Elég szépen indított a 2023-as év, megvillantva farkas agyarait az elvetemült zenerajongók számára. Rengeteg erős kiadvány megjelent már az első hónapokban, melyek közül az egyik személyes kedvencemmé vált, furcsa nevű Turpitude vitte a prímet cseppet sem egyszerű címmel ellátott második lemezével. Az atmoszférikus, hagyományos black metal vonalon utazó produkció mindezt egy igazán egyszerű eszközzel tudta […]
Tovább »
Erdély meseszerű hegyvonulatai, fenséges erdői valamint számos egyéb megigéző gyönyörrel tündöklő természeti képződményei könnyen megihlethetnek valakit, aki fogékony arra és képes befogadni mindazt a szépséget, amit a szemeinek az agyunk vásznára vetítenek. Mindez a tüneményes stimulus megdobogtatja a szívet. A Koldvoid szintén e táj szülöttje és ghost ambient stílusán át közvetíti is nekünk mindezeket az […]
Tovább »
Nem vagyok zenész és alapvetően is úgy mozgok a körülöttem áramló dallamokra, mint a fizika törvényeivel dacoló, önálló életre kelt mosógép. Mezei zenerajongóként kívánom képviselni a hallgatóságot minden egyes megjelenésnél, ami a technikai bravúrok, hangszerelési finomságok terén hátrányba juttat, beleélés szempontjából azonban úgy gondolom, előnyt biztosít. Nem azt figyelem, hogy melyik gombot meddig tekerték, hogy […]
Tovább »
1983-ban az acélváros élte a nehéz szürke nappalokat miközben a Lenin kohászat fekete füstje adott extra színt Borsod megye metropoliszának. Visszamorgott rá a DIGÉP, feleselt az üveggyár a kenyérgyárral karöltve, ezalatt a Csabai-kapuban szürkébe öltöztette a környéket a cement. Ez nagy év volt a metal számára, mivel elkezdődött a hidegháborúra szintén jellemző fegyverkezési verseny. Volt […]
Tovább »
Betépett Jézus? Kedvenc műfajom, egyik kedvenc előadóinak új anyagát kaptam kézhez – fülhöz még a hivatalos megjelenés előtt. Két szám már a YouTube-on is fent van, de ezek alapján még nem lehet kiismerni a friss lemezt, mert ezúttal is minden tétel a maga módján különleges Stoned Jesus anyag. Évekig csak majdnem jutottunk el Stoned Jesus […]
Tovább »
Itt van a tavasz első napja, nagyon lassan, de biztosan éledezni kezd a természet, új élet költözik az ökoszisztémába, a nappalok egyre hosszabbak és melegebbek lesznek. Kettőt pislogunk és már itt is az általam egyáltalán nem kedvelt nyár. Mindez ne szegje sötétlelkű testvéreim kedvét, van orvosság a túlságosan pozitív hullámok ellen, ez pedig nem más, […]
Tovább »
Mint ismeretes, imádom a horrorfilmeket. Főleg a misztikus, különleges darabokat, ahol a félelemkeltés és gore kéz a kézben tudnak belemászni a fejembe. Jöhetnek a szellemek, zombik, vámpírok (a csillámmentesek), óriás denevérek, életre kelt madárijesztők, farkasemberek, de mégsem keltenek bennem olyan érzést, mint amikor megpillantok egy képen egy egyiptomi múmiát, vagy bármilyen más eredetű, valamilyen szinten […]
Tovább »
Átfésülve az idei cikkek témakörét, elég kevés szó esett a halálfémről, pláne a kicsit thrashbe hajló ágáról. Pedig az idei évben is voltak egész csinos dolgok, amikről jó lett volna írni, tervben is voltak, csak az a fránya idő… A Nothingness brutális lasagne borítóval megküldött durvulásáról valamint az Act of Impalement doomal átszőtt magasztos brutalitásáról […]
Tovább »
Volt egy időszak, körülbelül 2005-2015 között, amikor igencsak megszaladtak az okkult doommal, doom rockkal, női énekessel felfutó zenekarok, ráadásul többnyire teljesen indokolt reflektorfénybe kerülve. Tündökölt az amerikai Castle, a Blood Ceremony, High Priest Of Saturn, Jess and the Ancient Ones, valamint a Mansion. Ez a hullám hozta szerintem felszínre az Avatarium-ot, vagy az egyik titkos […]
Tovább »
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
