John Bush-t szerintem kevés embernek kell bemutatnom. Azt hiszem, a többség azonnal felkiált, hogy Anthrax! Nem, jelen esetben nem az Anthrax a megfejtés, hanem az Armored Saint. Persze tudom én jól, hogy az Anthrax a szuper four, meg giga five, meg mega thrash legends és egyéb nagy szavak, amiket nagyjából saját maguk aggattak magukra és […]
Tovább »
A furcsaságokon már nem kell meglepődni, de a hagyományos talajon táncoló furcsaságok mindig is üdítőek. Értem ez alatt azt, hogy a szabályokat szétrúgva bárki tud meglepőt – „eredetit” alkotni, viszont a szabályokra is figyelve, azoknak pusztán a variációs lehetőségeiből valami újat kikeverni tulajdonképpen a művészet lényege. Egy debütlemezről fogok most írni, konkrétan a lengyel […]
Tovább »
Szereted az angol Warningot? Lázba hozott annak idején az új lemezhez lassacskán készülődő 40 Watt Sun? Esetleg csak egyszerűen lebegnél egyet a szellemvilág gyámoltalan lelkeivel? Bármelyikre igen a válasz, a Cross Vault bemutatkozó lemezével nem lőhetsz mellé. A 2013-ban indult német duó, becsületes nevükön N. és M. rongyosra hallgatta a 15 év alatt […]
Tovább »
– Elsőként arra kérnélek, mesélj a kezdetekről! Mi vezetett a zenélés irányába? – A zene már gyermekként lenyűgözött. Édesapám már születésemkor eldöntötte, hogy zenét fogok tanulni. Mivel öt eves koromban meghalt, így ebből nem lett semmi. Édesanyám egyedül nevelt a bátyámat és engem. Szegények voltunk mint a templom egere, úgyhogy sokat váratott még magára a […]
Tovább »
Teljesen meghallgathatóvá tette bemutatkozó lemezét az amerikai Vanum zenekar. Olvashatnánk röviden a hírekben, ha nem hallgatom volna végig a lemezt, de megtettem és meghozta a kedvem egy pofás recenzióhoz. A projektet két fiatal indította útjának, akikről annyit tudni, hogy Morgannek és Rekevicsnek hívnak. Mindketten több bandát megjárt, igazi underground arcok, főleg post-black és […]
Tovább »
A Gorgoroth-szal a kapcsolatomat anno a Destroyer alapozta meg ’98-ban. Akkoriban a Dark Funerallal egyetemben éltem-haltam a raw black metalért, a sebességért, a zenébe sűrített sugárzó gyűlöletért. Az Incipit Satan különlegesen vészjósló hangulata és az akkoriban a banda körül kibontakozó haddel-hadd csak felerősítette a zenekar egészének sötét kisugárzását. Aztán a Twilight és az Ad Majorem lemezek […]
Tovább »
Az első fülledt nyári estére igazi időutazást választottam magamnak és nekilendültem az amerikai doom legenda, a Saint Vitus egyik őskori lemezének, a Born Too Late-nek. Ugyan őskorinak neveztem a lemezt, a banda munkásságát illetően mégsem vetekedhet ősz szakáll versenyben magával a zenekarral, amely 1978-ban állt össze még Tyrant néven, amit 80-ban váltottak a […]
Tovább »
Sajnos a nyitóbanda szerepét vállaló Sunsetnek csak a legvégére értem oda, így róluk sajnos nem sokat tudok nyilatkozni. Azt azonban így is leszűrhettem, hogy a fiatal srácokból álló csapat (akik keresztbe-kasul jrták már az országot a Depresszióval, Insane-nel többek közt) jó kis hangulatot teremtettek alapozásnak az est főszereplői elé. Kissé Ill Nino-ra emlékeztető (kivonva belőle […]
Tovább »
Van ez a jóember, aki zseniális dolgokat művelt anno a Black Sabbathal. Egy (vagy több) zenész és zenehallgató generációnak jelentett kiindulási alapot, alfát és omegát. Aztán ugye most nagy köpködések között áll a bál Bill Ward és a Black Sabbath között. Ezt nem nagyon kell részletezni, mert fosásig volt a témával minden szaksajtó. Azért, hogy a […]
Tovább »
Ahogy telnek az évek, a lengyel death metal szintér egyre izmosabbá válik, és számos új banda igyekszik csatasorba állni az olyan élcsapatok mögé, mint a Vader, a Behemoth, vagy a Decapitated. Az Embrional is elindult ezen az úton, és érezhető, hogy a fiúk a színtér erősítésén iparkodnak, nem pedig annak hígítására verbuválódtak össze. Ugyanekkor, olyan […]
Tovább »
