Slowly a year and a half passed since i left the board of Nuskull (i don’t mention the reasons, the past always just get nicer), and that was the time when i get into contact with the formation called YOG, which moves between noiscore and progressive sickness HC (the other way Converge style), whose interview […]
Tovább »
A Subhuman nem volt éppen a legszerencsésebb névválasztás, hiszen négy előadó is ezen név égisze alatt tevékenykedik, ebből három kapcsolódik a noise és ipari szférához, egy pedig teljeségében metál. Nos, ez utóbbi a mi kritikánk tárgya, az olasz thrash-death csoda… a csapat 2001-ben alakult, 2005-ben szerzői kiadásban napvilágot látott a Delirio n°1 (amely nem gyengén […]
Tovább »
Egy vallomással kezdem. Régen vártam már lemezt ennyire! Ennek több oka is van, s az, hogy a csapatot elég régóta személyesen ismerem nem is a fő ok. Inkább az, hogy az első lemezükkel (Rust – 2005) nagy hatást gyakoroltak rám. S azt az albumot azóta is kedvencként tartom számon. Akkor ott nagyon ráéreztek valamire, ami […]
Tovább »
Az érdi Ex zenekar lassan már tíz éves lesz, mégis ez az első anyaguk, ami igazán terjesztésre is kerül. Az információim szerint két demót vettek fel korábban más felállásokkal, de nem különösebben terjesztették egyiket sem. Nos, most viszont belehúztak és elkészítettek egy tizennégy(!) nótás lemezt, hetvenegy percben. Azt hiszem, erre nagyjából minden olyan elkészült dalukat […]
Tovább »
A Razor of Occam az ausztrál gyökerű Deströyer 666-ből ismert Matt és Shrapnel másik bandája. Nevüket egy filozófiai elvből kölcsönözték, melyet a közhiedelem a 14. században élt angol (ferences) filozófus-szerzetesnek, William Ockhamnek tulajdonít. Ennek lényege röviden; ha egy jelenséget többféleképp lehet magyarázni, a magyarázatok közül azt kell elfogadni, mely a legkevesebb feltételezést, hipotézist foglalja magában. […]
Tovább »
Lengyelország metal nagyhatalom és kész. Hosszú évek óta melegágya olyan számtalan, általában keményvonalas bandának, akik meghatározó résztvevői az európai keményzenei életnek. Ám ez csak a felszín, a jéghegy csúcsa és bizony a látható rész alatt felmérhetetlen underground tevékenység, megannyi ismeretlen és meghökkentően jó teljesítményt nyújtó banda él és alkot. Nem mondom, hogy mindenki megváltaná a […]
Tovább »
Kanada egyik elsőszámú exportcikke, Devin Townsend felszámolta régi életét, felhagyott az alkohol- és drogfogyasztással, aminek valljuk be, minden kicsit érettebben gondolkodó ember életében be kellene következnie. Óriási lépés ez, nem egyik napról a másikra történik. Mégis, az utolsó szólóalbuma óta „csak” két év telt el és a hírek egy négy albumos, megközelítőleg 60 dalt tartalmazó, […]
Tovább »
A két demóval rendelkező svéd banda a tavalyi évben debütált a Memories From Nothinggal. Az azóta két főre apadt formáció érdekessége, hogy a mozgatórugójának tekintendő Andreas „Dea” Karlsson a Ribspreader és a Paganizer soraiban szerzett nevet magának, ahol is sokkal nyersebb, brutálisabb zenében, hamisítatlan régi vágású svéd death metalban utazik. Az Another Life viszont (papíron) […]
Tovább »
Én a Goatwhore-tól sosem voltam elájulva. Hiába van itt az Acid Bath / Crowbar ex-gitáros Sammy Duet és a Soilent Greenes Ben Falgoust, akik azért valljuk be, nem kis nevek és pakoltak le ezt-azt arra a bizonyos asztalra, az eddigi három nagylemezük mégsem pörgött nálam igazán sokat. Nem mintha rosszak lettek volna, vagy ilyesmi, de […]
Tovább »
A kaliforniai Severed Savior 2003-ban jelentkezett debütáló lemezével, a Brutality Is Law-val, egy precízen aprító, bestiális death metal koronggal, mely, bár nem mutatott fel földet rengető újdonságokat, kétségtelen brutalitásával, töménységével tudott kellemes pillanatokat szerezni azoknak, akik hozzám hasonlóan kedvelik a Unique Leaderes bandák világát. A folytatás megszületéséig aztán elég sokat kellett várni, s egy kiadóváltás […]
Tovább »
