New Model Army (A38, 2019.10.19) A Bradfordban alakult New Model Army nem zenekar, hanem intézmény Számomra a The Cult-al illetve a Fields of the Nephilim-el van egy körben minőséget és zeniségét tekintve. Justin Sullivan bandája 1980-tól töretlen hittel és lendülettel tolja az egyedi, minden ízében különleges társadalomkritikus muzsika szekerét. Teszik ezt olyan elánnal, hogy nem […]
Tovább »
Kőváry Péter az elektronikus zene egykori hazai zászlóshajójának számító Neo-ban eltöltött 13 év után megalapította a Peter Kovary & the Royal Rebels nevű zenekarát, melyben visszatért gyökereihez, azaz a klasszikus rockhoz. 2017-ben bejutottak a legjobb 30 közé A Dal című műsorban, az év elején pedig megjelent bemutatkozó nagylemezük, Halfway Till Morning címmel. Mivel anno a […]
Tovább »
Nem igazán tudom, hogy hazai viszonylatban ma mennyire is beszélhetünk death/doom metal vonalról. Érdekes, hogy míg a ’90-es évek derekán, illetve annak vége felé zömével hemzsegtek az ilyen stílusú zenekarok, mára már jó, ha öt ilyen hazai csapatot fel tudnék sorolni. Idehaza az új évezred nem túlzottan kedvezett ennek a fajta zenének, ellenben a külföldi […]
Tovább »
A nemzeti piros betűs ünnep után két nappal, Október 25.-én piros betűs black metal ünnep is volt. Hiszen ezen az egy napon jelent meg a Mayhem, az Alcest de még a The Great Old Ones új lemeze is, és ezeknek a farvizén jött a liverpooli trió második anyaga is. Akiket annak idején, teljesen véletlenül ismertem […]
Tovább »
2018 nyarán adhattam hírt és írhattam kritikát a 90-es évek egyik legalábecsültebb, mégis szép lassan az elitbe szivárgó csapatáról, melyet a göteborgi zenei pezsgés élő legendái tartanak a mai napig a színtéren. Azért volt különleges a Runemagick Evoked From Abysmal Sleep lemeze, mert az addig szinte menetrendszerűen, 1998-tól évente új anyaggal érkező csapat hosszabb szünetet […]
Tovább »
Nem ünneplek halloweent, de most kiengedtem a szellemet a palackból… Minden nap egy lépéssel közelebb kerülök ahhoz, hogy igazán vén rókának tekinthessem magamat. Persze ez relatív dolog, mert ha meghallom a húszas éveikben lévő, friss csapatok zenéjét, akkor igazán érzem a kor előre haladását, ha viszont mindezt a magam 34 évével bemondom egy negyvenesnek, esetleg […]
Tovább »
Nincs még egy olyan mélységeket és szélsőségeket generáló műfaj, mint a funeral doom metal. Ugyan a vonalnak is megvannak a maga tipikus iparosai, valamint a lelkes amatőrökbe is igencsak gyakran belefuthatunk, mégis képes kitermelni magának igazi mérföldköveket és klasszikusokat a mai napig. A befogadáshoz nem elég pusztán a zene szeretete, vagy a metal iránti érdeklődés, […]
Tovább »
Nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki több hazai rock/metal zenei portált is olvas napi rendszerességgel. Bár a Fémforgács hasábjain próbálunk minél több zenekar dolgairól hírt adni, manapság lehetetlen lefedni a teljes keményzenei palettát. Van olyan, hogy mi írunk egy-egy bandáról, akikről más portálok nem emlékeznek meg, de ez fordítva is igaz. Legutóbbi nagy felfedezésemet […]
Tovább »
Ray Alder az egyik kedvenc énekesem. Eddig több zenekarban is bizonyított, elég csak fő csapatára, a Fates Warning-ra gondolni. De ott volt anno a modern/alternatív metalos Engine projekt, meg ugye a Redemption, ahonnan pár éve távozott. Ha minden igaz, hamarosan érkezik a friss Fates Warning album, és úgy tűnik Ray is elérkezettnek látta az időt […]
Tovább »
A ’70-es évek, valamint a brit NWOBHM újgenerációs hullámának proto-metal szellemében tevékenykedő kemény vonalas hard rock / heavy metalos Quayde LaHüe zenekar Love Out Of Darkness címmel a napokban szabadította el első lemezét, mely hallgatása közben olyan klasszikus csapatok ízeit hozza vissza füleinkben, mint a korai Judas Priest, a Thin Lizzy, a Heart, vagy épp az Uli Roth […]
Tovább »
