Cikkek

SamaS – klipbemutató miniinterjú

Új klippel jelentkezett a modern-metalban utazó Samas. A december 20-án közzétett Hozz követ című dal a második klipes nóta a várhatóan ez év elején megjelenő anyagukból. Mi most egy miniinterjú keretén belül mutatjuk be. Mit értetek a Hozz követ cím alatt? Mit szerettetek volna ezzel kifejezni? A „Hozz követ” a mai ember egyik legnagyobb problémáját feszegeti. […]

Tovább »

John The Baptist – John The Baptist (2021)

Többször leírtam manapság, hogy tornyokban állnak a promóciós lemezek és gyakorlatilag saját kedvtelésre alig van időm a cikkírást illetően, mégis van olyan anyag, ami ezt képes felülírni. Jelen esetben ez a finn John The Baptist nevű formáció bemutatkozó albuma, ami teljesen váratlanul ért megjelenésével, annak ellenére, hogy lassan 9 éve várok rá. Ennek egyetlen oka […]

Tovább »

Kicsi a bors, de erős – EP válogatás #57

Az elmúlt napok megint csak bebizonyították, hogy nem kell mindig az adott stílushoz igazodni. Nem ettől lesz valami igazán underground. A XXI. század elmúlt két évtizedében igazából már nem is lehet undergroundról beszélni, hisz annyira felhígult, vagy inkább összemosódott minden. Persze vannak még kemény vonalasok ezen a fronton, de mára már nem true a pózerság. […]

Tovább »

Berkowitz – All Hell Broke Loose (2017)

Unas, polgári nevén Robert Zimmermann bizony alaposan belemászott a német underground közegbe, hiszen amikor épp nem az NHSH, Shemen, Violent Frustration nevű zenekarokban püföli a feszesre húzótt bőröket, akkor saját, Berkowitz néven futó projektjével van elfoglalva, vagy pedig művészként illusztrációt készít valamelyik általa is támogatott egyéb hordának. Legyen szó grind, death, black metal formációról. Most […]

Tovább »

Ona Snop – Intermittent Damnation (2020)

Az utóbbi időben elég sok fastcore meg powerviolance cucc került be hangpróbára. Jó részt meg is kapta a magáét, hogy jogosan-e, azt mindenki eltudja dönteni maga. Annyi biztos, hogy nem egy egyszerű stílusról van szó, amit nehéz befogadni, és még annál is nehezebb jól csinálni. Főleg akkor, mint a legtöbb esetben van is egyébként, ha […]

Tovább »

Dread Sovereign – Alchemical Warfare (2021)

Évek távlatából, utólagosan nézve érdekes módon már nem is tűnik annyira erősnek a Dread Sovereign bemutatkozó lemeze, amiről még 2014-ben volt szerencsém értekezni. Ettül függetlenül az All Hell’s Martyrs néhány dala még manapság is gyakran forog, mivel a lelkesedés nem múlt el a csapat iránt. Ritka dolog ugyanis, hogy egy úgymond ismert előadó, befutott zenész, […]

Tovább »

Middlemist Red – The Other Side of Nowhere (2020)

Úgy gondolom, hogy időnként érdemes megemlékezni olyan korongokról is, melyek a metal műfajoktól meglehetősen távol állnak, de a rockzene szélesebb spektrumára nyitott olvasóinknak esetleg okozhatnak kellemes meglepetést. A budapesti Middlemist Red számomra ilyen felfedezés volt 2016-ban. Ripple Soul lemezük a hosszabb autóutakon hónapokon keresztül hűséges társamul szegődött, és a szokásukkal ellentétben még a családtagok sem […]

Tovább »

Viscera/// – 3 | Release Yourself Through Desperate Rituals (2017)

Nem egyszerű feladat hárul arra a zenészre, akit meghívnak az olasz Viscera/// zenekarba. Először is el kell sajátítania az extrém metal jellegzetességeit, úgy mindet, hogy be tudjon illeszkedni a csapatba, mivel az már mindent játszott, talán csak a pinoy pop szakrális verzióját leszámítva. A projekt múltja homályba borul egyébként, mivel valamikor az ezredforduló elején kezdték […]

Tovább »

Octavision – Coexist (2020)

Jelenleg úgy érzem, hogy a progresszív, vagy épp álprogresszív muzsikák életem végéig megmaradnak „szívem csücske” zenéknek. Nem érdekel, hogy valóban előremutató-e egy adott zenekar / album, vagy csupán a jól ismert paneleket, fordulatokat vetik be mesterfokon. Hogy az Octavision bemutatkozó korongja melyik kategóriába tartozik, az nem teljesen egyértelmű, bár úgy gondolom, hogy alapvetően a másodikba. […]

Tovább »

KALAPÁCS TRIBUTE – Kikalapált dalok (2020)

Pokolgép, Ossian, Omen, Kalapács. A magyar heavy metal legnépszerűbb zenekarai. Egyetlen olyan ember létezik, aki hosszabb-rövidebb ideig közülük kettőnek is a frontembere volt. A Józsi nevét viselő Kalapács formáció pedig zenekarként 2020-ban ünnepelte változatlan személyi összetételű fennállásának huszadik évfordulóját. Józsi ötvenedik születésnapja alkalmából 2012-ben készült egy újrakiadás-sorozat, mely hellyel-közzel a teljes életművet átölelte, illetve sor került egy […]

Tovább »