Cikkek

Os – Stationes Viae Mortis (2020)

A közösségi média mételyének aranykorában, amikor egyesek eseményt csinálnak a reggelijük elfogyasztásából is, örömteli és üdvözlendő hozzáállásnak tartom a digitális tértől való elzárkózást, vagy legalábbis az erre való törekvést. Úgy gondolom, hogy ezeken a felületeken a jelenlét az arra fogékonyak körében az utóbbi évtizedben egyfajta kétes értékű presztízzsé vált, így a közléskényszerben szenvedők onthatják magukból […]

Tovább »

Orfeus – Színház a világ – Interjú Kovács Ferenccel

Orfeus Színház a világ

A győri Orfeus zenekart 1989-ben alapította Kovács Ferenc, gitáros, dalszerző. A csapat működése valójában 1992-ben indult be. Zenéjüket a mai terminusokkal hard rock elemekkel átitatott neoklasszikus heavy metalnak nevezhetjük. A ’90-es években a dinamikusan változó heavy rock/heavy metal hazai követője közül talán a második banda lehetett (a Classica után, vagy mellett), ami országos feltűnést és […]

Tovább »

Kicsi a bors, de erős – EP válogatás #71

A teraszon de csodás! Akár ez is lehetne 71. EP sorozatunk mottója… Nyeljük a nagy sörhabokat, közben pedig a hangfalakból bőmből a magyaros (mutatós) psy-stoner, a dagonya metal, a fűrészgépes riffelésekkel kevert nosztalgikus hardcore punk és mire ránk sötétedig a statikus zajok hátán libbenünk az első villanyoszlopig… pisi… és mulatási. Ez a várva várt szabadság! […]

Tovább »

Cicada the Burrower: Corpseflower (2021)

A Cicada The Burrower nevezetű egyszemélyes formáció április 23-án adta ki legújabb albumát, amely ezúttal az igencsak találó, csodálatos képet magában hordozó Corpseflower nevet viseli. Mindössze öt dalt tartalmaz, de ez az öt tétel összességében eléri a harminc percet. A lemez ettől függetlenül nem robog át rajtad, mint egy gyorsvonat. Lassan férkőzik majd egyre közelebb […]

Tovább »

Ocean Hills – Santa Monica (2020)

Téglás Zoli nevét éppen húsz éve ismertem meg az Ignite „A Place Called Home” című lemeze révén. Az egyébként egy évvel korábban megjelent album itthon is rendkívül kedvező szakmai visszhangra talált, előkelő helyen végzett a Hammer Hangpróbáján. A Zolival készített interjúk pedig egy olyan embert mutattak be az olvasóknak, aki a hazai átlaghoz képest szokatlanul […]

Tovább »

Whorediezel – Whorediezel (2016)

A napokban írtam, az általam a hazai stoner rock gurujának tekintett Aiwass Urania projektjének legutóbbi anyagáról, most pedig a vele párhuzamosan futó, hagyományosabb doom / stoner vonalú, experimental acid rock hatású Whorediezel projektjének 2016-os albumát veszem elő. Mint, ahogyan azt az Urania kapcsán is írtam, Aiwass kísérletező zenei projektjeivel, s egyedülálló zenei irányvonalával, hangulatával, filozófiailag és […]

Tovább »

Sweet Oblivion – Relentless (2021)

Ki gondolta volna, hogy a Geoff Tate nevével fémjelzett Sweet Oblivion nem csak „egyszeri csoda” volt? Talán még a Frontiers kiadós srácok sem. Aztán bő másfél évvel a debüt után nemrég megjelent a project második nagylemeze, a Relentless. Ennek úgy vélem az lehetett az oka, hogy érdeklődés mutatkozott a csapat által játszott muzsika iránt. Ami, […]

Tovább »

Classica – Antológia (2006)

Classica Antológia

Valamikor a ’80-as évek végén, váratlanul tűnt fel a Malmsteen-féle, ma neo-klasszikus metalnak nevezett stílust Magyarországon követő Classica zenekar. Emlékezetes, hogy az állami rádió rockzenei műsorában, a kora esti műsorsávban bejelentkező, Nagy Feró vezette Garázsban forgott az akkori körülmények között kiváló hangzású demo-felvétele, a Fém gyermekei, majd a Megszállott. A két nóta került fel később […]

Tovább »

Edoma-interjú: Orosz black/death metal, Nil válaszol

Edoma - Immemorial Existence

Nemrég mutattuk be az orosz Edoma első, Immemorial Existence címmel megjelent nagylemezét. A masszív anyag visszautal a black és death metal létrejöttének pillanatára. Az új, szent-pétervári csapat képviseletében a és dalszövegekért is felelős gitáros Nil állt a Fémforgács rendelkezésére, hogy bemutassa bandáját, a zenei hatásokat, és beszéljen jelen aktivitásukról. Gratulálunk az albumhoz. Ez az anyag, […]

Tovább »

Nordligblåst – Light That Is Called Darkness (2019)

Egészen különleges élmény tud lenni egy-egy, korábban sosem hallott, ismert zenekar felfedezése és kifejezetten örömteli, amikor rájössz, hogy az adott csapatnak nem egy, hanem számtalan lemezéről csúsztál már le, amit érdemes szép sorban pótolnod. Bizony, a nagy dömpingben simán el lehet csúszni az év legjobb lemezei mellett is a legnagyobb figyelem ellenére. Szerencsére mindez az […]

Tovább »