A Clutch énekese, Neil Fallon, valamint az egykori Black Sabbath, Dio, Heaven & Hell dobos Vinny Appice, Dave Bone (The Company Band) gitáros és Brad Davis (Fu Manchu) basszusgitáros által még 2013-ban létrehozott old-school heavy stoner metalos szupergroup, a Dunsmuir július 22-én adja ki debüt albumát a Hall Of Records jóvoltából.

A projekt első két dala már ez év áprilisában napvilágra került. A két számos digitális kislemez ˝Our Only Master, The Bats (Are Hungry Tonight)˝ limitált bakelit kiadásban is megjelent. A nagylemez első hivatalos dala szintén az Our Only Master lesz. A dal július 8-án debütál, ekkor indul az előrendelési időszak is.

Dave Bone a következőket nyilatkozta az album kapcsán: „Ez a lemez négy, pusztításra hangolt elme intenzív kollaborációja. Több éve készül már az anyag, de most végre az arcába nyomhatjuk mindenkinek. A Dunsmuir révén lehetőségünk nyílt arra, hogy felelevenítsük legnagyobb kedvenceink hatását. Reményeink szerint alkottunk, és abban bízunk, hogy mi is komoly inspirációval látjuk el a jövő nemzedékét.„

Dunsmuir – Dunsmuir
(Hall Of Records)

Korábban már hírt adtunk az észak-Carolinai heavy rock banda, a Valient Thorr július 29-én megjelenő Old Salt című hetedik nagylemezéről. Most azonban a lemez első dalelőzetesének, a No Count Blues szöveges videóját láthatjátok.

A szőr-metál csapat a következőket mondta új albumukról:
„Az Old Salt nem jöhetett volna létre, ha Eidan Thorr nem létezne. Ő vette ugyanis kezelésbe ezt a szörnyeteget, és olajozta be a kerekeket. Azt kérditek, miről van itt szó? Arról, hogy mint előadók, a jövőbe léptünk, miközben az öregemberek logikájával próbáltuk előrevetíteni, miképpen változnak a korszakok. Egészen addig utaztunk, míg azt nem mondhattuk: – Ha akkor tudtuk volna azt, amit most tudunk! Az igazi mesélők ugyanis nem csak a sorokat olvassák, hanem felelevenítik élményeiket is. És higgyétek el, nekünk az évek során ezekből igencsak kijutott.„
 

Az olasz-norvég extrém industrial-electro black metal banda az Aborym ˝Shifting.negative˝ címmel rögzíti új anyagát.

Az Aborym egykori felállásából mára csak Fabban – ének, programok, zajok, szintetizátor (Hour Of Penance) maradt eredeti tag. Ők kiegészíti egy multi-instrumentalista, Dan V (gitár-basszusgitár), valamint RG Narchost basszer, Davide Tiso (Gospel Of The Witches, ex-Ephel Duath, Niō) gitáros és Stefano Angiulli szintetizátoros.

Egyelőre nem tudni, mikorra készül el és jelenik meg az új album, de az album borító terve, valamint a számcímek (az Agonia Records jóvoltából) már nyilvánosak:

A houstoni pszicho rockerek, Linus Pauling Quartet az olasz Vincebus Eruptum fanzine-nál jelentették meg tízedik nagylemezüket Ampalanche címmel. Az album, ahogy az tőlük elvárható elég változatosra sikerült. Továbbra is nagy szerepet kap rajta a Jethro Tull zeneiségéhez fűződő fuvola, progos dallamokba bújtatott pszichedália, közel-keleti motívumokkal játszadozó noise rock, hogy az albumzáró 49 perces bónusz szerzemény, a Vi, de Drunknede (We, the Drowned) delejes drone hatásáról már ne is beszéljünk.  
 

