Kellemes mészárlás és csikorgó kések hada a csontokon… nagyjából ez a halmaz az, amely leginkább kifejezi a sűrűn vérrel locsolt nem túl erős borítóval megáldott nagybetűs projectet (amely mellesleg Mark Riddick munka – s tőle igencsak igényesebb melót is láthattunk már…), avagy a svéd Bone Gnawer debütjét. A horda tavaly röffent össze, s idén már […]
Tovább »
Ha a bizarr zenei műfajok színes kavalkádját kutyulni szeretnénk az értelem és ősi csodák naplementéjével egy érett és vastag hasisba tömve füstös álmainkat, akkor mindenképpen ajánlatos e féle utazásokhoz a Washington-i lápgyönyör második lemeze, avagy a kissé másra enged következtetni nevű Master Musicians Of Bukakke, haha. A kísérleteknek mindig vannak résztvevőik, de korántsem biztos, hogy […]
Tovább »
Már lassan másfél év telt el, hogy elhagytam a Nuskull fedélzetét (hagyjuk milyen okokból, a múlt úgy is mindig csak megszépül), s abban az időszakban kerültem kapcsolatba a noisecore és progresszív betegség HC között mozgó (avagy Converge stílus) YOG nevű formációval, akiknek végül interjúját már ide a Fémforgácsra kényszerültem áthozni (itt olvasható). A zenekarra együtt […]
Tovább »
Éppen az imént írtam le a Primary Stroke cikkemben, hogy a promók választása hogyan is megy a Forgácson; nos az olasz Thy Majestie szimfonikus power metálja se éppen a legkelendőbb. A Palermo-i csapat amúgy 1998-ban alakult és az egyszerűen Dawn-ra keresztelt tavalyi korongja a negyedik nagylemezük. Lényegében a szimfonikus power metál jelzővel mindent elmondtam, mert […]
Tovább »
A kedves olvasót egy picit bevezetném a kulisszák mögé, már amennyire ez a Forgácson rehabilitálható érzéssel tölti el a kíváncsi természetű nagyérdeműt. A dolog egyszerű, a szerkesztők az oldal egy userek által nem látott szekciójába bevállalja a felkínált promókat, majd ha az megérkezett postán, akkor azt is jelzi a bázisban, s ha kinn a cikk, […]
Tovább »
Bizonyára sokan emlékeznek még a The Klaan nevű szerveződés fényesen csillogó fekete gyémántjára, a Ravenshades-re, amely 1997-ben materializálódott az árnyak közül. A budapesti formáció az ezredfordulótól kezdve rögzítette demóit négy éven át – szám szerint háromig jutva -, majd 2005-ben jelent meg splitjük az Ater Tenebrae-val. A banda még adott néhány koncertet, majd Doktor K. […]
Tovább »
Hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, hogy felkészülés nélkül felteszek pár kérdést Negru-nak, a román Negura Bunget dobosának, aki jelenleg az egyetlen megmaradt alapító tag a zenekarban. A helyszín a Brutal Assault fesztivál Meet and Greet sátra volt, néhány órával a fellépésük után. – Ez volt az első cseh fellépésetek? – Oh, volt már jó pár… […]
Tovább »
Driven by sudden motivation, without the ability to prepare questions I decided to ask a few ones to Negru, drummer of the romanian Negura Bunget in the Meet and Greet tent of Brutal Assault festival. – Is this the first time you played in the Czech Republic? – Oh, we’ve played here quite a few […]
Tovább »
A belga Serpentcult egy viszonylag rövid múltra visszatekintő zenekar, három esztendeje alakultak, s a 2008-as Weight of Light c. bemutatkozó nagylemezüket mindössze egy EP előzte meg a svéd I Hate Records-nál rögtön a létrejöttüket követő évben; a Trident Nor Fire. A tagok azonban nem kezdők, a zenekar háromnegyede, azaz Frederic Caure gitáros, Steven Van Cauwenbergh […]
Tovább »
gf: A Gama Bombs sikítozós thrash metalt játszik. Mikor az énekes közölte két szám között, hogy Írországból érkeztek és a tökük kivan a folyamatos esővel, akkor esett le, hogy anno hangpróbán pontoztam is az új lemezüket. 🙂 Nem gyakorolt rám különösebb hatást. Nincs ezzel másképp a horvát Ashes You Leave sem, akikről valamilyen érthetetlen apropóból […]
Tovább »
