A Septicmen előző nagylemezét, a Negative-ot a kritika megírása óta nem sokszor kaptam elő; pár dalt leszámítva ma is szürkének tartom azt az anyagot és a hossza is sok volt (a dalokat mind magyar, mint angol nyelven feltették a cd-re, ami így majd’ hetven perc lett). Úgy tűnt, mintha nemrég jelent volna csak meg, azonban […]
Tovább »
A tagok véleményei az albumról: „Ez egyszerűen nem illett hozzánk. Amikor először meghallottam, az első gondolatom az volt, hogy semmi köze ahhoz, amit zenészként akartam.” K.K.Downing „Ez egyszerűen nem Priest. Hagytuk magunkat befolyásolni és megnyertek azok az emberek, akik azt javasolták, hogy valószínűleg jobban nyit a piacon, mert nem leszünk kapásból megbélyegezve heavy metalnak. Valójában […]
Tovább »
A „lefejezett zombi” név egy négy lemezzel rendelkező Moszkvai zenekart takar. A banda 2002-es születésű, s ezt megelőzően stabil egy-két éves időközökkel jelentkeztek nagylemezzel, a legutolsó Linia Zhizni (Life Line) 2006-os keltezésű. A rajzfilmszerű minimál külsőségekbe burkolt Schastiye Dlya Vseh (angolra fordítva: Happiness for All) az első találkozásom velük, az általuk játszott stílus pedig jobb […]
Tovább »
Egész hirtelen tűnt fel a Vile Disgust a Submissive Teen Sluts demoval, kérlek, mutasd be a bandát! Stench: Azért tűnik hirtelennek, mert nem igazán lehetett rólunk hallani. Ezen az anyagon dolgoztunk. Egyébként már 2008 tavaszán alakultunk, sajnos közbejött egy féléves kényszerszünet, de reméljük, mostantól kezdve folyamatosan tudunk dolgozni a zenéken. Négyen vagyunk a zenekarban: Söndör […]
Tovább »
„Olyan halk és hideg idő van, halk és hideg, halk és hideg: hallani szinte suhanóban a gyöngyház égen a telet. Selymesen száll ő rongyaink közt s arcba legyez, bár semmi szél… Óh láthatatlan, hűvös angyal, előkelő, gyönyörü Tél!„ /Babits Mihály – Az előkelő tél/ Az Ukrán főváros szépszámmal termeli ki az egyszemélyes formációk hadát, fogalmam […]
Tovább »
Felületes ismerkedésbe kezdünk a Mia Hope nevű bagázzsal, a srácokat a Rising Records futtatja, így természetesen angol illetőségű a jól fésült, tipikus művészmetál, emo vagy éppen post-HC külsőségekben tetszelgő fiatal, és tehetséges asztaltársaság (lásd lentebbi kép). A fővárosi arcok a debütjüknek a beszédes és művészkedő We Are Just Satellites címet adták, az alakulásuk pedig rövidke […]
Tovább »
Anno nagyon szerettem a pécsi csapat első lemezét (the human machine), s most, hogy a lemezismertetőre készülve ismét elővettem, azt kell mondjam, ennyi idő (2001-ben jött ki!) után sem fakult meg. Most, remélem erről a lemezről is hasonlóan fogok nyilatkozni majd ennyi idő távlatából. Szóval akkoriban a pezsgő hazai prog színtéren a Perfect Symmetry a […]
Tovább »
„Így nőtt, szövődött a mese, amíg a perc haladt. Most vége. Összefűztem a fura-szín szálakat, s víg csolnakunk már hazatart az alkonypír alatt. „ /Lewis Carroll – Alice Csodaországban/ Az Ukrán Darktrance debütje 2008-ban nem sikerült rosszul, rengeteg olyan ötletet vetett fel és dolgozott ki Dmitry Gubsky, melyek ígéretes folytatásra engedtek következtetni, s túl sokat […]
Tovább »
A holland Altar nem teljesen felel meg az egykoron fényes, mára megszűnt csapatok halmazának, s visszaemlékezéseim távlatának se ilymódon, hiszen az 1990-ben alakult csapat 2007-től újra aktív és egy demót is pakolt azóta össze (amúgy tervezek velük interjút, majd kiderül meg is születik-e ez majd a jövőben). A másik, ami miatt sokat gondolkodtam a Hardenberg-i […]
Tovább »
Az interjú érdekessége, hogy a híres norvég zenekarnak a kérdéseket a RoadRunner Records közvetítésével maguk a rajongók tették fel… Az eredeti verziót megtaláljátok a kapcsolódó anyagok között. Jenny Sanchez, California USA: Nagyon tetszik a Roadkill Extravaganza – fogtok kiadni másik DVD-t? Frost: Valószínű, ha kiadunk egy másik DVD-t, akkor az nagyban különbözni fog a Roadkill […]
Tovább »
