Kanada egyik elsőszámú exportcikke, Devin Townsend felszámolta régi életét, felhagyott az alkohol- és drogfogyasztással, aminek valljuk be, minden kicsit érettebben gondolkodó ember életében be kellene következnie. Óriási lépés ez, nem egyik napról a másikra történik. Mégis, az utolsó szólóalbuma óta „csak” két év telt el és a hírek egy négy albumos, megközelítőleg 60 dalt tartalmazó, […]
Tovább »
A két demóval rendelkező svéd banda a tavalyi évben debütált a Memories From Nothinggal. Az azóta két főre apadt formáció érdekessége, hogy a mozgatórugójának tekintendő Andreas „Dea” Karlsson a Ribspreader és a Paganizer soraiban szerzett nevet magának, ahol is sokkal nyersebb, brutálisabb zenében, hamisítatlan régi vágású svéd death metalban utazik. Az Another Life viszont (papíron) […]
Tovább »
Én a Goatwhore-tól sosem voltam elájulva. Hiába van itt az Acid Bath / Crowbar ex-gitáros Sammy Duet és a Soilent Greenes Ben Falgoust, akik azért valljuk be, nem kis nevek és pakoltak le ezt-azt arra a bizonyos asztalra, az eddigi három nagylemezük mégsem pörgött nálam igazán sokat. Nem mintha rosszak lettek volna, vagy ilyesmi, de […]
Tovább »
A kaliforniai Severed Savior 2003-ban jelentkezett debütáló lemezével, a Brutality Is Law-val, egy precízen aprító, bestiális death metal koronggal, mely, bár nem mutatott fel földet rengető újdonságokat, kétségtelen brutalitásával, töménységével tudott kellemes pillanatokat szerezni azoknak, akik hozzám hasonlóan kedvelik a Unique Leaderes bandák világát. A folytatás megszületéséig aztán elég sokat kellett várni, s egy kiadóváltás […]
Tovább »
Kellemes mészárlás és csikorgó kések hada a csontokon… nagyjából ez a halmaz az, amely leginkább kifejezi a sűrűn vérrel locsolt nem túl erős borítóval megáldott nagybetűs projectet (amely mellesleg Mark Riddick munka – s tőle igencsak igényesebb melót is láthattunk már…), avagy a svéd Bone Gnawer debütjét. A horda tavaly röffent össze, s idén már […]
Tovább »
Ha a bizarr zenei műfajok színes kavalkádját kutyulni szeretnénk az értelem és ősi csodák naplementéjével egy érett és vastag hasisba tömve füstös álmainkat, akkor mindenképpen ajánlatos e féle utazásokhoz a Washington-i lápgyönyör második lemeze, avagy a kissé másra enged következtetni nevű Master Musicians Of Bukakke, haha. A kísérleteknek mindig vannak résztvevőik, de korántsem biztos, hogy […]
Tovább »
Már lassan másfél év telt el, hogy elhagytam a Nuskull fedélzetét (hagyjuk milyen okokból, a múlt úgy is mindig csak megszépül), s abban az időszakban kerültem kapcsolatba a noisecore és progresszív betegség HC között mozgó (avagy Converge stílus) YOG nevű formációval, akiknek végül interjúját már ide a Fémforgácsra kényszerültem áthozni (itt olvasható). A zenekarra együtt […]
Tovább »
Éppen az imént írtam le a Primary Stroke cikkemben, hogy a promók választása hogyan is megy a Forgácson; nos az olasz Thy Majestie szimfonikus power metálja se éppen a legkelendőbb. A Palermo-i csapat amúgy 1998-ban alakult és az egyszerűen Dawn-ra keresztelt tavalyi korongja a negyedik nagylemezük. Lényegében a szimfonikus power metál jelzővel mindent elmondtam, mert […]
Tovább »
A kedves olvasót egy picit bevezetném a kulisszák mögé, már amennyire ez a Forgácson rehabilitálható érzéssel tölti el a kíváncsi természetű nagyérdeműt. A dolog egyszerű, a szerkesztők az oldal egy userek által nem látott szekciójába bevállalja a felkínált promókat, majd ha az megérkezett postán, akkor azt is jelzi a bázisban, s ha kinn a cikk, […]
Tovább »
Bizonyára sokan emlékeznek még a The Klaan nevű szerveződés fényesen csillogó fekete gyémántjára, a Ravenshades-re, amely 1997-ben materializálódott az árnyak közül. A budapesti formáció az ezredfordulótól kezdve rögzítette demóit négy éven át – szám szerint háromig jutva -, majd 2005-ben jelent meg splitjük az Ater Tenebrae-val. A banda még adott néhány koncertet, majd Doktor K. […]
Tovább »
