Ismerkedésünk záloga a francia Svart Crown, amely a black és a death thrash között mozog komplexen, az Ages of Decay az első debütjük, melyet tavaly adott ki a Rupture Music (nem túl korrekt húzás a teljes booklet és az írott CD kombó…), melyet a 2006-os Bloody Crown demó előzött meg, amúgy pedig csigazabáló barátaink 2004-ben […]
Tovább »
A Vian-t egyszer már sikerült elcsípnem élőben pár éve, szülővárosomban Kunhegyesen. Bár akkor a hely, illetve a hangosítás nem szolgálta a zenekar javát, annyit azonban már akkor is sikerült megállapítanom, hogy van potenciál a csapatban. Aztán némi pihenő után tavaly újra mozgolódni kezdtek, s elkészültek az első lemezükkel. A Benne van a tervben címet kapott […]
Tovább »
Az alant bemutatott csapat új eresztése ez a 11 számos, háromnegyed órás, (és az igazat megvallva, ismét elég izgalommentesre sikeredett) nagylemez. Finn barátaink, kisebb-nagyobb javulást felmutatva, még mindig az unalmas arany(?) középúton topognak, ahelyett, hogy végre már elköteleznének magukat valamelyik, sokkal izgalmasabb pillanatokkal kecsegtető egyértelműbb, és eredetibb saját irány mellett. Mint előző kritikámban írtam, a […]
Tovább »
A 7 esztendős finn csapat jópár tagcserével és demóval, valamint egy DVD kiadással jutott el odáig, hogy a 2006-os „Apocalypse” nagylemez (csak) japán megjelenése után végre ’rendesen’ is bemutatkozhasson. A felállás tehát megszilárdulni látszik, a posztok végérvényesen leosztva, egy dolog hibádzik még, az a fránya, megfelelő stílus kitalálása. Az egész albumot ugyanis belengi a srácok […]
Tovább »
Személyesen vettem át a fővárosban hosszas egyeztetést megelőzően az új Another Way korongot, s mivel lekéstem hazafele a buszom, így a jó öreg MÁV-ot vettem igénybe. Bőven volt időm gondolkodni oly sok mindenről, arról is többek között, hogy miért éppen engem kerestek meg, hogy írjak róluk. Talán, mert alapvetően én szoktam a ‘forgácson grindcore, HC, […]
Tovább »
I beleive, i don’t really have to introduce the works of the spanish (accurately from Basque Country) Darkness by Oath, or if i should, then check out the link at the bottom of page, haha. Unfortunatelly because of my exam and my broken life the interview is on a little monthly delay – and that’s […]
Tovább »
Azt hiszem, olyan nagyon nem is kell bemutatnom a spanyol (pontosabban baszkföldi) Darkness by Oath lényegét és munkásságát illetve ha mégis, akkor keressed a lap alján a kritikám, haha. Sajnos vizsgám és szétesett életem miatt az interjú közel egy hónapot csúszott – s itt kérnék elnézést a zenekartól és a tisztelt publikumtól is. Ám azt […]
Tovább »
Az 1991-ben alakult holland pusztítóbrigád nyolcadik nagylemezéhez érve is töretlenül rója a szélvész death és csak félve odabiggyesztett black fúzióját. Azt nem mondom, hogy bármikor is valami újat, vagy szemöldökfelhúzást, netán álleejtést indikálót műveltek volna, de kétségtelenül a tábor élvonalában tudják tartani magukat minőségi zenéjükkel. Szerencsére a friss Passiondale-re (csak nekem ugrik be állandóan az […]
Tovább »
Azt hiszem a francia Absurdity-t nem kell bemutatnom a tisztelt publikumnak, hiszen kritikát is olvashattatok róluk és interjú is készült velük, illetve zNo nevű sampleresükkel is foglalkoztam már nem egyszer, így tehát minden szokásos kört kihagyok, és bejelentem az első hivatalos anyagukat, az Urban Strife az ipari death metal-core brigád korai kislemeze, amelyen a szerzői […]
Tovább »
Az Ulcerate ha nem is ismeretlen, de eleddig kevesek által járt ösvényre lépett második nagylemezével, az Everything Is Fire-el. A módosított irányvonal amellett, hogy már nem írható le fontos momentumok elhallgatása nélkül pusztán komplex, technikás death metalként, markáns ismertetőjegyeivel egyben új perspektívákat enged láttatni az új-zélandi banda számára, mind a zenei továbblépés, mind az őket […]
Tovább »
