Egy kis ízelítő a sokak által várt új albumról. Klaus Meine szerintetek is hízott?
Egy kis ízelítő a sokak által várt új albumról. Klaus Meine szerintetek is hízott?

A sokak által az ipari metal – mint műfaj – teremtőjének is kikiáltott Fear Factory csapata a Demanufacture albumukkal a ’90-es évek közepén jelentkezett, ami rögtön egyfajta hullámot indított el a fémszivűek táborában. Talán ezen szép emlékek hatására szavazták be az album borítóját a RoadRunner dolgozói egészen a „námber fór” pozícióig. Bár a BAR kód összeolvasztása az emberi gerincoszloppal valóban ötletesnek tűnik, a kivitelezés azért nem teljesen az én világom. Biztos azért, mert engem nem kapott el a „félelem-gyár” okozta hullám.
Videókért tovább gomb
_ELVALASZTO_

Hogy egy side-projectnek indult banda zenéje igenis képes hatást gyakorolni a zenei világra, arra már rengetegszer volt példa és úgy általában a borítóik is jól sikerülnek. A jelen cikkünk apropóját adó Point Blank című albumról, a Sepultura-ból ismert Max Cavalera és a Fudge Tunnel-es Alex Newport Nailbomb nevű bandájáról annyit biztosan állíthatunk, hogy a maga idejében igenis fontos szerepet töltött be a keményebb zenéket kedvelők életében. Az albumot borító háborús kép – egy vietkong asszony és a fejéhez szorított fegyver – mindent elárul a hallgatónak arról, hogy mit is fog hallani. Dühöt, elkeseredettséget, fájdalmat… A szörnyű valóságot…
_ELVALASZTO_

Ismét jelentkezik albumborító szépvség-verseny cikksorozatunk, ezúttal egy a modern metal szerelmeseinek sokatmondó album köntösével, a Massachusetts-i metalcore fenegyerekeinek, a Killswitch Engage The End of Heartache frontjával. Az album korábban már elnyerte az évtized albuma díjat a RoadRunner stábjának hasonló szavazásán, a cover „csak” a „námber sziksz”.
A borítót a csapat basszusgitárosának, Mike D’ Antonio-nak köszönhetjük, aki néhány szóban ezeket nyilatkozta: „Elismerést kapni ezért a munkámért elégedettséggel tölt el. A kedvenceim közé tartozik. Meglepő, de a szív a szögekkel dolog már évek óta kész volt a fejemben, és rendkívüli nagy öröm, hogy ilyen sikeres lett.” A hogyan készültről pedig az alábbiakat mondta: „Beugrottam egy helyi kézműves boltba, ahol vettem egy habszivacs szivet, fekete- és vörös vízfestéket, egy doboznyi szöget valamint néhány szál művirágot. Kb 12 dolláromba került. A habszivacs szivet feketére festettem és belenyomkodtam a szögeket, majd a 4×4-es fürdőszobánkba bezsúfoltam egy tucatnyi lámpát és a nejem kezét vörösre festettem. A végső, legjobb beállítást több tucatnyi digitális kép elkészítése után értem el. Mindez már történelem.”
Videókért a továbbra kattints
_ELVALASZTO_

Senkinek nem szorul bemutatásra a brazil Sepultura és az 1993-ban megjelent Chaos A.D. album. Vagy mégis? Na azért… De a lemezt ékesítő festményről már talán kevesebben tudják, hogy Michael Whelan munkáját dícséri. Michael korábban is dolgozott a Sepu-nak, a Beneath the Remains és Arise albumok borítói is tőle eredeztethetőek. Bár a Chaos A.D. albumnál nem egy már meglévő alkotását használták fel, hanem az album címe alapján kellett dolgoznia.
Az akkori frontember, Max Cavalera így nyilatkozott: „A Michael által készített borító rengeteg részlettel rendelkezik. Egy csomó kis apróságot lehet felfedezni benne – azon a szerkezeten például emberek apró kezeit és arcát fedezheted fel, meg ilyenek. Úgy gondolom Michael az egyik legjobb művész és igazán büszke vagyok arra, hogy vele dolgozhattam és ötleteket is elfogadott tőlem, inspirálhattam őt. És tudod, egy igazán remek borítót sikerült alkotnia, amit az emberek megjegyeznek és szeretnek.”
A RoadRunner PR áradatát a tovább gombra kattintva nézhetitek meg
_ELVALASZTO_

