Azt hiszem a kultikus Sacrifice-ot nem kell bemutatnom egyeseknek, nos hozta a sors és a jelen, hogy ez az egykori nagyhatású és nevű banda is újraalakult, s ami talán meglepő, hogy az eredeti felállással kezdtek neki a dolognak, tehát; Rob Urbinati – gitár és vokál, Joe Rico – szintén gitár, míg Scott Watts – basszus […]
Tovább »
Nehéz helyzetbe sodortam magam mikor elvállaltam az egykor általam bálványként imádott Kalapács Józsi és csapata új albumának ismertetőjét, mert az utóbbi években valahogy megfakult a bálvány ragyogása. Pedig Józsiék folyamatosan szállították a remek albumokat, a 2006-os „Életreítélt” kifejezetten tetszett, mégsem jött létre a kapcsolat köztem és a dalok között. Meghallgattam, élvezetesnek találtam, de érdekesnek semmiképpen. […]
Tovább »
„Éjfélen az óramutatók! – És távol: fekete erdők! Rothadni ázott bokrok alatt, különös ízekkel a szánkban! Hangyák! és édesen hámlik a hús! hűs záporok énekelnek – Óh, néma giliszták! őszi csönd! jácint szellők suhogása!„ /Szabó Lőrinc – Őszi éjszaka/ Az erősen klisé nevű Black Lotus, ha érdekes zenét nem is, de értékeset mindenképpen tartogat az […]
Tovább »
„Eddig még sohasem jutott eszébe, hogy egy ötvenéves női test, amelyet a gyermekszülés óriási méretekre növesztett, aztán a munka megkeményített és eldurvított, amíg olyan érdes nem lett, mint egy túlérett répa, szép is lehet. Pedig az volt, s különben is, miért ne lehetne az? – gondolta. Az izmos, gránittömbhöz hasonló, határozott körvonalak nélküli test s […]
Tovább »
„Hova lettek a csókok és a vágyak, az alkonyattól piros szénaágyak, a pásztorórák, a szerelmi szó? De hova lett a tavalyi hó?” /François Villon – Ballada a múlt idők Dámáiról/ Legyünk részesei egy reneszánsz végtelen utazásnak, avagy a múlt idézete a jelen pilléreinek… valami ilyesmi koncepció alapján gondolkodhatott hajdanán a vavaria-i Cumulo Nimbus. 2000-ben alakult a német folk […]
Tovább »
A karcagi Kontrollzé a hazai zenei paletta egyik érdekes színfoltja. Már a 2005-ös bemutatkozó demójuk/EP-jük, a wavok is figyelemre méltó zenét rejtett. A Nagy Ferenc, Szakáll Csaba, Kutrás Csaba alkotta trió ugyanis olyan, jobb stílusmeghatározás híján alternatívnak titulálható zenével jelentkezett, amilyet azelőtt nem igazán hallhattunk magyar zenekartól. Zenéjük alaphangulatát az akusztikus gitár keverése elektronikával, loopokkal […]
Tovább »
Mielőtt bármit is írnék a tatabányai Dirty Dogs első nagylemezéről, gyorsan elnézésüket kell kérjem ezen lemezismertető kései megjelenése miatt, de a Nagy Szellem a tanuja, hogy önhibámon kívül történt a dolog. A csapat lelkiismeretesen elküldte a CD-t szerkesztőségünknek, főszerkesztőnk tovább is postázta nekem (külföldön élek…), de sajna még a mai napig nem kaptam meg az […]
Tovább »
A görög Sickening Horror debütáló nagylemeze, a When Landscapes Bled Backwards ott volt a 2007-es év legerősebb death metal kiadványai között. Nem sokra rá élőben is el sikerült csípni őket a honi deszkákon egy szokásosan magas színvonalú Immolation és egy erősen felejthető Melechesh előtt a Kék Yukban. A hangzásuk sajnos nagyon rossz volt, a koncertjük […]
Tovább »
Azt hiszem, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy ez az este hány embernek jelentett sokat. Lehet itt szidni a ’90-es években előretört, cipőbámulósnak is titulált grunge korszakot, de szerintem nem érdemes. Ennnyi év távlatából meg pláne nem. S, hogy miért is hozom elő ezt az Alice In Chains koncert kapcsán? Nos, ahogy azt korábban […]
Tovább »
A Murder Therapy neve a szemfülesebb olvasók számára nem lehet ismeretlen, hiszen az olasz halál brigáddal kapcsolatban már írtam kritikát a debüt lemezükről. A jól sikerült kezdetek után miért ne lehetne folytatni egy interjúval, még a végén ismertek lesznek Európának ezen a keleti blokk részén is. Kérdéseimre nagy bőszen a gitáros Francesco D’Adamo válaszolgatott, […]
Tovább »
