The Dark címmel augusztus 21-én jelent meg Chelsea Wolfe új nagylemeze. A lemezről az alábbiakban a Queens Of The Stone Age gitárosának, Troy Van Leeuwen közreműködésével készült Seethe című dalának hivatalos videója nézhető meg.

„A szellemeket ugyanúgy kísértik az élők, mint az élőket a szellemek. Ezen az albumon nem mutogatok senkire. Vállalom a felelősséget. Valakire, aki mérgező jelenlét lehetett az életemben… talán én is rossz voltam nekik. Rendben van, ha eltávolodunk az ilyen típusú kapcsolatoktól, amelyek látszólag csak zavart okoznak mindkét fél számára, miután hosszasan próbáljuk megoldani a helyzetet.” – foglalta egybe új lemeze lényegét.

A lemezen olyan vendégzenészek működtek közre, mint Justin Meldal-Johnsen basszusgitáros (Air, Beck), Stella Mozgawa dobos (Warpaint, Courtney Barnett), Robin Finck gitáros (Nine Inch Nails) és Matt Chamberlain dobos (Tori Amos, Fiona Apple). A lemez az alábbiakban hallgatható végig.

Chelsea Wolfe idén ősszel The Dark World Tour címmel világ körüli turnéra indul, melynek során december 7-én, Budapesten, az Akvárium Klubban ad koncertet.

A hazai death metal színtér egyik legmegbízhatóbb gépezete, a Monastery idén ősszel sem hagyja pihenni a nyakizmokat. A csapat a háttérben már gőzerővel készíti elő a novemberre várható új nagylemezét, amelynek közvetlen előhírnökeként még szeptemberben megérkezik az I Woke Dead címre keresztelt vadonatúj kislemezdal.

Az új nóta mellé természetesen egy rendesen megpakolt hazai és határon átívelő turné is párosul. A koncertsorozat szeptember 5-én veszi kezdetét a győri Betonban, és összesen tizenhat állomást foglal magába, érintve Szlovákiát, Bulgáriát és Erdélyt is. A fellépéseken olyan hazai harcostársak csatlakoznak hozzájuk, mint az Angerseed, az Atrox Trauma vagy a Devoid. A kiemelt hazai bulik között mindenképp érdemes megemlíteni a szeptember 26-i egervári Zalai Zajongás minifesztivált (ahol többek között a Sear Bliss, a Thy Catafalque és a Lazarvs társaságában lépnek színpadra), valamint a november 14-i budapesti lemezbemutatót a Supersonic Blue Hell & Kvlt falai között. Az évet végül Ózdon, a XVI. Metál Karácsony fesztiválon zárja a csapat, de addig is, hangolódásként hamarosan pörgethetitek az új dalt.

A klasszikus fémzene mindig is a lehangolt gitárok és a masszív torzítók vonzáskörzetében határozta meg a „súly” fogalmát. A holland Dead Neanderthals duója azonban hosszú évek óta azon dolgozik, hogy ezt az alaptételt a sárba tiporja. Az Otto Kokke (szintetizátor) és René Aquarius (dob, ének) alkotta formáció október 2-án adja ki a szerzői kiadásban megjelenő, Flesh is Fragile című új albumát, ahol a grindcore, a sludge és a doom metal kíméletlenségét gitárok nélkül, mégis letaglózó hangerővel prezentálják.

Az új, alig több mint félórás, hat új szerzeményt tartalmazó anyagon a srácok még sűrűbbre és rövidebbre fogták a dalokat. A kísérletezésről és a zenei irányvonalról a két alkotó a következőket fűzte hozzá a megjelenéshez:

„Mindig is próbáltam új és súlyos hangokat kicsikarni a szintetizátoraimból, de szerintem most elértem a nevetségesség egy teljesen új szintjét. Ki gondolta volna, hogy az elektronika ilyen borzalmasan furcsán és elsöprően is tud szólni, ha az ember egy erősítőn keresztül túl hangosan játssza? A súlyos hangzás másik kulcseleme a tébolyult vokális teljesítmény. Ezen a lemezen tényleg feszegettem a határaimat, és kísérleteztem az énekstílusommal, ami végül egy teljesen új, szörnyetegszerű sikoltozássá alakult.”

Aki vonzódik The Body vagy a Primitive Man féle beteges zajkeltéshez, annak a Dead Neanderthals legújabb zenei kísérlete is bőven tartogat majd kellemetlen – és épp ezért vonzó – perceket.

Japán, azon belül is Oszaka sokáig a Távol-Kelet egyik legfontosabb fémzenei bástyájának számított, ám az elmúlt évtizedekben a fókusz inkább az extrémebb, poposabb idol-metal mutációkra terelődött. Ezt az elveszett dicsőséget próbálja most visszaszerezni a FireFlame nevű modern heavy/metalcore gépezet, akik miután főszervezői voltak az ázsiai New Wave of Japanese Heavy Metal mozgalomnak, most egy friss szöveges videóval lendülnek támadásba. A Something Is Wrong című dal, mely a banda Force Against The End című nagylemezéről származik – egy ízig-vérig lendületes, a hagyományos ikergitáros párbajokat modern, agresszív metalcore kiállásokkal ötvöző tétel.

