Cikkek

Dance – Újra támad a Love Commando!

Dance Love Commando LP

Egy új kiadó, az e-Music gondozásában hamarosan napvilágot lát az 1990-ben első lemezes Dance mára már kultikus státuszú Love Commando című albuma. A hazai dirty/glam rock egyik alapművét ezúttal digipack CD formátumban vehetjük kézbe. A kiadás dátuma: 2021. szeptember 25! Ha valakinek a logo ismerős lenne és a ’90-ben harmadik lemezes amerikai glam/sleaze rock’n’roll bandát, […]

Tovább »

Leila Abdul-Rauf – Phantasiai (2021)

Mindig érdeklődéssel fogadom az olyan underground projekteket, melyek mögött a szebbik nem képviselői állnak. Örömmel fedezem fel azt a fajta belső inspirációnak a meglétét, ami arra ösztönözi a hölgyeket, hogy megmutassák zenei elképzeléseiket a metál, vagy annak berkein kívül eső sötét tónusú produkciók kapcsán. Így örömmel fogadtam a Leila Abdul-Rauf saját nevével fémjelzett kísérleti ambient […]

Tovább »

Iron Maiden – Senjutsu (2021)

Rendszeres olvasóink tudják, hogy imádok turkálni, búvárkodni a zenei világ mocskában és kikukázni minden finomságot, így számomra is érdekes választás az új Iron Maiden lemezről írni. Igen, a Maiden igazán nevezhető egy mainstream zenekarnak, de az is lehet, hogy annyira mégsem… Mivel ki tudja, mennyi lemez, dal van még a veteránokban, akik igencsak nagy hatást […]

Tovább »

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #91

E heti EP válogatásunk megint csak rendhagyó lesz. Három hazai csapat mellé két szülinapos küldöldi banda alkotását mutatjuk be az éjsötét nordikus dallamoktól a mély melankolikus death metalon át a nyakficamod adó (acetonos pálinkába mártott) hétköznapi zúzdákig. A Sátán nagyköveteként 20 éve a földfelszínére érkezett finn black metalos Korgonthurus egy ünnepi EP-t adott ki XX […]

Tovább »

Dead Soul Alliance – Behind The Scenes (2021)

A mai napig futok bele olyan death metal lemezbe, ami a ’90-es évek első felében született és még nem hallottam róla korábban. Ez nem is lenne nagy dolog, ha jellemzően nem esne le tőle valamiért az állam. Talán a legfontosabb korongokat már hallottam, de a „másodvonalban” is akadnak bődületesen ütős szerzemények, amik a mai napig […]

Tovább »

Profeci – Aporia (2021)

Sokan gonolják úgy, hogy manapság érdemes eltakart arccal, sötét kapucnival pózolni temetőkben és sötét erdőkben, hogy aztán black metalként árulhassák zenei produktumukat, melyet ennek köszönhetően már kellő mennyiségű misztikum jár át. Különösen kedvelik ezt a formulát az elmúlt évtized lengyel csapatai, akik közül tényleg képesek voltak jópáran megugrani a mércét. Ám a siker mindig követőket […]

Tovább »

Shadecrown – Solitarian (2021)

Pár évvel ezelőtt, még nagy rajongója voltam a melodikus/dallamos vagy göteborgi death metálként is elkeresztelt stílusnak, ezért nosztalgikus hangulat fogott el mikor a szerkesztőség tengernyi mennyiségű promoanyaga közül kiválasztottam a Shadecrown – Solitarian című lemezét. A 2012-ben alakult hat tagú finn bandának ez már a harmadik albuma, ami hivatalosan szeptember 17.-től lesz elérhető a nagyérdemű […]

Tovább »

Archaic – interjú Erdélyi Péterrel (2./2 rész)

A Rockmatarton uszályában a pandémiás helyzet miatt a fellélegzés időszakára ütemezett és magyar fellépőkkel megrendezett Metal Factory első hivatalos napján lépett fel az Archaic. Még napfényes sávban, ami a fellépők névsorát tekintve érthető. A 2004-ben alakul csapat a 2006-ban megjelent debütáló lemeze után egy kiváló, mondhatni figyelemfelkeltően jó albumot jelentetett meg 2017-ben, How Much Blood […]

Tovább »

Faggot – Moon Is A Leader (2021)

A Faggot egy újabb meglepetés Nagaarum műhelyéből. Leírása szerint új mellékprojektjében a klasszikus vonalú fagyos black metalt ötvözi a dungeon-szinti dallamaival. E kettő egyfajta áthidalásokat ad dalainak, melyek a természetről íródtak. Bemutatkozó Moon Is A Leader címet viselő albumát a Hold ihlette. Ezen nincs is semmi csodálkozni való, hiszen multi-instrumentalista művészünk alkotásaiban mindig is nagy […]

Tovább »

Post Luctum – Acceptance (2021)

Számomra a funeral doom, illetve a death/doom műfaja ez egyszemélyes zenekarok gyűjtőhelye. Részben azért mert a bánat érzését nehéz megosztani és részben talán azért is, mert csak az igazán megszállottak képesek azt a 3-4 akkordot, vagy riffet 8-10 percen keresztül játszani. A viccet félre téve lehet benne valami… de ez csak az én meglátásom. A […]

Tovább »