Amikor egy hazai zenekar ki jön egy bemutatkozással, többnyire próbálok nem túlságosan lelkesedni érte. Hiszen valljuk be, elég gyakran előfordul, hogy annyi is lesz a banda a pályafutása vagy, hogy évekre a némaság sötétjébe burkolóznak utána. A Havária tavalyi, kiváló bemutatkozásánál különösképpen vissza kellet fogni magam, mivel a pici szívemhez nagyon közel álló stílusban alkotnak. […]
Tovább »
Az Aren Drift egy brit prog. rock zenekar, melyet AREN, azaz Radka Nemcova alapított 2016-ban. A cseh származású, attraktív hölgy a csapat énekese, dalszerzője és producere is egyben. És még a háttérben el is gitározgat. A Beneath the Surface pedig a banda bemutatkozó EP-je. Egy intrót és három nótát tartalmaz szűk negyedórában. Amik engem meggyőztek […]
Tovább »
Christophe Florian-nak hívják a temető urát, legalábbis mindeddig a francia úriember egymaga állt a Lords of the Cemetery projekt mögött. A Path of Damara című második nagylemez tagsága már Reno Cavadaski dobos nevét is jegyzi, de Christophe maradt a dalszerző. Meglepett a Great Dane Records ezzel a CD-vel, ugyanis rég hallottam már Nocturnus-ra emlékeztető szintetizátorral […]
Tovább »
Bevallom első látásra, vagy inkább hallásra kissé kételkedve láttam neki a számomra továbbra is ismeretlen budapesti drone/noise, ambient black/doom formáció, a Korhadt második anyagának. Azonban, ahogy egyre jobban belemélyedtem VTTCK címre keresztelt 4 tételes anyagának egyfajta zord, transzcendentális sötétét matériájába, melynek témái leginkább a veszteségek és egyéb nyomorúságos gyötrelmek megéléséről szólnak, azt kell, hogy mondjam, […]
Tovább »
A kilenc tagot számláló iowai jelenség nem kevesebbet tett, mint meghatározta a 2000-es évek minimum első 10 évének trendjét. Nem túlzás azt állítani, hogy a Slipknot (és persze a System of a Down) nevű földregéssorozat megrázta az egyetemes zenei miliőt. Értelmet nyert az old-school, mint ennek a minden ízében modern kori borzalomnak az ellenpólusa. A […]
Tovább »
Sokszor járok úgy mostanában, hogy egy jó banda koncertezik nálunk és én a hírt olvasva, hogy itt voltak, ismerem meg őket. Nos a Soul Glo-val is így jártam pár hónapja és azóta is szívom a fogam miatta. Így nem maradt más lehetőségem, mint szét hallgatni aktuális lemezüket, majd írni róla egy ajánlót, mert bizony ezt […]
Tovább »
A ’70-es évekbeli piszchedelikus rock, illetve a doom rock „másvilági” hatásait felsorakoztató svéd okkult rocker Spiral Skies 2014-es megalakulása óta töretlenül halad az általa kijelölt, egyedi hangzású sötét, mégis kellemes atmoszférájú dallamainak útján. Tavaly kiadott nagysikerű Blues For A Dying Planet debütáló albumuk után ez év tavaszán egy könnyedebb, szellősebbre vett kislemezzel folytatták munkájukat, amin természetesen […]
Tovább »
Kezd már fárasztani, hogy egyre több zenekar neve mellé odabiggyesztik az A.D. rövidítést. Rendben van, az Entombed jogi viták útján jutott erre a következtetésre, de legalább 40 (!) metal bandát jegyez a Metal Archives, amelyeknek a neve után ott éktelenkedik az A.D. iniciálé. Legalább egy órát vesztegettem azzal, hogy kiderítsem, lapul-e az A.D. mögött valamilyen […]
Tovább »
Svájc kapcsán ritkán jut eszünkbe a „kaotikus” szó, márpedig az alpesi országból származó Calcined mindent megtesz, hogy megfeleljen ennek a jelzőnek. A négyesfogat a hagyományos és brutális death metalt ereszti össze a grindcore-ral, amiből már sejteni lehet, hogy szép melódiákról nem fog kelleni beszámolnom. A Discipline a francia ajkú csapat második offenzívája, 2015-ben már kiadtak […]
Tovább »
Szentendrén, 2012-ben született meg a Nocrul nevű kéttagú zenekar, később aztán átkerült a székhelye Londonba, ahol az All Mortal Creatures Must Die című harmadik nagylemez is készült. A 2016-os debütöt két EP előzte meg, de az Eye of Terror (2017) előtt is kijött még egy split anyag, majd az eredetileg tavaly megjelent korong idén már […]
Tovább »
