Kiss of Death
A fantasztikus Lemmy Kilmister olyan, mint Superman, csakhogy Lemmy barátunk még a kriptonittól sem fél -J. Ő rockzene kult figurája, immáron a hetvenes évek óta, most is mikor hatvanas éveit tapossa.
Lemmy a nyughatatlan figura, aki sosem törődött a szabályokkal, -maximum abból a szempontból, hogy jól felrúgta őket- mindig saját feje után ment és megy is 30 év óta.
És ez a Motörhead nevű klasszikus trió működik töretlen hévvel és lelkesedéssel és keményen vagy lazán, de a szutyok rock and roll nevében!
A “Kiss Of Death” immárom a huszonharmadik albumuk és Lemmy szerint jobb, mint az “Inferno”, pedig az utóbbi idők albumai közül az “Inferno”t tartották a csúcsnak.
Idézzük Lemmy nagyságos urat: “ Jobban a nóták. Jobb a zenei elrendezés, jobban énekelek, és Phil jobban gitározik, ezúttal Ő nagyot alakít”
Lemmy nagyon büszke a “Kiss Of Death”re, és valljuk be van is neki oka arra hogy büszke legyen erre a tizenkét nótára!
A lemezt Los Angelesben vették fel a Paramount stúdióban, a producere pediglen Cameron Webb volt.
A cd a vad és agresszív “Sucker”el kezdődik –úgy látszik Lemmy így szereti- ez a nóta egy brutális szutyok rock and roll gyilok, állati riffekkel és duplázós dobolással, és persze Lemmy Kilmister bagón és wiszkin edzett hangjával.
Másik fénypont az “One Night Stand” ez a nóta egy kis időutazás a hetvenes évekbe. Azokba a napsugaras időkbe, amikor a sex drug and rock and roll triumvirátus uralkodott.
“Kiss Of Death” kínál azért meglepő fordulatokat is, például itt van az “Under The Gun” a bluesos ízével, és a “Cristine” a dögös boogie woogie feelinggel, vagy a nyolcvanas évekbe visszakacsintó “Trigger”.
Lemmy egy újabb arcát villantja fel a “God Was Never on Your Side” című opuszban, meglep és el kápráztat egyben ezzel a számmal! Gyönyörű ez az akusztikus blues! Nem olvatag/ érzelgős, csak finom, és vérzékletesen megmutatkozik benne Lemmy Kilmister az ember is.
Mindent összevetve a “Kiss Of Death” számai tipikusan Motörheadesek, és ezzel együtt meglepően élettel teliek! Nem tudni mennyire tudható ez be a segéderőknek, mert az albumon közreműködött C.C. Deville gitáros és az Alice In Chains-bőgőse Mike Inez is.
A lemez után a fantasztikus hármas élőben is megmutatja magát és elég erőteljes turnézásba kezd. Október közepétől például európában pusztítják le a színpadokat. Nyilvánvalóan az új nóták mellett harmincéves pályafutásuk gyöngyszemei is elhangzanak, Lemmy szerint garantáltan remek koncertek lesznek! És ugye amit Ő akar, az úgy is lészen!
Nos, a szutyok rock and roll öreg ördögének van stílusa és ezzel együtt 60 évesen léteznek rock and rollos álmai is, azaz: “Még nem kamatyoltam Halle Berryvel” – mondja vigyorogva – és eztán következzen némi jó tanács a jövőre nézve és Lemmysen megmondva: “Tudod legyen mindig valami cél a szemed előtt! Én azt szeretném, hogy mielőtt turnézni indulunk, egy számunk már top sikeres legyen! És azt is szeretném, hogy legye egy olyan nótánk, amelyik Angliában lesz siker! Mert a “Kiss Of Death” egy olyan album, amely be is fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. Ez egy darab a Motörheadből, amely arra vár, hogy lenyeljétek!”
