Solaris. Stanisław Lem 1961-ben megjelent, mára klasszikusnak számító science fiction regénye. Amit megjelenése óta többen is megfilmesítettek, köztük a kultikus rendező, Andrej Tarkovszkij. Mégis, nekünk magyaroknak az 1980-ban alakult progresszív rock zenekar miatt legkedvesebb e szó. Akik nem titkoltan Lem könyve után vették fel a Solaris nevet. Első nagylemezük, a szintén sci-fi ihletésű Marsbéli krónikák […]
Tovább »
Ecuador és a speed metal eddig két egymástól meglehetősen távol álló fogalom volt, legalábbis számomra. A dél-amerikai színterek közül Európában leginkább a brazil és a chilei ismert. Az ottani bandák többsége pedig nem a progresszív irányból közelít a metalhoz. Hasonló mentalitással áll a zenéléshez az Ecuador fővárosából, Quitoból származó Fullmoon Sacrifice névre hallgató duó is, […]
Tovább »
Eljött az ideje, hogy szokásunkhoz híven megosszuk veletek a 2019-es év tapasztalatait a Fémforgács szerkesztőinek, munkatársainak szemszögéből és elvégezzük az ilyenkor szokásos számvetést.
Tovább »
A 2018-ban alakult brit epic doom/doom metalos Green Sabre a ’90-es évek klasszikus angol gyász metaljának (My Dying Bride, Anathema, Paradise Lost) vonalát hozza vissza. A bandát a Desolate egykori, illetve a Sorrows Fall jelenlegi gitárosa, Dez Jones hozta létre, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ha lehet, ezt a vonalat még erősebben életben tartsa. […]
Tovább »
A fővárosi Paediatrician idén szeptemberben már az ötödik nagylemezét jelentette meg. A goregrind muzsikát orvosi szövegekkel elővezető banda dobosa, a számos további zenekarban is aktív Pőcz Balázs válaszolta meg a zenekarral kapcsolatos kérdéseimet. Szia Balázs! A gitáros Pokornyik Ferenccel 2006 óta üzemeltetitek a csapatot. Mi a titka ennek a hosszú együttműködésnek? Pokesszel már régebb óta […]
Tovább »
Gyönyörűen kivitelezett digipackos csomagolásban kaptam kézhez a francia Arkhon Infaustus aktuális anyagát, ami nem egy teljes album, hanem egy négy számot tartalmazó, fél órát alig meghaladó EP. Csakis dicsérni tudom a borítót – végre nem egy véres-belezős-halálfejes szokvány artwork társul a zenéhez. Ám a belbecs sem elhanyagolható; annak aki az extrémebb muzsikákat kedveli, érdemes rászánnia […]
Tovább »
Igaz, hogy idei évben már jött ki új lemeze az olasz Athlantisnak The Way To Rock ‘N’ Roll címmel, de azért emlékezzünk meg egy recenzió erejéig az együttes két évvel ezelőtti alkotásáról. Sznob beállítottságú metalfejek már gondolom, rosszul vannak, hogy minek egy újabb dallamos heavy/power korong a padlásra, biztos valami buta közhelyekkel teli kliséhalmazt akarok […]
Tovább »
Örökös, visszatérő dilemma és probléma a pontszámok kiosztásánál számomra az eredetiség kérdése. Nem egyszerű feladat manapság bármi eredetit nyújtani a fémzenék keretén belül, így marad a minőség, amit viszont nagyon oda kell pakolni ahhoz, hogy valaki meg tudjon győzni afelől, hogy a produkcióját akár évek múlva is előveszem. A szokásosnál is többet agyaltam így év […]
Tovább »
A 2014-től aktív debreceni Perihelion az év végén már a negyedik nagylemezével jelentkezett. Az Agg címre keresztelt kiadvány tovább öregbíti hazánk hírnevét a post black metal műfajban. Az új albummal kapcsolatos kérdéseimre a zenekar vezetője, a gitáros/énekes Vasvári Gyula válaszolt. Szia! Köszönöm, hogy elfogadtad a megkeresést! Először is engedd meg, hogy gratuláljak az újfent remekül […]
Tovább »
A Boreal Hymn egy atmoszférikus ősi pogány folk zenei projekt, amit a kanadai underground metalvilág két jól ismert arca, Colby Hink (Wormwitch, ex-Old Graves) és Bronson Lee Norton (Seer) hozott létre. A leginkább akusztikus és egyéb népi hangszerekkel („frame” sámán dobok, doromb, hegedűk) megkomponált veretes epikus metal zenéjükkel és ősi harci mantráikkal az elfelejtett ezoterikus […]
Tovább »
