Immár harmadik lemezét hozta ki a sorban Mark Tornillo énekessel a német heavy metal nagyágyúja, akik a speed és thrash metal fejlődésére is hatást gyakoroltak, de még olyan más stílusú előadók is előszeretettel nevezik meg, ha a hatásaikról kérdezgetik őket, mint a Trouble, Sebastian Bach, vagy a Paradise Lost. Mind a Blood Of The Nations, […]
Tovább »
Azt hiszem annak, aki a 90-es évek kemény gitármuzsikáin szocializálódott, aligha kell bemutatni a New York-i Helmetet. Az említett nagyváros pezsgő hardcore színteréről indult, ám a szokvány NYHC hordáknál mindig is sokkal agyasabb, fifikásabb muzsikát játszó banda nagy erénye, hogy több különböző szubkultúra képviselőit is egy parkettre tudta terelni: zenéjüket éppúgy élvezheti a Biohazard, Madball […]
Tovább »
Vannak együttesek, amelyek különösen szeretnek kis hazánkba járni. Egyfelől van egy megbízható, lojális rajongótáboruk nálunk, másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy itt remekül tudnak inni. 🙂 Ilyen csapat a svéd Deathstars is, akiknek korszellemnek megfelelő industrial, glam, EBM, black metal, gothic stílusjegyekből összetevődő muzsikájára MO.-n is sokan rákattantak és gyakori fellépéseivel nagy szerepe volt a […]
Tovább »
Noha az új In Flames album, a Siren Charms a megjelenése óta kap hideget-meleget mind szakmai, mind rajongói oldalról, azért nem volt kérdéses, hogy menni kell a koncertjükre. Bevallom, még én is emésztem az új korongot, mivel eléggé kísérletezősre vették a figurát Björn Gelotte-ék, de amit hallok, az tetszetős és kétségtelenül minőségi munka. Sokan már […]
Tovább »
Újabb glam/sleaze versenyző landolt nálam, akik nem a hűvös északról származnak. Úgy látszik, az olaszoknál is nagy keletje van ennek a stílusnak, csak ebből nálunk sajnos nem sok csapódik le. Nekünk be kell érnünk egy The Joystix-szal, Atomic Playboyz-szal egyelőre, szóval nem mondhatni, hogy hazánkban akkora túltengés lenne hajbandákból. Na de ne károgjunk, nézzük inkább, […]
Tovább »
A bemelegítést végző The Konicks-ot a sok tökölésnek köszönhetően végül sikerült fullosan lekésni – tőlük ezúton is elnézést! Aki esetleg a ‘Forgács olvasók közül látta őket, nyugodtan írja meg kommentben, hogy milyen volt! Maradt tehát így Richie Kotzen fellépésének taglalása. Eddig sajnos kimaradt nekem élőben a sokak által egyenesen a világ egyik legjobb húrnyüvőjének tartott […]
Tovább »
Pont egy esős, borús, szomorkásan induló reggelen tettem be először lekagylózni az Edenian kettes sorszámú albumát. A jelenleg duó felállásban működő (a promófotón még négyen vannak) ukrán zenekar muzsikája pont passzolt is az akkori aktuális időjáráshoz. A cd-n 10 db szerzemény található összesen és egyik sem kúszik 6 perc alá. Ebben a stílusban mondjuk nem […]
Tovább »
Mivel tavaly a Los Angeles-i prog. rockerek egy fenomenális koncerttel örvendeztették meg a nagybetűs ZENE híveit, nem volt kérdéses, hogy idén újra menni kell. Helyszín tekintetében sem változtattak a nyerő formulán: ismét az A38 hajó gyomra adott teret a Spock’s Beard hangversenyének. Előzenekarról szó nem volt (illetve csak mi nem tudtunk róla, mert hát a […]
Tovább »
Aki ismeri jól Laár Andrásékat, az tudja, hogy ők a new wave irányzat legfőbb letéteményesei idehaza és jóllehet zenei alapjaik egy része már ismerős lehet a Talking Heads-től, David Bowie-tól, a Genesistől, Devo-tól, Cars-tól és még sorolhatnám (valamint az arcfestés sem számított már akkor újdonságnak a KISS után), nem mindennapi szövegviláguk és az előadásmódjukhoz társuló […]
Tovább »Az ex-Playback frontember Eslie már jó ideje szólóban nyomul Sunbabiez névre keresztelt formációjával. A Sunbabiez most elkészült vadiúj klipjével, ami a Mulholland Drive c. számhoz készült. Ez folytatja a bemutatkozó klipes Ride Me-vel megkezdett lendületesebb, gitárgazdagabb vonalat; egy vérbeli indie rock nóta, amelyben Eslie Placebo-s hatásai és a 80-as évek new wave-je ugyanúgy ott figyelnek.
