Albumkritikák

Neverland – A holnap markában (2021)

A banda története 2003-ban kezdődött, amikor megalakult az adonyi Metalrain együttes, melyben Szehoffner Péter gitáros (Avenford), Réger Norbert énekes és Munkácsi Tamás gitáros is játszottak együtt már. 2006-ban a banda kiadott egy három számos (+ intro) demót, ám utána nem volt folytatás. 2021-ben Szehoffner Péter újra összeállt korábbi zenésztársaival és létrehozta a Neverland zenekart, melynek […]

Tovább »

Morbid Cruelty – Holodomor (2021)

A chilei metál világ egy elképesztően termelékeny univerzum. Mondhatni már a 80-as évek óta ontja magából a jobb vagy rosszabb bandákat. Található itt tradicionális retró heavy metáltól kezdve a vérrel, gennyel és egyéb testnedvekkel összekent extrém stílusokig minden, akárcsak egy jófajta latin-amerikai piacon. A fővárosból, Santiagoból származik mostani írásom alanya a Morbid Cruelty akik a […]

Tovább »

Ærumma – On The Heights Of Despair (2021)

Mindig is vonzottak az egyszemélyes projektek, mert ezeket tartom a leginkább alkalmasnak bizonyos közegben arra, hogy igazán kifejezzenek egy belső konfliktust, érzésvilágot egyéni, művészi módon. Ugyanakkor kétségtelenül akadnak olyan vonalak a zenében, ahol nagyon nehéz megbarátkozni a magányos alkotókkal. Ilyen például a doom metal, a tradicionális, epikus vonalra pedig kifejezetten igaz, hogy nem feltétlenül a […]

Tovább »

Emit – A Sword Of Death For The Prince (2005)

Nagy-Britanniában alapítottak egy Order of Nine Angles, azaz A Kilenc Szög Rendje nevű sátánista és szélső jobboldali nézeteket valló szekta. Alapításuk a 60-as évekre nyúlik vissza és legfőbb ellenségüknek a judeó-keresztény hitrendszert kiáltották ki. Meggyőződésük, hogy ezek az egyházak a legnagyobb útonállói annak, hogy bevezethessék a maguk által elképzelt militarista világrendet ami saját megfogalmazásuk szerint […]

Tovább »

Mistcavern – Into Twilight [EP] (2022)

Be kell vallanom, hiányoznak a régmúlt nagy telei. Ebben a fene nagy tavaszban ami már lassan egy hónapja tart nagyon jól esne a hónak mindent ledermesztő ereje. Ilyenkor mindig lecsendesedik a világ, mintha az idő is sokkal lassabban telne, több idő jut a magunkba nézésre. A 2019-ben alakult Mistcavern is hasonlóan érezhetett mialatt felvette legújabb […]

Tovább »

Dawn – Slaughtersun (Crown Of The Triarchy) (1998)

A svéd Dawn zenekar gyökerei egészen 1986-ig visszanyúlanak és első, 94-ben megjelent bemutatkozó anyaguk nem véletlenül rendelkezik kult státusszal a fekete fém kedvelőinek körében. A Nær Sólen Gar Niþer For Evogher ugyanis egyszerre járatta csúcsra a születőben lévő atmoszférikus black metalt, miközben már a dallamosabb, melodikusabb arcát is megmutatta a zenének. Különleges ízt adott a […]

Tovább »

Heedless Elegance – Libra (2021)

Az első negyedév általában zenei téren is holtszezon, ilyenkor kevesebb a kiemelt lemezmegjelenés, így a januártól márciusig terjedő időszak tökéletesen alkalmas arra, hogy az ember még egy kicsit elidőzzön az előző év azon albumai között, melyek személyes szinten ilyen-olyan okok miatt kimaradtak a szórásból. Nálam legalábbis zenehallgatás szempontjából évek óta így telik egy-egy év első […]

Tovább »

Det Eviga Leendet – Reverence (2022)

A Det Eviga Leendet egész különleges nevet választott magának. Jelentése nem más mint „az örök mosoly” ami egy Pär Lagerkvist novella címe. Nagy vonalakban egy nagyobb csoport elhunyt ember lelkéről szól akik az örök sötétségben ragadtak, így hát nem tudják másképp múlatni az időt mint beszélgetéssel. Mindezt az idők végezetéig…tipikusan elvont skandináv téma ami nagyon […]

Tovább »

Nokturnal Mortum – До лунарної поезії (2022)

Testvéremmel gyakran beszélgetünk arról, hogy vajon mi minősül klasszikusnak, megkerülhetetlennek egy stíluson belül. Rendszeresen odáig jutunk, hogy a stílus meghatározást vonjuk kétségbe: a hallhatatlan dallam, alkotás nemcsak saját vonalában képes megmaradni, de képes új formát is ölteni. Remek példa erre, hogy boldog-boldogtalan készített már jazz, folk, szimfonikus lemezt Led Zeppelin, Black Sabbath, vagy mondjuk AC/DC […]

Tovább »

WALD KRYPTA – Possessed By Nothingness

Az amerikai Eternal Death egy kis underground kiadó (nálunk a Total Darkness Propaganda terjeszti kiadványait), melynek saját anyagait már egy ideje figyelemmel kísérem, és egyik nagy kedvencem tőlük ez a zenekar, a Wald Krypta. Harmadik nagylemezével jelentkezik,a napjainkban egyáltalán nem meglepő, kéttagú mizantróp black metal projekt, és ez már a harmadik logo is, amit látok […]

Tovább »