A srácok nem titkolt célja, hogy felkerüljenek a nemzetközi térképre is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy aláírták licencszerződésük az olasz Wormholedeath Records kiadóval, akinek az égisze alatt július 31-én adták ki Force Against The End című lemezüket. a lemez az alábbiakban hallgatható végig.

Szeptember elejével, ahogy az időjárás lassan esősebbre és komorabbra fordul, aligha találhatnánk jobb zenei kísérőt, mint egy jókora adag, indokolatlanul torzított death/grind pusztítást. Az ír Ancient Malice formációja pontosan ezt a dohos, rothadó atmoszférát rángatja elő a föld alól a szeptember 4-én, szerzői kiadásban megjelenő Worm Tongue című új EP-jével.

A brigád zeneileg mélyen a ’80-as évek végének koszos undergroundjában gyökerezik, valahol a Napalm Death, a korai Entombed, a Repulsion és a Terrorizer metszéspontjában. A stúdiózás során semmiféle modern trükköt nem vetettek be: a dalokat kattogó (click track) és utólagos javítások nélkül vették fel, meghagyva a felvételek nyers, hanyag, koncertszerű energiáját. Az ikonikus HM-2 gitárhangzással megtámogatott öttételes anyag a halál, a depresszió és a baloldali okkultizmus témáiban dagonyázik. Aki bírja a fojtogató, régi vágású gyalut, az egy percig se habozzon felvésni a megjelenés dátumát. Kedvcsinálóként itt van Oracle of Lies című daluk.

Eight Legs of Thunder címmel máris itt van az Amon Amarth vadnyugati hangulatú klipje. A videó október 2-án megjelenő új nagylemezük, a The Allfather Awakens harmadik előzeteseként jelent meg.

„Ismét meg akartuk törni a hagyományos metalvideók sablonjait, és ötvöztük a modern western nyers, poros hangulatát Odin nyolclábú lovának epikus és komor mitológiájával. Az eredmény egy magas oktánszámú, filmszerű utazás, tele vadnyugati izgalommal, akcióval és fekete humorral” 

Az Amon Amarth november 2-án ismét Budapestre látogat, hogy újra megnyissák a Valhalla kapui a Barba Negra Red Stage-en! Koncertjükre az Orbit Culture és a Soilwork kíséri el őket.

A felszínes, csillogó glam és sleaze metalról ritkán asszociálunk társadalomkritikus, komor témákra, a hamburgi Night Laser azonban előszeretettel rúgja fel ezeket a zenei kliséket. A formáció szeptember 25-én adja ki ötödik, Rats In The Cradle címre hallgató nagylemezét a Steamhammer gondozásában, amelyen a laza, bulizós hangulat meglepően súlyos mondanivalóval párosul.

Míg a Heart Of The Desert Rose, amelyben az Axel Rudi Pell énekese, Johnny Gioeli is vendégeskedik, a női kitartás előtt tiszteleg, addig a 19CR490 a hatalommániásoknak int be. A leginkább mellbevágó azonban a címadó tétel, amely a hírhedt japán háborús bűnös, Dr. Ishii Shirō emberkísérleteinek sötétségét dolgozza fel. Bár a témák komolyak, zeneileg a srácok továbbra is a legmagasabb fordulatszámon pörgetik a riffeket.

A lemezen ráadásul olyan további vendégek teszik tiszteletüket, mint Sascha Paeth (Avantasia), vagy Corvin Bahn (Gamma Ray). Aki bírja az izzadságszagú, pofátlanul fülbemászó, de tartalommal is bíró nehéz zenét, az mindenképp tegyen egy próbát az őszi szezonban.

A zenekar saját szavaival így írta le az új anyagot:

„A Night Laser azzá a zenekarrá vált, amik mindig is lenni akartunk. A kézifék kiengedve, a turbó bekapcsolva. Ez a messze legváltozatosabb lemezünk, ami rockot, metalt, bluest, funkot, és legfőképpen barátságot és szórakozást lélegez ki magából. A Rats In The Cradle nem a tökéletességről szól, hanem egy mocskos, old-school életérzésről és a nyers őszinteségről. Mindent élőben rögzítettünk, hogy elkapjuk az izzadságot és a tiszta energiát. Ez nem holmi polírozott rádiós pop, hanem igazi sleaze metal, amivel végre megtaláltuk a saját, összetéveszthetetlen stílusunkat.”

