A Cicada The Burrower nevezetű egyszemélyes formáció április 23-án adta ki legújabb albumát, amely ezúttal az igencsak találó, csodálatos képet magában hordozó Corpseflower nevet viseli. Mindössze öt dalt tartalmaz, de ez az öt tétel összességében eléri a harminc percet. A lemez ettől függetlenül nem robog át rajtad, mint egy gyorsvonat. Lassan férkőzik majd egyre közelebb […]
Tovább »
Téglás Zoli nevét éppen húsz éve ismertem meg az Ignite „A Place Called Home” című lemeze révén. Az egyébként egy évvel korábban megjelent album itthon is rendkívül kedvező szakmai visszhangra talált, előkelő helyen végzett a Hammer Hangpróbáján. A Zolival készített interjúk pedig egy olyan embert mutattak be az olvasóknak, aki a hazai átlaghoz képest szokatlanul […]
Tovább »
A napokban írtam, az általam a hazai stoner rock gurujának tekintett Aiwass Urania projektjének legutóbbi anyagáról, most pedig a vele párhuzamosan futó, hagyományosabb doom / stoner vonalú, experimental acid rock hatású Whorediezel projektjének 2016-os albumát veszem elő. Mint, ahogyan azt az Urania kapcsán is írtam, Aiwass kísérletező zenei projektjeivel, s egyedülálló zenei irányvonalával, hangulatával, filozófiailag és […]
Tovább »
Ki gondolta volna, hogy a Geoff Tate nevével fémjelzett Sweet Oblivion nem csak „egyszeri csoda” volt? Talán még a Frontiers kiadós srácok sem. Aztán bő másfél évvel a debüt után nemrég megjelent a project második nagylemeze, a Relentless. Ennek úgy vélem az lehetett az oka, hogy érdeklődés mutatkozott a csapat által játszott muzsika iránt. Ami, […]
Tovább »
Valamikor a ’80-as évek végén, váratlanul tűnt fel a Malmsteen-féle, ma neo-klasszikus metalnak nevezett stílust Magyarországon követő Classica zenekar. Emlékezetes, hogy az állami rádió rockzenei műsorában, a kora esti műsorsávban bejelentkező, Nagy Feró vezette Garázsban forgott az akkori körülmények között kiváló hangzású demo-felvétele, a Fém gyermekei, majd a Megszállott. A két nóta került fel később […]
Tovább »
Nemrég mutattuk be az orosz Edoma első, Immemorial Existence címmel megjelent nagylemezét. A masszív anyag visszautal a black és death metal létrejöttének pillanatára. Az új, szent-pétervári csapat képviseletében a és dalszövegekért is felelős gitáros Nil állt a Fémforgács rendelkezésére, hogy bemutassa bandáját, a zenei hatásokat, és beszéljen jelen aktivitásukról. Gratulálunk az albumhoz. Ez az anyag, […]
Tovább »
Egészen különleges élmény tud lenni egy-egy, korábban sosem hallott, ismert zenekar felfedezése és kifejezetten örömteli, amikor rájössz, hogy az adott csapatnak nem egy, hanem számtalan lemezéről csúsztál már le, amit érdemes szép sorban pótolnod. Bizony, a nagy dömpingben simán el lehet csúszni az év legjobb lemezei mellett is a legnagyobb figyelem ellenére. Szerencsére mindez az […]
Tovább »
A magyar black metal utánpótlásai látszólag kimeríthetetlenek. A közelmúltban olyan zenekarok, valamint egyszemélyes formációk szöktek szárba a föld alól, illetve jelentkeztek első nagylemezükkel, mint a Leiru, az Estve, a Holdlajtorja, a Mistcavern, a Rém, a Sír, vagy az Avaron. Azonban ezen nevek egy része mögött olyan arcok mozgatják a szálakat, akik más zenekarok révén akár […]
Tovább »
EP sorozatunk 70. számában a pokol mélységeitől, Kőbánya mocskos utcáin át egészen a Mount Everest csúcsáig merészkedünk. Egy igazi underground bőségtálat kaptok a tradicionális heavy doom ropogós falatjaitól kezdve a pisi szagú fastcore, valamint a kriptaszagú dög falatok jégbe hűtött, éjsötét kozmikus mámoráig. Jó csemegézést! A bostoni heavy doomer The Watcher zenéjét nem a megszokott […]
Tovább »
Annak ellenére, hogy a pszichedelikus sivatagi rockban utazó Dali’s Llama zenekar közel 30 év működik nem igazán sorolható a közeg legismertebb bandái közzé. Holott az öttagú formációt simán oda lehet állítani a Kyuss, a Fu Manchu, Brant Bjork, a Yawning Man, vagy a Red Mesa ikonikus sorába, hisz maguk is szerves részeit képezték és képezik […]
Tovább »
