Fura egy dolgot tapasztaltam a napokban. Vannak olyan lemezek, ahol tíz perc után sem zavaró a monotónia, mivel a témák nagyon jól el vannak találva. Máskor viszont (más hanganyagnál) 2-3 perc után várnám, hogy történjen valami. Tegnap lerajzoltam az érzéseimet a The Howling Void lemezzel kapcsolatban, ami nagyon is működött, működik, és az időnként egyhangú […]
Tovább »