerfelett lelkes. Kell is hogy így legyen, mert a Ritual muzsikája egyedálló, és olyannyira különleges, hogy hozzá
Számsorrend:
01. The Hemulic Voluntary Band
02. In The Wild
03. Late In November
04. The Groke
05. Waiting By The Bridge
06. A Dangerous Journey