Egy új videoklippel mutatta be új felállását az Orlando-i dark gothic folk metalt játszó Urn.
A klip 2015-ös nagylemezük, az Epiphany címadó dalának hivatalos videoklipje, amiről a csapat így nyilatkozott:
“Az Urn többnyire mindig is azon negatív érzelmek katarzisa volt, melyeket mi mindannyian átéltünk. Ez a banda remekül összegzi mindazt, amit saját magunkról, másokról és a körülöttünk lévő világról tanultunk”.

A klippremierjével egyetemben a banda vadonatúj felállásának bemutatkozása is.Miután David Alusik gitáros az utóbbi időben session-zenészként segítette ki a bandát, felajánlották neki az állandó tagságot (David már 2003 óta részt vesz a banda turnéin, mint technikus). A gitáros természetesen elvállalta a posztot.

“Nagyon örülünk, hogy végre hivatalosan is sorainkban tudhatjuk David-et.” – közölte az Urn frontembere, Dominic St. Charles. “David rendkívül pozitív energiával látta el a zenekart az elmúlt években. Ez egyértelműen meglátszott a koncerteken is. Ami a legjobb az egészben az, hogy annak ellenére, hogy egy tapasztalt veteránról van szó az ő hozzájárulása folyamatosan új perspektívákkal és dinamikával látja el bandánkat. Egyszóval: izgatottan várjuk, mit hoz a közös jövő!”

A zenekar új felállása hamarosan nekilát negyedik nagylemezének, ami várhatóan 2017 elejére készül el.
 

A Malmö-i post noise doom banda a Suma tagjai ezúttal Billy Anderson producerrel stúdióztak. A munkálatok eredménye a The Order of Things album lett, ami 2016. október 11-én fog megjelenni.
„Az album ultra súlyos lesz!” – áll röviden és tömören a zenekar tájékoztatójában.
 

A svéd retro rocker Svartanatt bemutatkozó lemeze augusztus 26-án fog megjelenni.
A ’60-as, ’70-es évek klasszikus rockzenéjében utazó csapat zenéje Jani Lehtinen énekes érces hangja, és az organikus, klasszikus rocker gitár témák köré épül, amint az hallható is első single dalaik, a Dead Man’s Alley és a Thunderbirds Whispering Wind, valamint a korábban megjelent Demon című daluk és videoklipjének dallamaiban, amit a híres filmkészítő, Vincent ‘Pussel’ Widegren rendezett.

Svartanatt – Svartanatt
(The Sign Records)

Június 17-én Licht Und Schatten – Best Of 2000 – 2014 címmel érkezik a német medieval folk-gothic rock Soltatio Mortis dupla válogatás lemeze.
A 2000-ben alakult német nyelven énekelő, dalaikat megannyi különleges hangszeren, kezdve a skót dudával és a tekerőlanttal megszólaltató zenekar mára a világ egyik legegyedibb, és kinézetre is az egyik legextrémebb modern folk csapattává nőtte ki magát.

A dupla albumos válogatás a csapat közel 15 évét foglalja össze (ugyan is tavaly legutóbbi albumuk Zirkus Zeitgeist – Ohne Strom und Stecker akusztikus változatát adták ki idén meg egy dupla Live lemezt), amiről most a Weiß Wie Schnee daluk szöveges videó előzetese látható.
 

A Cleopatra Records által kiadott albumon a psychedelic és stoner rockot játszó zenekarok azon új generációja kapott egy lehetőséget egy-egy Led Zeppelin szerzemény újraértelmezésére, akikre valamilyen befolyással volt az ikonikus csapat zenéje és munkássága. Az albumon szereplő dalok többségnek olyan a hangzása mintha csak a ’60-as, ’70-es évek elején feljátszották volna fel a mai zenei korszellem súlyosságával, és riff centrikusságával. Ilyen például a Siena Root kissé korai Deep Purple stílusban (Gillan előtti) feltolta Whole Lotta Love-ja, vagy a Mothership riff bömböltető Heartbreaker-je, illetve a The Tulips pszichedelikusan beállt Stairway to Heaven-je, ami egy teljesen más felfogásban adja vissza a dal lényegét.