Cold Velvet címmel adta ki harmadik albumát az okkultista témákból táplálkozó német haevy metal zenekar, a The Night Eternal. A Metal Blade Records gondozásában augusztus 21-én napvilágot látott lemez mellé Eurydice (Don’t Look Back) daluk friss videója is kijött.

„Az Eurydice (Don’t Look Back) magában hordozza a The Night Eternal valamennyi jellegzetes elemét: azonnal megjegyezhető refrént, hipnotikus gitárjátékot és közvetlen, felemelő ritmusokat – olvasható a kliphez párosított közleményben. – Ami a szövegét illeti, a dal tovább mélyíti a zenekar görög mitológia iránti érdeklődését, folytatva az olyan számokban megkezdett témákat, mint az Elysion és az In Tartarus, miközben újra elmeséli Orpheusz tragikus történetét. Az album legelső dalaként megalkotott Eurydice meghatározta a kompromisszummentes irányvonalat minden utána következő szám számára.”

„Ezzel az albummal egy új zenei fejezetet nyitunk meg a The Night Eternal történetében. Minden dal önmagában is erős, mégis együtt egy összefüggő narratívát alkotnak – növekvő feszültségen, változó atmoszférákon és váratlan fordulatokon keresztül bontakoznak ki, amelyek az elejétől a végéig dinamikus, és izzó.” – mondták új lemezükről.

„A Cold Velvet-tel szerettük volna kibontani a bennünk rejlő lehetőségeket, és egy olyan lemezt létrehozni, amelynek dalai már első hangtól kezdve adrenalinnal árasztják el a véráramunkat. Egy zenekar harmadik albumát gyakran tekintik meghatározó pillanatnak, ezért úgy döntöttünk, hogy bízunk a természetes áramlásban, és még jobban kiélesítjük védjegyeinket. Számunkra a Cold Velvet végső soron egyetlen dologról szól: a hitelességről.”

A soproni ipari zaj művek (industrial noise / darkpsychopunk / hardcore), a Zsiger a napokban tette közzé Ipari címmel új DIY videóját. Videójuk dala a tavalyi év során kiadott első nagylemezük a ZSIGER I.-ről való.

A soproni Zsiger zenekar neve jól kifejezi, hogy mi a céljuk; ezen belül így határozzák meg magukat: „industrial, noise, hardcore/ darkpsychopunk”. A formáció 2024-ben jött létre; Lacus gitár / basszus, Bazsi (Drawing) – dobok és Oli – keyboard / synth által. Céljuk, hogy olyan zenét alkossanak, ami a hipotalamuszból ömlik ki, sokkoljon, illetve sokkoljon másokat, ezáltal a legalapvetőbb, zsigeri ösztöneiket is előhozza. Első lemezük 2025 tavaszán jelent meg, amely a ’80-as, ’90-es évek fémes, koszos, hideg, zajos, demós, kelet-közép európai vasgyár (Kohó) hangulatát idézi meg.

„A koncepció az volt, hogy mindent magunk csináljunk mindenféle profi kütyü nélkül, hogy a dolog nevéhez hűen élő szagú és zsigeri legyen!! Tehát bedobtunk pár mikrofont a koszfészekbe metronomót fiókba tettük és hadd szóljon a móka baszni bele szól a zene felfogásban a hibákkal együtt!! A lemez kapott egy A és B oldalt. Az egyiken a nyers, noise,industrial,dark, pscihopunk/hc hallható a másikon ezek remixei egészen frappáns megoldásokkal!! Tehát aki szereti a nem szokványos kemény elektro vonalat élő hangszereket is felhasználva ők is egyaránt tudnak csemegézni! Jó Zsigerelést!” – mondták a lemezükről.

A Dødheimsgard és a Thorns korábbi frontembere, Aldrahn egyértelműen az öntörvényűséget képviseli 2003-ban életre hívott Urarv projektjével. A formáció harmadik nagylemeze, a Nychta Psychis október 16-án lát napvilágot a Darkness Shall Rise Productions jóvoltából. A papíron régóta létező projekt lemezkészítésbe igazából csak 2017-ben kezdett bele, viszont most nagy lendületben vannak.

A harminckét perces, öt szerzeményt tartalmazó anyag egyáltalán nem a biztonsági játékot játssza. A black metal zord, fagyos riffelése megmaradt, ám a struktúrákat teljesen felbontották, teletűzdelve a skatulyákba nem illő, avantgárd zenei megoldásokkal. Az igazi vonzerejét azonban Aldrahn teljesítménye adja: vokális sokszínűsége a legaljasabb károgásoktól a szinte mániákus kántálásokig terjed. Aki nyitott a kísérletező, az egyre hosszabb őszi éjszakákhoz tökéletesen passzoló északi zenei elmezavarra, annak ez az októberi megjelenés garantáltan nem fog csalódást okozni. Friss anyag még nem érhető el, hangolódásnak viszont itt van a 2023-as Substratum.