Sok-sok év telt el mióta utoljára Pearl Jam albumot üdvözölhettünk. Persze nem múlt el eseménytelenül az a hét év, ami a Lightning Bolt – ami amúgy szerintem egy nagyon jó lemez, köszönhetően az olyan daloknak, mint Sirens vagy a Mind Your Manners, hogy csak ezt a kettőt említsem – megjelenése óta eltelt. Volt azért bennem […]
Tovább »
A seattle-i grunge túlélői március 27-én a Monkeywrench Records kiadásában hozzák ki a friss lemezüket. A hét év szünet után megjelenő tizenkét számos Gigaton c. albumra végül nem kerül fel a 2018-ban még „lemezelőzetesként” hirdetett Can’t Deny Me.
A banda 24 év után nyáron visszatér Budapestre, ahol nyilván az új dalok közül is hallhatunk majd a nagy slágerek mellett. A LiveNation szervezésében július 15-én a Papp László Sportarénában lépnek színpadra a White Reaper társaságában.
01. Who Ever Said
02. Superblood Wolfmoon
03. Dance Of The Clairvoyants
04. Quick Escape
05. Alright
06. Seven O’Clock
07. Never Destination
08. Take The Long Way
09. Buckle Up
10. Come Then Goes
11. Retrograde
12. River Cross
Ha már a 2019 végén megérkezett nagy bejelentés – azaz, hogy idén 24 év után ismét fellépnek Budapesten, sőt a friss hírek szerint alig két hónap és végre új lemez is lesz – kapcsán úgyis Pearl Jam lázban égünk, elérkezettnek láttam az időt, hogy megemlékezzünk a harmadik albumuk negyedszázados születésnapjáról. (Kicsit megcsúszott, de annyi baj legyen!)
Tovább »Új albummal jelentkezett a kieli Bone Man zenekar, akik egyedi zenei keverék készítésében érzik otthon magukat. Az egyszerűen hármasként számozott lemezen megtalálható minden eddigi védjegyük: pszichedelikus, stoner rock, valamint grunge és csipetnyi gótika, amit nyers, élőnek ható hangzással tettek még vonzóbbá az említett stílusok kedvelőinek. Fő hatásaik, kedvenceikként olyan zenekarokat emlegetnek, mint a Kyuss, a Sleep, valamint az Orange Goblin. A trió lemezét meghallgathatjátok a banda bandcamp oldalán, de itt is elfogyaszthatjátok egy szuszra.
Nagyon rég találkoztam az oldalon filmes kritikával, ezért egy igazi klasszikussal hoznám vissza ennek a témának a boncolgatását. A kritika megírására mégsem a hiányérzet vezetett rá, inkább egyfajta szükség, hogy egy érdekes dologra hívhassam fel a figyelmeteket. Ha megkérdezné valaki, mi köze lehet egy filmnek a rockzenéhez és mennyire létjogosult egy ilyen […]
Tovább »
Az első Flop koncertemre nagyon készültem. Egyrészt ugye adva volt a Torso lemez, ami egy csapásra rajongóvá tett, mésfelől pedig a lakóhelyem klubjában léptek fel, azaz nem kellett autóznom, így a sörözés is belefért. (Igaz, ez azért erős fél órás sétát jelentett oda és vissza is…). A koncert előtt még megnézhettük a Magyarország-Horvátország barátságos labdarúgó-mérkőzést. […]
Tovább »
