Albumkritikák

Death Control – Awaiting Us All – 2017

Nemzetbiztonsági jelentés      Lille, 2013-2015.      Clément Dubois nyomozó jelentése    Lille városában furcsa pletykák kezdtek el terjengeni és gyanús eltűnésekről lehetett informálódni 2013-ban, melynek kivizsgálására és felderítésére érkeztünk a helyszínre. Az enyhe télből szinte átmenet nélkül forróságba csapó időjárás sem segített minket a nyomozásban, amit nem a szóbeszédek okán, hanem az egyre […]

Tovább »

1000Dead – 1000Dead – 2017

  A 1000Dead egy görög trió. Ők magukat a legtágabban, szimplán metal-ként aposztrofálják műfajilag. Az online fémenciklopédia pedig a metalcore/thrash/groove metal címkét aggatta rájuk. A 2013 óta aktív csapat idén márciusban jelentette meg bő 38 perces, self-titled albumát, mely egyben a bemutatkozó nagylemezük is. Azaz, volt idejük érlelni az anyagot. Nekünk hallgatóknak szintén érdemes időt […]

Tovább »

Weakling – Dead As Dreams – 2000

    Nemrég meglepődve tapasztaltam, hogy egy régi kedvencem milyen megosztó tud lenni a véleményeket illetően, mivel valaki vagy szereti, vagy semmire sem tartja. Ez a kedvenc nem más, mint az amerikai black metal egyik legérdekesebb teremtménye, a kaliforniai Weakling zenekar egyetlen megjelent nagylemeze, a Dead As Dreams. Mielőtt a pontszámra tekintve azonnal nekiugranál a […]

Tovább »

Anasarca – Survival Mode – 2017

    A német Anasarca egy igazi death metal veterán, ami leginkább Michael Dormann érdeme, akinek a zenekar annyira szívszerelme, hogy már többször újra gondolta, átszervezte, így gyakorlatilag ő az egyetlen eredeti tag 1995-től napjainkig. Azonban hiába minden változtatás, ha Michael gitározik és énekel, valamint zenét szerez, mást nem várhatunk a banda jelenlegi formációjától sem, […]

Tovább »

Fleshdoll – Hearts of Darkness – 2017

Bár a technikás death metal sosem volt a szívem csücske (és nem is lesz!), a Fleshdoll 2015-ös albuma eléggé betalált. Alattomos anyag a Blood Red District, ha nem vigyáz az ember, könnyen rászokhat! A francia brigád nem várt sokat a folytatással, idén március elsején kihozták friss művüket, mely a Hearts of Darkness címre hallgat. A […]

Tovább »

Charlie’s Frontier Fun Town – In Dust We Trust – 2017

      Ritkábban emlékezünk meg róla az oldalon, de a metal/rock világ úgy okádja magából a stoner rock, stoner metal, southern metal keverékeket és ezek végtelen számú variációját, mint orosz egyetemista lány a vodkával párosított vegyes zöldséglevest. Akár hetekre való élelemmel is körbe pakolhatnánk magunkat a videómegosztók elé gubbasztva, hogy végére járjunk pusztán az […]

Tovább »

Black Lord – Black Ritual Forest – 2015

   A mexikói Black Lord sikeresen nyújtotta be pályázatát a legklisésebb zenekarnév, borító és albumcím pályázatunkra, a banda témavilága és dalcímei pedig már csak rátesznek erre egy lapáttal a biztos győzelem érdekében. Jól látjátok, még a kettes szorzó szabályszerűségeit is nehezen felismerők előtt sem lehet rejtély, milyen zenében utazik a 2010 óta működő duó, melynek […]

Tovább »

Tenebrae – My Next Dawn – 2016

A Metal Archives több Tenebrae nevű bandát is számon tart. Jelen cikk főszereplői nincsenek köztük. Talán azért, mert pályafutásuk elején még lightosabb stílussal kacérkodtak az olaszok. Pszichedelikus, darkos rockjuk aztán az évek múlásával kezdett bekeményedni. A tavaly megjelent My Next Dawn saját bevallásuk szerint már atmoszférikus heavy doom-nak titulálható. De a rendre fölbukkanó extrém vokál […]

Tovább »

Buried Souls – The Crossing – 2015

   Egyre többen vagyunk ezen a szerencsétlen sárgolyón és manapság már abszolút nem számít ritkaságnak olyan bandákról írni, akik korábban hazájukra nem jellemző, sőt egy egész régiótól távol eső műfajjal próbálkoznak beszállni a kemény zenék világába. Egyes vonalak rajongóinak bármennyire is fáj, bizony nem csak északról jön remek melodikus death vagy black metal, egy-egy kiváló […]

Tovább »

Deus Otiosus – Opposer – 2017

    Több száz írással a hátam mögött sem tartom magam igazi kritikusnak, inkább hobbi firkásznak, aki talán hallott már annyi zenét, hogy legyen némi hitelességi alapja, nem vezérel más, pusztán az élvezet, ami időnként a zenekarok utáni kutakodással jár, valamint a tó medrének bűzös iszapjából előhorgászott aranytallérok, amik másnak is tudnak örömet okozni az […]

Tovább »