A Translation Loss Records égisze alatt Deprive címmel új albummal fog jelentkezni a Mortal Void. Az új korong augusztus 11-én fog a boltok polcaira kerülni, de a kiadó honlapján már elő is rendelhető. Ízelítőként meghallgatható a Prey című tétele.
A Translation Loss Records égisze alatt Deprive címmel új albummal fog jelentkezni a Mortal Void. Az új korong augusztus 11-én fog a boltok polcaira kerülni, de a kiadó honlapján már elő is rendelhető. Ízelítőként meghallgatható a Prey című tétele.
Három év után visszatér Budapestre Izland egyik legkülönlegesebb zenekara, a Sólstafir! A megújult felállás idén adta ki első albumát, a Berdreyminn pedig bátran nevezhető az eddigi legjobbjuknak: örvénylő, magával ragadó és besorolhatatlan poszt-gitárzene, amit áthat a jellegzetes skandináv melankólia és folklór. Így nem túlzás azt állítani, hogy kreativitásuk csúcsán láthatjuk újra a kvintettet. Az este különlegességét tovább fokozza, hogy az előzenekar a szintén lemezbemutatót tartó Myrkur lesz. A dán dalszerző-multiinstrumentalista black metalból, pasztoriális folkból és kórusművekből gyúr egyszerre súlyos és felemelő, brutális és törékeny dalokat, valahol a Sigur Rós és a Bathory metszetében.

A Sólstafir zenéje leginkább az izlandi tájakban gyökerezik: a sós hullámokban, a buja zöld mezőkben, a kitörő gejzírekben, a felszín alatt áramló, mélyvörös vulkáni magmában és a sarki jégesőkben. Ősi, de közben időtlen is. Ráadásul együtt változik és formálódik a tagokkal, akik eljátszák. A debütáló Í Blóði og Anda még klasszikus black metal, tremolókaros riffeléssel és blastbeatekkel, de már azzal a jellegzetes, csak rájuk jellemző hangulattal, amit később tökélyre fejlesztettek. Akárcsak a skatulyák elkerülését: az olyan előképeikhez hasonlóan, mint az Ulver, az In The Woods… vagy az Enslaved, ők is a saját képükre formáltak minden őket ért hatást. Elég csak a Masterpiece Of Bitterness húsz perces nyitómonstrumára, az I Myself The Visionary Headre gondolni, amiben a Vágtázó Halottkémek-féle őserejű sámánzenén át a poszt-rockos lebegetésekig szinte minden megtalálható.
_ELVALASZTO_
De igazán a zenekar első korszakát lezáró csúcsmű, a Köld után léptek rá arra az útra, amin máig járnak. A Svartir Sandarra a kezdeti idők black metalba ágyazott folklórjából már csak utóbbi maradt meg, miközben egyre nagyobb teret nyertek a dallamok és a pszichedelikus lebegtetések. A három évvel ezelőtti Ótta pedig nem csak azt demonstrálta, hogy Aðalbjörn Tryggvason az évek során kiváló énekessé ért, hanem azt, hogy a Sólstafir-hangzás, akárcsak az anyaországuk gejzírei, mindig képes új utakat törni magának és a végtelenségig tágítható. Elvégre, ki gondolta volna, a zongora, a vonósok vagy a bendzsó nem csak felbukkan egy számukban, de tökéletesen is illik majd bele? Az egyre inkább előtérbe kerülő hard rockos hatásokról már nem is beszélve.
Ennek a folyamatos evolúciónak a csúcsa az idei Berdreyminn, a négyes eddigi legzeneibb és -egységesebb lemeze. Hiába szóltak az előzetes hírek a zene helyett az alapító dobos Guðmundur Óli Pálmason kirúgásáról/kiválásáról, az albumot ugyanarról a tőről metszették, mint az Óttát vagy a Svartir Sandart. Ez pedig azt jelenti, hogy minőségében is felér hozzájuk, élőben pedig minden bizonnyal ugyanolyan katakrtikusan szólnak majd az új dalok, mint a mára már klasszikussá nemesült Fraja vagy a Love Is The Devil (And I Am In Love).
Amalie Bruun karrierjét leginkább egy szóban lehetne összefoglalni: üstökösszerű. A Myrkur nevű projektje előtt csak egy popzenekarban (Ex Cops) játszó énekes-multiinstrumentalista első lemeze rögtön a Relapse Recordsnál jelent meg, ráadásul a Mayhem és az Ulver tagjai is közreműködtek rajta. Az M pedig leginkább az utóbbi zenekar Bergtatt-korszakát idézi, valamint a korai Immortalt – gyakran egy számon belül is. Bruun tökéletesen érzett rá rajta arra, hogy játszon a klasszikus black metal és a misztikus erdei folk elemeivel, miközben fátyolos énekhangja mindenkit elbűvölt, aki csak hallotta. Nem csoda, hogy hamarosan már olyan zenekarok előtt nyitott, mint a Deafheaven, a Behemoth vagy az Opeth.
Idén pedig érkezik a folytatás, a Mareridt, amelynek dalai valószínűleg a decemberi koncert setlistjét is dominálják majd. Ugyan eddig csak annyi tudható róla, hogy a producere a többek közt az A38-at megjárt Marissa Nadlerrel, a Sunn O)))-val és a Wolves in the Throne Roommal is dolgozó Randall Dunn volt, valamint hogy számos különleges hangszer (például nyckelharpán vagy mandolán) szól majd rajta, szinte biztosak vagyunk benne, hogy ismét valami különlegeset és túlvilágian gyönyörűt kapunk majd. Az pedig legkésőbb a tavalyi Mausoleum óta nyílt titok, hogy a Myrkur dalok élőben még inkább transzcendentális erővel bírnak.
Az A38 bemutatja:
2017. december 7., csütörtök
Budapest, A38 Hajó
Sólstafir, Myrkur koncertek
Jegyár elővételben: 4.900,- Ft / a helyszínen: 5.900,- Ft

