Valószínűsítem, hogy a Blindead neve többeknek is ismerősen cseng, hiszen előző lemezük az Autoscopia/Murder in Phazes megnyerte a 118-as HP-t, ráadásul igen jó átlaggal. Sheol akkori kommentjében jól le is írta, hogy nem könnyű behatárolni a lengyelek zenéjét, ugyanis a progresszivitás mindenképp jelen van, de mellé még olyan stílusok is beköszönnek, mint a doom/sludge, vagy […]
Tovább »
Azt hiszem nem tévedek túl nagyot ha azt mondom, hogy a Magyarországon évente kiadott spliteket egy kezünkön is simán meg tudjuk számolni. Hazánkban valószínűleg nincs tradíciója az ilyen kollaborációknak. Ennek ellenére 3, a modern rock színtéren jeleskedő alakulat úgy gondolta egységben az erő. Nevezetesen az Idoru, a My Small Community és a Velvet Stab tűzte […]
Tovább »
„Az ember nem a létezők ura, hanem a lét pásztora.” /Heidegger – Lét és idő/ Következzen a sorban egy újabb metalcore agresszió (néha kicsit úgy érzem, mintha egy régi bizonyos munkahelyemre írnék kritikákat, no de sebaj, itt legalább senki sem bátorkodik beszólni – főleg a szerkesztői brigádból). Az olasz illetőségű Ignition Code 2007-ben alakult Teramóban […]
Tovább »
„Bizonyos idő után minden ember túlélési esélye eléri a nullát.” /Chuck Palahniuk – Harcosok klubja/ Meglepően régóta nem jelentkeztem már itt a Fémforgács „hasábjain”, amely biztosan egyeseket örömmel töltött el, ám a vigadóalomnak vége, hiszen újra itt vagyok, s kezdésnek ismerkedjünk meg egy jelencore csapatával, melyben azért néhol a régi iskolák padjai is felelevenednek. Nem […]
Tovább »
Az Eilera zenekart 2003-ban alapította Aulérie PotinSuau dalszerző, gitáros kisasszony, aki azelőtt a Chrysalis nevű death metal bandában ténykedett és Loic Tézénas gitáros. Ő a Kalisia névre hallgató progresszív metal alakulatból lépett ki. Mivel az új formáció az énekesnő hangjára épült, így lett a nevük Eilera. Egy demó és egy EP után 2007-ben jelent meg […]
Tovább »
– Először is pár szóban kérlek, mutasd be a zenekart! – A zenekar 2005 végén alakult pécsi fiatalokból, leginkább gimnazistákból. Sok tagváltáson mentünk keresztül, mire 2010 nyarán elértük a jelenlegi felállást: Jenák Ildikó (gitár, ének)Jenák András (dob), Nagy Bence (basszusgitár) és Schroth Roland (billentyű). – A zenekar nevében ki volt az ötletadó? Milyen műfajban utaztok? […]
Tovább »
A felvidéki banda megalapításának ideje valamikor 2006-ra tehetõ, de 2010 januárjáig a szokásos, mondhatni természetes egy helyben topogás jellemezte õket. Majd amennyire nem akartak beindulni a dolgok, a tavalyi év már olyannyira eseménydúsnak bizonyult, hogy menedzsert is kellett fogadniuk. Ez így kicsit fellengzõsen hangzik, de elindítani a zenekart, maxit megjelentetni, albumot készíteni és koncerteket szervezni […]
Tovább »
A kunhegyesi The Borgia kicsit speciális helyet foglal el az általam hallgatott zenék között. Az, hogy a szülővárosomban élnek és zenélnek kissé megnehezíti, hogy objektív maradjak. Azért megpróbálom reálisan leírni, milyen is a csapat zenéje, s miért és kiknek ajánlott megismerkedni velük. Mert érdemes, ez nem is vitás. Mondom ezt úgy, hogy először – még […]
Tovább »
“Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat.” Az olasz A Cold Dead Body vészjósló neve ellenére nagy valószínűséggel az egyik legsikeresebb Solitude Productions melléktermék lesz. A kiadásért a Slow Burn Records volt a felelős, s biztosan nagyon szép és igényes minden, de mivel csak […]
Tovább »
„Gyengülök, kúszok Mégis halhatatlan vagyok…” /Karst – Kettős/ A miskolci Karst így nem sokat mond szerintem senkinek, de ha azt csicsergem, hogy a Karst a Nebulosus Fatum folytatása – hajdanán én is írtam róluk még a Bükkerdő kislemezükkel kapcsán – akkor már esélyesebben jut eszébe a sötétebb és elborultabb zenék kedvelőinek. Nos, a srácok váltottak […]
Tovább »