Sajna a meglepetés erejének eszközével nem élhetek, mert alcapone kartárs már lelőtte a poént, de némi kiegészítést talán ideferdíthetek a „námber ejht” borítóról, a Type O Negative számomra leges-legkedvesebb albumának, a Slow Deep and Hard ismert védjegyéről.
Mikor 1991-ben (de öreg vagyok) rokoni szálak segítségével ezen mestermű hallótávolságába kerültem, úgy gondoltam itt bizony valaki spanyol viaszt kakilt. A borító is baromira tetszett, bár fogalmam sem volt, hogy mit is akarna ábrázolni. Később megtudtam.
Hogy is lehet ezt ilyen nyílt fórumon kimondani? A hivatalos megfogalmazás „igazán közeli felvétel egy valódi szexuális behatolásról”. A kép eredetileg egy pornóújság lapjait díszítette, amiről Josh Silver a következőket nyilatkozta: „Nem valami eredeti kép… Kicsit szégyenlem is magam emiatt, olyasmi ez, mint a letöltésesdi. De semmi jobbal nem tudtunk előrukkolni akkoriban. És a kép használatához szükséges jogokat is könnyen megszereztük.”
Az PR pofa nyilatkozata a tovább gombra kattintva tekinthető meg
_ELVALASZTO_

Gondolom már ti is tűkön ülve vártátok a folytatását ennek a nagy fontosságú felmérésről készült cikksorozatnak, tessék parancsolni, itt a „námber nájn”: The Blackening a Machine Head 2007-ben napvilágot látott visszatérésének a borítója.
Az album az angliai Metal Hammer közönségszavazásán a megtisztelő „Évtized Albuma” címet is elnyerte, most a borító kapott elismerést a RoadRunner stábjától.
Az elmaradhatatlan „megmagyarázom-én-nektek-kis-oktalanok” videó a tovább gombra kattintva tekinthető meg.
_ELVALASZTO_

„A zenészek már 1910 óta kapcsolatban állnak festőművészekkel, hogy albumaiknak képi megjelenítésében a segítségükre legyenek. 1987 óta a RoadRunner Records is egy kiemelkedő forrásnak számít a vizuálisan meglepő és/vagy felzaklató albumborítók világában, a képi megjelenítés hagyományainak tiszteletben tartása mellett.”
A RoadRunner amerikai képviselete szavazásra invitálta munkavállalóit a világ minden országából, hogy kiderítsék, mely albumborítók voltak/vannak legnagyobb hatással a megjelenésük óta. Kismillió kategóriát szavaztattak mire nyilvánosságra hozták a „námber tent”, King Diamond Abigail című albumát.
Hogy miért is tizedik a sorban ezen albumborító, arról Monte Conner nyilatkozik:
_ELVALASZTO_

Várhatóan március 22-én lát napvilágot Eparistera Daimones címmel a Thomas Gabriel Fischer által alapított/vezetett bandának első albuma. Az említett úr neve sokak számára ismerős lehet a legendás Hellhammer / Celtic Frost / Apollyon Sun bandák kapcsán és nem tévednek. A lemezt a Thomas Warrior érdekeltségű Prowling Death Records fogja megjelentetni és a Century Media vállalta a terjesztését.
Az új anyagról így nyilatkozott a svájci metal legenda: „A Triptykon hangzása a Celtic Frost-éhoz áll majd legközelebb, már amennyire ez emberileg lehetséges. Az új lemez magán viseli majd mindazon jegyeket, hogy megérdemelten nevezhessük a Celtic Frost Monotheist albumának méltó örökösének. Természetesen azt szeretném, ha az Eparistera Daimones sötétebb, keményebb és valamivel kísérletezősebb továbbfejlődése lenne az előbb említett anyagnak.”
Néhány dalba belehallgathattok a banda hivatalos májszpész oldalán.
_ELVALASZTO_
A várható tracklist:
| 1. | Goetia |
| 2. | Abyss Within My Soul |
| 3. | In Shrouds Decayed |
| 4. | Shrine |
| 5. | A Thousand Lies |
| 6. | Descendant |
| 7. | Myopic Empire |
| 8. | My Pain |
| 9. | The Prolonging |
A jelenlegi felállás:
Tom Gabriel Warrior – ének, gitár, programozás
V. Santura – gitár, vokál
Norman Lonhard – dob
Vanja Slajh – basszusgitár

Ozzy Osbourne, a Hard Rock/Heavy Metal nagypapája megerősítette egy a RollingStone.com-nak adott interjújában, hogy a várhatóan ezév júliusában megjelenő tizedik szólóalbumának címe mégsem az előzetesen bejelentett Soul Sucka lesz.
Az okokról Ozzy így nyilatkozott: „A rajongótáboromnak nem tetszett a cím. Nem tudták elképzelni magukat egy Soul Sucka feliratú pólóban, amint otthon serénykednek. Szóval azt mondtam: Baszki, valami mással kell előrukkolni!”
Az így egyenlőre cím nélküli albumot jellemezve pedig elmondta, hogy: „Nagyon súlyos. Úgy képzeld el, mint egy Black Sabbath találkozik Ozzy-val lemezt. Nem terveztem, hogy így mutatja majd meg magát, de úgy alakult, hogy baromi súlyos lett. Remélem szeretni fogják. Én imádom!”