A 2012-es Koi No Yokan lemezével olyat alkotott a Deftones, ami egyszeri és megismételhetetlen. Sokan eddigi pályafutásuk csúcsalkotásának tartják, nálam holtversenyben áll a White Pony-val. Valószínűleg ők is érezték, hogy következő nekifutásra valamit változtatni kell a formulán, hisz az előző két korong irányvonalából (a Diamond Eyes is a Koi… stílusában/szellemiségében fogant) már kihozták a […]
Tovább »
A 2011 óta létező debreceni illetőségű MAG zenekar (Boldizsár Tibor – gitár, Kapitány Miklós – dob, Karácsony András – gitár, Varga Máté – basszusgitár) a múlt hónap elején Disappear címmel jelentette meg második kislemezét. A progressive/instrumental metalt játszó zenekar 2013-ban debütált 6 tételes Systematic Disorder című lemezével, aminek folytatásaként adták ki 3 számos új EP-jüket, […]
Tovább »
Az A Losing Season még működött, amikor 2014-ben összejött a Hit By A School Bus, s még abban az évben kijött az első, öt számos Hatredcore Budapest EP is, melyen a Maci vezette trió ontotta a világra a nem igazán pozitív véleményét a dolgok állásáról. A Driver’s Song aztán klipet is kapott, melyben a rendőri […]
Tovább »
Nem érhet az a vád, hogy én lennék a norvég Circus Maximus legnagyobb rajongója. Bár a 2000 óta létező prog. metal banda eddig megjelent albumait ismerem, sőt elfoglalnak néhány száz megát számítógépemen, mégsem túl gyakran vettem elő az évek alatt egyiket sem. Valami miatt a friss, sorrendben negyedik anyaguk mégis fölhívta magára a figyelmemet. […]
Tovább »
Az eredetileg miskolci, mára már budapesti, atmoszférikus, avantgarde black metalt játszó Svoid zenekart még 2009-ben egyszemélyes szólóprojektként indította útnak a Formorket (ex-Dark Period, ex-Hypochondria, ex-Bornholm) nevű black hordából ismert S ˝Saterion˝. A tradicionális északi black metal eszmeiséggel és hatásokkal induló projekt időközben teljes értékű zenekarrá formálódva 2011-ben jelentette meg Ars Kha című első ötszámos […]
Tovább »
Bár voltam már több Toy Dolls koncerten is, ez az első, hogy a Fémforgács hasábjain írok róluk. A mindig mosolygós Michael Algar, közismertebb nevén Olga vezényletével a 70-es évek vége óta űzik az ipart (pályafutásuk során már többször kimondták a végszót, de valahogy aztán később rendre újra összerántotta Olga a bagázst); s a legtöbb brit […]
Tovább »
Az olasz DangerEgo 2013-as első lemezét, az Autopsy-t Mindenholottlevo kolléga ismertette, sok info nem áll rendelkezésre a bandáról, annyit tudunk, hogy történetük 2003-ban kezdődött. A Florance-i ötöst (négyest?) sem kímélték a tagcserék, már az ötödik felállásnál tartanak. Nos, az első lemezt nem hallottam, de ez a második tetszetős darab. Nem mondom, hogy kihagyhatatlan, de több, […]
Tovább »
– Szevasztok, srácok. Először is, arra kérnélek titeket, hogy mutassátok be a csapatot. Korábban Teenage Angst néven tevékenykedtetek. Mondanátok néhány részletet ezzel kapcsolatban? – Üdv, Fémforgács! Mi egy 90-es éveket idéző, alternatív rock zenét játszó csapat vagyunk, jelenleg pedig Sun, Rain in Life néven működünk. Akkoriban Teenage Angst volt a banda neve, de ahogy teltek […]
Tovább »
Bevallom, igen nehéz helyzetben vagyok Kapiller Ferenc szombathelyi grafikus művész egyszemélyes instrumentális poszt akusztikus kísérleti zenei projektjével. Bárhol is kerestem, nem igazán találtam róla érdemleges sajtóanyagot, amin elindulhattam volna. Holott Realese The Long Ships projektjének ez már a harmadik hivatalosan is megjelent albuma. A nyolcdalos Holocene nem bánik szűkmarkúan a varázslatosabbnál varázslatosabb akusztikus és […]
Tovább »
A Metal Archives brutális death metalként jegyzi a svájci DarkRise nevű csapatot, de amit e címke alatt érteni szoktunk, annak nem sok köze van a Fear, Hate & Corruption lemezen hallottakhoz. Ez itt mezei death metal, némi thrash és hardcore elemmel kiegészülve, legalábbis ami a szóban forgó lemezt illeti. A banda már 1998 óta létezik, […]
Tovább »
