A karcagi Gargara 2003-ban alakult, 2004-ben és 2007-ben volt egy-egy demójuk (2006-ban szétesett, majd Debrecenben újjáalakult), majd a csapat lényegében újra feloszlott, pontosabban csupán egy ember alkotta formációvá determinálódott, Aries Fragosus személyében, akit a szemfülesebb hazai fekete fém szerelmesei (akik követik az underground apró mozzanatait és változásait) talán ismerhetnek a szintén karcagi Infernal Legion-ből, melynek […]
Tovább »
A német Llynch 2000-ben alakult, s máig változatlan tagsággal zenélnek. 2002-ben a Scorched Earth Policy kiadta első kislemezüket The Transformation of Madison címmel, s turnéztak a Converge, a kultikus Pg. 99 és a svéd Crowpath zenekarokkal. 2003-ban kijött egy splitjük a The Minor Times-szal (melynek dalai két évvel később a Transition Songs kislemezen újra megjelentek), […]
Tovább »
Az ukrán Kroda neve sokak számára ismerős lehet – elsősorban azok előtt, akik rajonganak a folk és pagan dolgok iránt, hiszen a Kroda egy nem mindennapi képződmény… 2003-ban alakultak Dnipropetrovs’kban s valójában két tag alkotja; Eisenslav és Viterzgir – ezért is lepődtem meg egy picit, hogy idén koncert lemezt adtak ki (ami mellesleg nagylemezek terén […]
Tovább »
Túl sok bevezető információt nem tudok megosztani az olasz Hexentombról, lévén, hogy eddig nem sokat hallottam róluk, de azért következzen egy rövid összefoglaló: a projekt 2004 közepén startolt, a két ötletgazda pedig: CaronDimonio (basszusgitár, programozás) és HellHound (ének) voltak, a gitáros Ogre csak 2006-ban csatlakozott hozzájuk, de a felállás az ő beszállása óta stabil. A […]
Tovább »
Aki gyakran olvasgatja a Fémforgácsot, annak semmiképpen sem tűnhet ismeretlenül a Project: Failing Flesh neve; igen, igen, ez az a csapat, amely a Voivod egykori énekesével, Eric Forrest-tel dolgozik együtt. Mivel készítettem nem is olyan nagyon rég egy átfogó és korrekt interjút Tim-mel, így a biográfiától megint csak eltekintenék. A tavalyi lemez a második a […]
Tovább »
Repül az idő… mintha tegnap lett volna a cikk főszereplőjének, a Sear Bliss zenekarnak a 10. születésnapja az E-Klubban… és nem, tegnap a 15. volt, az Avalonban. Eseménydús volt ez az öt év a szaváriai banda életében, megjelent két nagylemez és egy DVD, na meg néhány bónusz dalos újra maszterelt régi korong is elvileg. De […]
Tovább »
Bár a német Snatch Club-ot mindenhol grindcore jelzőkkel illetik, azért az ultra brutális deathcore jelző talán találóbb lenne a nem is olyan rég alakult harzi disznóbelező társaságra… …annál is inkább, hiszen a 32 perces anyag 11 dalból áll, s ebből a My Private Toolbox közepén közel öt perces szünet található. Na de akkor miből is […]
Tovább »
Az ukrán Ruina 2006-ban alakult L’vivben, s bár mindenhol black-death metálnak írják, azért még egyetlen olyan Hammermark Art kiadvánnyal sem találkoztam, amiben nem kapott volna szerepet a folk vagy pagan szegmens, ez alól a Runia se képez kivételt. Egy demót és egy splitet leszámítva, ez az első anyagjuk, a maga 40 percével… Alapvetően két ember […]
Tovább »
Ami igazán megnyerte a tetszésem anno a Bokorban, hogy már a debüt albumon, az Anomia 1-en olyan hangzással és erővel szólaltak meg, amivel ritkán találkozni. Másrészt a stílusok, amik átszövik a zenéjüket széles skálán mozognak de mégsem mesterkélten jelennek meg. Bármennyire is felismerhető egy-egy mozzanat, s talán már társítanánk is, hogy S.O.A.D.-os, Toolos, Mastodonos, […]
Tovább »
Mikor anno megkaptam a promó listát, direkt nem választottam az új Limbonic Art-ot, mert engem valahogy soha se bírtak megfogni, így tehát a kritikám Isten igazából olyan felemás dolog lesz, hiszen nincs valós kompetenciám az 1993-ban alakult sandefjordi hordával kapcsolatban. Én nem vállaltam el, de Zao vagy Brandan „barátom-volt kollégám” igen, s gerinctelenül ezt sem […]
Tovább »
