A német death metalos Cult Of Hyenas kiadta Hate – Ignition dalának hivatalos videóját. A dal a zenekar 2024 decemberében megjelent FEAST! EP-jéről való és témájában a Földet évtizedek óta sújtó erőszakról, valamint az emberiség soha véget nem érő ön- és bolygópusztítási törekvéseiről mesél.
A technikás thrash metalt játszó lengyel Species szeptember 19-én adja ki Changelings című új nagylemezét a 20 Buck Spin kiadásában. A hat dalos lemez remekül mutatja a zenekar fejlődést, mind zenei, mind pedig technikai téren.
„A Changelings színes és hátborzongató víziója olyan, mintha ha John Carpenter társproducere lett volna a „Rust In Peace”-nek a vasfüggöny mögött. Az egész lemez jó adagnyi sci-fi paranoiával, földönkívüli terrorral és egy csipetnyi hidegháborús fenyegetéssel van tele. A thrash metal és a death metal korai találkozása félreérthetetlenül jelen van a Species modern hangzásában.” – olvasható kiadójuk közleményében.
A lemez újabb kedvcsináló dalaként az igencsak technikás és kellően agresszív Born of Stitch and Flesh hallgatható meg.
A dán atmoszférikus black metal zenekar, a Sunken október 24-én az Eisenwald gondozásában adja ki új albumát Lykke címmel. A négy tételes lemez pontosan öt évvel ezelőtt kiadott második lemezüket, a Livslede-t követi. Kedvcsinálójaként a közel 13 perces kakofonikus depresszióval átitatott Og Det Er Lykke daluk ismerhető meg róla.
A francia egyszemélyes melodic black/death metal projekt, a Fäust bejelentette második albumának megjelenését. Crypts Of Eternity című albuma október 24-én jelenik meg a Black Lion Records gondozásában CD, bakelit és digitális formátumban. A hét dalos lemezről a Night Terror került bemutatásra.
A német pagan metal banda, a XIV Dark Centuries december 5-én adja ki új albumát Aus uralter Zeit címmel az Einheit Produktionen gondozásában. Új lemezük dalaiban az emberiséget ősidők óta kísértő nagy rejtélyeihez fordulnak: az élethez, a halálhoz és ahhoz, ami azon túl van. Ezek a versek suttognak és visszhangoznak, mint egy másik kor hangjai, dalok azoknak, akik még mindig tudják, hogyan figyeljenek arra, amikor a köd felszáll és az idő kereke forog.
„Az Aus uralter Zeit (Az ókorból) kilenc darabból és egy bevezetőből áll. Annak érdekében, hogy a művet teljes mértékben visszaadják a hangulatának, az ókori 432 Hz-es hangolásban vették fel, amely frekvencia a 19. századig elterjedt volt Európában. Régészeti felfedezések és történelmi tanúvallomások arra is utalnak, hogy ez a hangolás már az ókori civilizációkban, például a suméroknál, az egyiptomiaknál és a görögöknél is szerepet játszott.”
A 10 dalos lemezről Unendlichkeit daluk szöveges videója került bemutatásra.
XIV Dark Centuries – Aus uralter Zeit
(Einheit Produktionen)
1. Aus den Nebeln der…
2. Unendlichkeit
3. Aura der Dunkelheit
4. Rachelust der Ewigkeit
5. Das Portal
6. Aus eiskaltem Nebel
7. Wo Flüche leis’ geflüstert
8. In kalten Hallen
9. Was ewig liegt
10. Nahab
Az olasz sludge/stoner metal zenekar, a Void of Sleep öt év után adja ki új albumát The Abyss Into Which We All Have to Stare címmel. Negyedik lemezükre összesen hat dal kerül fel.
„Új albumunk egy nárcisztikus, egocentrikus társadalom hanyatlásának betétdal. Ez a társadalom elvesztette minden tiszteletét önmaga és a körülötte lévő világ iránt. Zeneileg az album először nyitott a szintetizátorok iránt, amik most szervesen is részt vettek az írás folyamatában. Ez a váltás lehetővé tette a zenekar számára, hogy egy szélesebb, progresszívebb megközelítést alkalmazzon a kompozícióban, ami egyszerre személyesebb és kortársabb hangzást eredményezett – jelentős előrelépés a zenekar fejlődésében.” – mondták lemezükről.
A lemez október 17-én az Aural Music gondozásában fog megjelenni, amiről elsőként Omens From Nothingness dalukkal ismerkedhettek meg.
EP helyet inkább debütáló lemezt ad ki a Sun Don’t Shine. A Type O Negative gitárosát, Kenny Hickeyt és dobosát, Johnny Kellyt, a Crowbar jelenlegi frontemberét, Kirk Windsteint és annak volt basszusgitárosát, Todd Strangeet felvonultató zenekar korábban Eye Am név alatt már kiadott néhány dalt, amiket egy EP-n akartak megjelentetni a nyár folyamán. Ehelyett lemondták tervezett Európai koncertjeiket és bejelentették, hogy egy teljes lemezt adnak ki, ami a tervek szerint 2026 elején fog megjelenni.
„Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk Európába koncertezni, hanem inkább befejezzük a lemezt. Írtunk három új dalt, hogy EP helyett egy teljes LP legyen belőle. Az eredetileg koncertezésre szánt egy hónapot inkább New Orleansban töltöttük, és az új számokra koncentráltunk. Négy single vár kiadásra. Emellett három dalhoz videóklipet is forgattunk. Az egyik a What You Are. Reméljük tetszeni fog.” – mondta Kenny Hickey.
Fortepiano néven egy egyedi, különleges és színes zenei világot felmutató új formáció mutatkozott be a hazai rock színtérén. A kreatív közösséget hárman alkotják: Barcsi Vali (A kis herceg, Hét vezér rockopera, Napoleon Boulevard, Solaris Fusion, Szentpéteri Csilla) zeneszerző, szövegíró, hangszerelő, énekes, Bucsi Annamária operaénekesnő, szoprán, és Tost-Nagy Péter (Classica, Griff, A kis herceg, Hét vezér rockopera) gitáros, hangmérnök, az angol nyelvű dalszövegek írója.
A trió dalai leginkább a teátrális szimfonikus rockot kedvelőknél találhatnak be leghamarabb, de bárki, aki nyitott a különböző zenei világok találkozására egy minőségi (és talán szokatlan) produkció keretén belül, nagyon hamar újabb kedvencet avathat.
“Zenénk a szimfonikus rock világában mozog, ahol a klasszikus és modern hangzásvilág különleges harmóniát alkot. Dallamaink érzelmekkel teli történeteket mesélnek el, legyen szó erőteljes, progresszív témákról vagy finoman árnyalt, lírai kompozíciókról.”
A formáció Más-Világ címmel mutatta be 5 tételes – 3 magyar és 2 angol nyelvű dalt tartalmazó – 25 perces mini-albumát. A két teljesen különböző magasságú és karakterű énekhang teszi különlegessé az egyébként is érdekes, gyakran szokatlan dallamokat – a zenei fő vonal a fortepiano, míg a fortissimo inkább a metal felé húz, a pianissimo pedig a lágyabb “stílust” képviseli.
Dalaik leginkább a szimfonikus rockot kedvelőknél találhatnak be leghamarabb, de bárki, aki nyitott a különböző zenei világok találkozására egy minőségi (és talán szokatlan) produkció keretén belül, nagyon hamar újabb kedvencet avathat. A dalokból orchestral változat is készül, ezek kifejezetten klasszikus hangszerelést és esetenként plusz dallamokat kapnak.
“A teljes csöndtől az erőteljes szürrealitásig… – Más-Világ címmel megjelent a Fortepiano bemutatkozó mini-albuma. A Fortepiano a szinte hallhatatlantól, az őrült hangerőig tart. A teljes csöndtől az erőteljes szürrealitásig szól. Szeretek a végletek között középen lenni. Ez egy Más-Világ. Egyedi hangzás, különleges atmoszféra – a szimfonikus rock új dimenziója.”
How I Fell In Love With The Void címmel holnap (szeptember 12) jelenik meg a Connecticut-beli noise rock / hardcore zenekar, az Intercourse új albuma. A 10 dalos, egyszerre konfrontatív és önironikus lemez a Brutal Panda Records gondozásában, amiről máris itt van három daluk videója.
Aging At Airports címmel szeptember 1-én adta ki új albumát a berlini post-punk/elektro/EBM előadó, Jennifer Touch. A lemez mellé Anthem dala hivatalos klipet is kapott.
Az album címének ötlete még a dalok, zene megszületése előtt felmerült, mivel a zenész egyre több időt töltött repülőtereken turnézás közben. Erről így beszélt:
„Úgy éreztem, életem nagy részét elpazarolom a következő koncertre várva, szórakoztatva másokat, játsszam a zenémet, és időtlen pillanatokat teremtve másokkal. Ez a várakozás, amely ezúttal lassan eltelt a beszállókapunál, szöges ellentétben állt azzal, amit művészként el szeretnék érni: mozgásban lenni, olyan dolgokat alkotni, amelyek örökké megmaradnak. A repülőtér, mint nyüzsgő kereszteződés, számomra ennek az ambivalenciának a szimbólumává vált. És egyben emlékeztető is: minden másodpercben, akár várakozással, akár mozgással töltöm, el kell fogadnom, hogy elhalványulok, hogy a kreatív erőm, az arcom és a testem elhalványul. Előadóművészként mindent ez a paradoxon jellemez. Miközben arra törekszünk, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, és hitelesen fejezzük ki magunkat, azt is elvárják tőlünk, hogy örökké fiatalnak és erőteljesnek tűnjünk. Gyakran azt akarjuk, hogy a művészek figyelemelterelést jelentsenek, de ennek a művészetnek az alkotása arra kényszerít, hogy szembenézzek a saját végességemmel. Érzem ezt a feszültséget aközött, hogy integrálódjak ebbe a világ által rám kényszerített mesterséges keretbe, és aközött a vágy között, hogy megszabaduljak tőle.”