A brit legenda egy igazi doomos albumot ígér, amiről Nick Holmes énekes így nyilatkozott:
„Úgy fogalmaznék, hogy amennyiben az összes Paradise Lost lemezt ismered, akkor ez az új a harmadik albumunkhoz, a Shades Of Godhoz áll legközelebb. Azt a vonalat viszi tovább, de sokkal kidolgozottabb formában, jobb hangzással és jobb zenéléssel.”

Paradise Lost – Medusa
(Nuclear Blast)
| 1. | Fearless Sky |
| 2. | Gods Of Ancient |
| 3. | From The Gallows |
| 4. | The Longest Winter |
| 5. | Medusa |
| 6. | No Passage For The Dead |
| 7. | Blood & Chaos |
| 8. | Until The Grave |
Bonus
| 1. | Frozen Illusion |
| 2. | Shrines |
| 3. | Symbolic Virtue |
Összesen 200 példányszám készül a kolumbiai Tzelmoth harmadik nagylemezéből, ráadásul a raw black metalt játszó brigád ezt is kazettán jelenteti meg. A kiadvány hangulatából tudok tehát csak egy kis ízelítőt biztosítani, de elvetemülteknek érdemes lehet megpróbálkozni az egyébként nagyon pofás kazetta beszerzésével.
Aki van annyira „élettapasztalt” mint én, azaz szenvedett legalább annyit a Robin Williams féle Mork idegesítő űrlényfigurája miatt, annak itt az idelye, hogy egy hasonló nevű black metal hordával is megismerkedjen, hátha valami pozitív felhangot is kap ez a kifejezés. Mork helyett tehát van Morke és egy, a zenekar nevét viselő, július elsején érkező bemutatkozás, ízelítőnek pedig a Slutten c. dal.
Üdv az esztergályos műhelynek!
A napokban két szállítmány érkezett a disztróba. Ez egyik a francia Hass Wegtől a másik az amerikai Metallic Mediatól (12 banda – 26 korong).
A mellékelt linken lehet szemezgetni. Fémforgács regisztrációval minden cuccra 20% kedvezményt adunk!
Kiemeltük az új anyagokat, íme:
BLOG OLDAL: http://ngcprod.blogspot.hu
FACEBOOK: https://www.facebook.com/ngcprod
RENDELÉSHEZ: ngcprod.hun@gmail.com
A kereső nulla találatából adódik az is, hogy talán kevesen tudják, de az Atlantean Kodex és Lunar Shadow kettős mellett feltűnt pár éve korunk egyik legjobb epikus heavy metal zenekara, a Sons Of Crom. Talán mondanom sem kell, hogy természetesen svédek és mindennél nagyobb tisztelettel nyúlnak a viking hagyományokhoz és mondákhoz, ahogy az meg van írva. A fantasztikus bemutatkozás, a Riddle Of Steel egy ideig bőséggel adott feladatot a bandának koncerek és turné keretén belül, most azonban már a folytatásra gyúrnak. Hamarosan egy single fog megjelenni az új lemez egy dalával, de sokkal fontosabb, hogy már augusztusban érkezik a The Black Tower, remélhetőleg elődjének minőségét produkálva, vagy ha lehetséges, túlmutatva azon. A megjelenésig pótoljon, akinek szükséges és szereti ezt a vonalat.
Számtalan bandája, projektje és kiadványa is bizonyítja a portugál Vulturius elhivatottságát az underground black metal iránt, aminek ismét hangot adott. Ezúttal saját produkciója, az Irae keretein belül áldoz a sötétségnek, méghozzá új, Crimes Against Humanity című harmadik nagylemezével. Karcos hangzás, fekete-fehér borító és természetesen a modernkedés csírájától mentes black metalt hallhatunk annak minden erényével és sablonosságával.
A svéd és angol tagok összefogásával összeállt Ashcloud death metalját már többször említettük a hírekben, ami nem is volt olyan régen, mivel szinte minden évben új produkcióval jelentkeznek 2015-ös bemutatkozásuk óta. Nem maradhat el tehát idén sem egy jókora old school death rúgás a bandától, így meghallgathatóvá tették új kiadványukat, a Kingdom Of The Damned lemezt is.
Volt honnan merítenia az amerikai Sean Kratznak (művésznevén Sean Deth), aki olyan veterán black zenekarban edződött, mint a Benighten Empire. Ugyanakkor nem áll tőle távol a funeral és a hagyományosabb doom metal vonulat sem, ennek következménye az egyszemélyes Lucian The Wolfbearer, valamint a Witchhelm. Idén már feltűnt a neve a nemrég megjelent Burial Oath lemezen is, most újabb saját produktummal gazdagítja életútját, ez az Ulven, mely leginkább a régi iskolás black metalból táplálkozik, amit karcos hangzással, fogós témákkal és tempóváltásokkal tett még érdekesebbé. Ajánlott hallgatnivaló!