A fura nevű Dubby Dub (a logójukon ráadásul u helyett ü van) egy olasz indie/garázsrock, rock’n’roll banda. Eddig két nagylemezt tudhattak magukénak, a tavaly megjelent Empty Nation a harmadik soralbumuk. A csapatot anno a Pulga testvérek alapították, Andrea (igen, a digóknál ez egy férfinév!) énekel, gitározik és néha az ukulelét is megszólaltatja. Testvére, Mauro […]
Tovább »
Olaszország fővárosában, tavaly alakult a Daylight Silence és szinte azonnal előrukkoltak bemutatkozó nagylemezükkel. A Threshold of Time 8 szerzeményt tartalmaz 40 percben. A threshold szó szerintem minden progger számára jól cseng, főleg ha az e néven futó brit bandára gondolunk. A Daylight Silence-nek is van köze a progresszív metalhoz, hisz e stílus és a […]
Tovább »
A Cancel a svájci Luzern városában székelő hardcore/metalcore banda. 2011-ben alakultak, majd néhány EP után 2015-ben kiadták első nagylemezüket, Circle címmel. A folytatás pedig a múlt hónapban érkezett. Játékidejét tekintve a Dark Reveries akár egy combosabb EP is lehetne, lévén csupán 27 perces. De mégis „egész estés” kiadványról van szó, és ugyebár anno a […]
Tovább »
Az alapvetéseket hallhatóan tisztelő és már korábban megzenéltekkel összecsengő hangulatot idéz meg előttünk ez a hazai black metal formáció, ami 2009. óta, tehát lassan egy évtizede ontja a sötét anyagot. A koncertek terén is aktív sátoraljaújhelyi Nemere első lemeze ez, amit két demó előzött meg. A hosszú idő alatt elkészült debüt olyan külcsínt kapott, ami […]
Tovább »
Ezúton kérek elnézést az orosz tornádó kölyköktől, mert az általuk küldött promo CD közel egy évig pihent „szerkesztőségünkben”, lévén eddig egyik munkatársunk sem vállalta el a recenzió írását. Bevallom, anno én is belehallgattam a srácok debütáló nagylemezébe, de nem éreztem késztetést a kritikaírásra. Pedig az album címét olvasva egyből az eddigi utolsó Tarantino film, […]
Tovább »
Pár nap múlva fog megjelenni a The Night Flight Orchestra új nagylemeze, pedig alig több, mint egy év telt el a zseniális Amber Galactic óta. Úgy látszik a srácok nem csak zenéjüket tekintve nyomulnak retróban, hisz anno a ’70-es, ’80-as években még inkább az évenkénti, sőt egy éven belül akár több album kiadása számított […]
Tovább »
A neten hozzáférhető elismerő írások mellett jó néhány blődséget olvastam már erről az albumról különböző lemezismertetőkben, de talán meg sem kellene lepődnöm ezen. Olyan „gyengékről” beszélnek egyesek, mint a korong rövidsége (33 perc), vagy az a tény, hogy „túl hirtelen” kezdődik a lemez. Ennyi erővel azt is kifogásolhatná valaki, hogy nem hallja ki a dalszövegeket […]
Tovább »
Ha tradicionális doom metal zenekarokat hívunk meg vacsorára, abból biztosan könnyen kerekedik családias hangulat, mivel a fém zenék összességét tekintve a legrégibb, legöregebb vonalat művelik manapság talán a legkevesebben. Azért ebben a nem túl népes kavalkádban is akadnak apró különbségek, távoli unokatestvérekként funkcionáló mellékhajtások, útvonalak. Teljesen más például az angolok érzelemgazdagsága, a németek […]
Tovább »
Nemrég a hangpróbák alatti kommentekben ismét felütötte fejét a jó öreg probléma: a tradíciók és újdonságok közti érzékeny kapcsolat. Lehet-e olyan értékes egy, akár évtizedekkel korábbi művekből táplálkozó, hagyományokhoz hű lemez, mint egy újító szándékú kiadvány? Sokat rágódunk ezen a kérdésen, pedig a válasz nagyon egyszerű rá, méghozzá az, hogy fogalmunk sincs és átfogó, […]
Tovább »
Mindig igazi öröm egy tapasztalt, nagy múltú zenekart górcső alá venni és vagy egekig magasztalni soha el nem évülő erényeiket, vagy darabokra cincálni őket a tévutakra vezető kísérletezések miatt. Ami ennél is nagyobb élvezet számomra mégis a frissen bemutatkozó csapatok megismerése, mert itt nincs mit várni, nincs viszonyítási alap, csak az egyszerű kérdés, […]
Tovább »
