Ez már a harmadik írásom a bandáról a Fémforgácson. Az előzőt egy szomorú esemény, Marianne LSK Séjourné öngyilkossága aktualizálta. A francia lány a zseniális, 2009-ben megjelenő Privilegivmon kezelte a basszust. Jelen korong öt évvel korábban látott napvilágot, és szélesebb körű ismertséget hozott a csapatnak, köszönhetően a több mint ötven állomásból álló turnénak is, ami a […]
Tovább »
Valószínűleg magamtól sohasem találtam volna rá a svéd Sparzanza (jó hülye név!) zenekarra. De kiadójuk, a Spinefarm küldött nekünk egy példányt a Circle címre keresztelt friss korongjukból. Ezért csekkoltam az Underneath My Skin klipjét, és hatására elvállaltam a recenzióírást. Ugyanis megfogott ez a skandináv hangulattal átitatott, dallamos, slágeres rock/metal muzsika. És hál’ istennek a Circle […]
Tovább »
Vannak együttesek, amelyek különösen szeretnek kis hazánkba járni. Egyfelől van egy megbízható, lojális rajongótáboruk nálunk, másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy itt remekül tudnak inni. 🙂 Ilyen csapat a svéd Deathstars is, akiknek korszellemnek megfelelő industrial, glam, EBM, black metal, gothic stílusjegyekből összetevődő muzsikájára MO.-n is sokan rákattantak és gyakori fellépéseivel nagy szerepe volt a […]
Tovább »
Tudom… Sokak szerint a Gorefest a Chapter 13 című lemezével eladta magát… Tudom… Sokak szerint a Gorefest a visszatérő La Muerte lemezével eladta magát… Tudom… Sokak szerint e Gorefest az utolsó Rise To Ruin lemezével eladta magát… Nem érdekel… Helyesebben: még, ha így is lenne, sem érdekelne. Tudom, hogy a bandának volt egy fénykora, ami […]
Tovább »
Furcsa része a világnak Japán. Nagyon sokan imádják, meg majmolják, meg ők mennyire szimpatizálnak az életfilozófiájukkal, a szellemiségükkel blablabla… A valóság azonban sokkal inkább az, hogy Japán ma is az egyik legmisztikusabb országa a Földnek, amiről nagyon keveset tudunk. Amit tudunk, azt is nagy valószínűséggel rosszul. Persze, ott vannak a szamurájok, meg az animék, meg […]
Tovább »
Szerintem kiváló formában van korunk talán legismertebb brit prog metal zenekara. Előző albumuk egy hosszabb csöndet tört meg, de a visszatérésnek is tekinthető March of Progress méregerősre sikeredett, és Damian Wilson reaktiválása sem bizonyult rossz döntésnek. Szerencsére kitartott a csapat lendülete, és ezúttal nem kellett 5 évet várni az új opuszra. Nemrég megjelent ugyanis a […]
Tovább »
A svédek metal nagyhatalom. De legalábbis zenei nagyhatalom. A pop-tól kezdve a death metalon át mindenben képesek világszínvonalat hozni és teremteni. Nincs ezzel másként az ország klasszikus heavy metal fronton sem. Többek között, mert van egy Wolf nevű zenekaruk. Persze a klasszikus heavy metal nem az a stílus ahol ma már nagyot lehet durrantani, vagy […]
Tovább »
Mielőtt belekezdenék a Jack és a Bombatölcsér közös Split albumának taglalásába először is feltenném a költői kérdést, hogy joggal nevezhetjük-e a grindcore-t, mint stílust a metal mostohagyermekének? Erre a kérdésre azt hiszem, hogy túlzás nélkül aki csak egy kicsit is járatos a metalban egy egyértemű igennel fog válaszolni. – De hát minek is ír az ember […]
Tovább »
A szegedi Real Lies annak idején 2009-ben nagyon eltalált Tenorman EP-jével, amin a grunge-os/stoneres zenét alternatív ízzel játszották. Igazság szerint akkor nagy reménységnek tartottam őket. Idézem magam: „Összességében úgy érzem ez egy stílusát már megtalált zenekar munkája, akik előtt akár szélesebb körű ismertség kapui is megnyílhatnak. Remélhetőleg sikerül valamikor a közeli jövőben egy teljes albumnyi […]
Tovább »
Az Atrocity egy folyamatosan mimikrit váltó banda, ami nagyjából két lemezenként stílust vált. Megjártak ők már több-kevesebb sikerrel szinte mindent, amihez a death metal jelző hozzáragasztható. Legutóbb egy Atrocity feat Yasmin folk / rock lemezzel jelentkeztek, ami határozottan nem sikerült rosszul, azonban kicsit nehéz követni, hogy akkor most mit is csinálnak, mi akar az irány […]
Tovább »
