„Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem, még ma sem értem én; hogy pár kavics mindörökre bezárhat, hogy föld alatt a hazád és a házad, ugyan hogy érteném.„ /Szabó Magda – Elégia/ Talán egyeseket meglep majd, de a kedvenc Solitude Productions-ünk nem csak Ukrán és Orosz csapatokkal foglalkozik (ahogy eddig is volt erre már elég ellen […]
Tovább »
Az orosz trió immáron életre hívta második támadását is az élet és boldogság megbontására, avagy a fővárosi Abstract Spirit nem szakítva a halál és a vegetatív haldoklás tényezőivel, továbbra is a funeral doom alapvető szegmenseivel dolgozik. Míg a 2008-as debütjük (melyről a lapalján találsz linket) kiégett és mély, ám annál élvezhetetlenebb zenét rejtett, addig a […]
Tovább »
Örömmel jelentem be mindazoknak, akik vevők a kísérleti és mégis monumentális muzsikákra Michal „Jelonek” Jelonek nevű lengyel fiatalember létezését. Lényegében zenészünk egy virtuóz hegedűs (mint nálunk Lajkó Félix) aki mindenképpen alternatív vonalat mutat a megszokott klasszikus zenei berkeken belül, ám természetesen Lengyelország északi jellege végett (gondoljunk csak a pár hete még aktív hidegekre, melyek olyan […]
Tovább »
Kapcsolódjunk egy kicsit a Black River keringő léghajójához a koszos éterbe szorulva. A lengyel csapat 2008-ban alakult Varsóban, s immáron a második lemezüket tették le arra a bizonyos asztalra a Mystic Productions jóvoltából. Mielőtt belemennék mégis miféle heavy metállal állunk szembe, tisztáznunk kell a viszonyokat; több nagyobb névnél is feltűnt egy-két tag a legénységből, így […]
Tovább »
Azt gondolom az orosz Kauan folk formációt különösebben nem kell bemutatnom mindazoknak, akik rajonganak a szép és természet rágta zenékért, illetve azoknak sem, akik már régóta a Fémforgács olvasó közönségét gyarapítják. Éppen ezért tekintek el a felesleges biográfiai adatok közlésétől, megkímélve ezzel magam és másokat is a teljesen értelmetlen köröktől (a lapalján található két kritika […]
Tovább »
Ismerkedésünk alapja a miskolci Raze To The Ground, mely 2005-ben alakult, egy valag bandával koncerteztek már együtt, s állandóan aktív divat hordáról van szó. 2007-ben első demójukkal rukkoltak elő Tools of Destruction címmel, majd 2008-ban az első EP-jük, az Addiction, tavaly pedig ennek a megfejelése, na erről olvasol most. A hangzás korrekt, a külsőségekért, pedig Demeter […]
Tovább »
A tavalyi Brutal Assaulton a legjobban sikerült koncertek közt szerepelt a (The) Faceless és az Obscura kettőse (persze több más bandával egyetemben), így örültem a lehetőségnek, hogy egy este alatt újrázhatok belőlük, valamint a svéd Necrophobic-ot sem láttam még élőben. Ismerve a fő-főzenekar hazai népszerűségét, én nagyobb heringezésre számítottam, de azért így is nagyon sokan […]
Tovább »
Karcagon mondhatni pezseg a zenei élet. A 2009-es év három, számomra nagyon fontos lemezt hozott. Mondhatom, mindhármat (Stardrive, Kontrollzé és jelen írás tárgya, a Vale of Tears aktuális albumai) jó cimboráim, barátaim alkották meg, s akkor még nem szóltam a 2008-as Decadence lemez újrakiadásáról. A Vale of Tears pályafutását szinte a kezdetektől figyelemmel kísérem, […]
Tovább »
„Akkor tudd meg az igazat. Sokszor a város legboldogabbnak látszó, legszélesebb mosolyú férfija cipeli a legtöbb bűn terhét. Vannak mosolyok és mosolyok; tanuld meg megkülönböztetni a sötétet a világostól. Aki mennydörgősen nevet, többnyire takargat valamit. Kiszórakozta magát, utána pedig nem tiszta a lelkiismerete. Mert a férfiak aztán tényleg szeretik a bűnt, Will, de még mennyire, […]
Tovább »
Leginkább azoknak adhat sokat a 2002-ben alakult gdanski csapat, akik rajonganak a kísérleti hangvételű, ám ennek ellenére összetett és építkező muzsikákért. A lengyel horda debütjéig várni kellett, míg az idő vasfogai megrágják, majd kiköpik ezt a fura egyveleget, melyet csak a 2005-ös Down In a spiral EP előzött meg, sejtetve, fura dolog lesz ebből… Nem […]
Tovább »
