Állandó vesszőparipám a progresszív szó elemezgetése a fémzenében. Mi is a progresszív metál vagy rock? Meggyőződésem, rendíthetetlen véleményem, hogy ezt a szót teljesen megalapozatlanul aggatják rá egyes bandákra, valamint a bandák ugyanennyire ok nélkül veszik fel. Egyrészt sokan azt hiszik, hogy a puszta hangszeres fölény elég a progresszív jelző kimerítésére, gondoljunk csak a Dream Theater […]
Tovább »
Fura egy dolgot tapasztaltam a napokban. Vannak olyan lemezek, ahol tíz perc után sem zavaró a monotónia, mivel a témák nagyon jól el vannak találva. Máskor viszont (más hanganyagnál) 2-3 perc után várnám, hogy történjen valami. Tegnap lerajzoltam az érzéseimet a The Howling Void lemezzel kapcsolatban, ami nagyon is működött, működik, és az időnként egyhangú […]
Tovább »
Tekintettel arra, hogy a funeral doomban nincsenek nagy hangszeres futamok, és ének terén sem kell Rippert megszégyeníteni, nem tartozik a nagyon ritka műfajok közé a fémzenék között. Ugyanezen okokból kifolyólag nagyon sok gagyi próbálkozásnak is tanúi lehetünk, és mivel a zenei komponisták sokszor a művészek eszközei helyett a ravaszság eszközeit használják, a gagyiság nem is […]
Tovább »
A doomos tempójú, gótikával finoman átitatott női éneklős, mellette hörrentős mezőnyt egy kicsit sem fenyegeti a kihalás. Eleve a nő a zenekarban sikernövelő tényező (nem CSAK az, mielőtt valakinek elpattanna egy ér az agyában), főleg ha szemrevaló, miközben a hangja nagyon messze is áll Sarah Jezebel Devaétól (az ő esetében ugye könnyű belátni, hogy nem a […]
Tovább »
A hazai black metal mezőny egyik új indulója a szegedi – budapesti Kuth. A két tagot számláló horda lassan egy éve pusztít, és máris itt van az első, majd 22 perces EP, melynek célja a kiadókeresés. A zenekar saját szavait tolmácsolva, „…a névválasztás ötletét az adta, hogy a kút régiesen kuth a világ vertikális tagoltságú […]
Tovább »
Érdekes dolog ez a zenei ítészkedés. Ugyebár egyik oldalról mindenki szeretne újdonságokat hallani, másrészt pedig a saját kedvencei nyomvonalán haladó csapatokat is. A kettő persze üti egymást, és az ítész könnyen ellentmondásba kerülhet magával. Lehúz valamit azért, mert „kópia”, aztán nem sokkal utána valami jó pontot kap, mert egy olyan bandára emlékezteti, amit szeret. Tehát, […]
Tovább »
Néha előjövök azzal a teóriámmal, hogy mára szinte már csak műfajok ütköztetésével lehet izgalmas dolgokat művelni a zenei porondon. Ennek a valóságalapját eldönteni önökre bíznám, ahogyan azt is, hogy a jelen lemez, illetve a horvát Bustum ezt megteszi-e. A trió (vagy most éppen duó) több mint tíz éve fertőzi a vizeket, mérgezi a levegőt, és […]
Tovább »Oszlár Gergelytől (Om) kaptuk a hírt, miszerint az extrém metalban utazó The Konstellation elkészült az első teljes lemezével, mely az Order Of The Universe címet viseli. Alább a borító, a dallista és a SoundCloud link:
Az OctoberSun, mint zenekar immár tíz éves múltra tekint vissza. A Veszprém környéki bandák közül ők voltak az utolsók, akiknek a koncertjeire a legtovább eljárogattam. A lebegős, kísérletezős rock/metálzenekar két tagjának, az alapító Pallagi Attilának, és az iniciátor Pirisi Ákosnak tettem fel kérdéseket. Hogy mitől begyújtó ő, majd kiderül a válaszokból. Kérlek titeket, foglaljátok össze […]
Tovább »
Évek óta nem járok koncertre, mivel már nem érzek különösebb izgalmat egy ilyen eseményen. A hiba részben bennem keresendő, részben pedig a koncertet adó bandákban, de okolhatom a koncertre járó tisztelt publikumot is. Bennem az lehet a hiba, hogy lusta lettem, de olyan is, mint egy kivénhedt narkós, akinek már csak valami egészen extrém anyag […]
Tovább »
