A North egy újabb érdekes szelete a számunkra kissé idegen amerikai rock/metal (underground) scene-nek, ugyanis meglepően hallgatóbarát módon nyomják az epikusan építkező instrumentális post-rock muzsikájukat szőrös Arizona-i barátaink, némi shoegaze, indie és ambient hatásokkal vegyítve, az pedig külön öröm számomra, hogy a Ruins azon kevés kiadványok egyike, ami egy európai zenéhez szokott fülnek is kellemesen […]
Tovább »
Talán egyeseknek nem kell bemutatnom a zalaegerszegi Drünken Bastards-ot, azért dióhéjban vázolom a projectek mezsgyéin ugráló brigádot; 2004-ben alakultak, és a tagok nagy részének köze van a Vorkuta hordához, de nem is boncolgatnám a dolgot, aki nagyon kíváncsi, annak megvan a lehetőség a tájékozódásra egy még anno Nuskullos interjúmból. Az első anyaguk – semmi demó, […]
Tovább »
A hellevoetsluisi csapat 2000 elején indult neki a nagyvilágnak, nyakukba vettek pár elnyomott spanglit, némi hasist utánpótlásképpen, s persze hangszereket. A holland betyárok már abban az évben előrukkoltak egy négy számos demóval, aztán nem sokkal ezután az első nagylemezzel Get it on, majd egy kislemez, 2005-ben a nagy változásokban burjánzott Take a ride, most pedig […]
Tovább »
A Cross Borns zenekar 10 éves. Ebből az apropóból készítette el a csapat ezt a kiadványt. A dupla cd 27 dalt tartalmaz, közte két vadonatúj szerzemény Halhatatlan Vágyódás I-II. címmel, illetve az Agregator és a Skinner’s Cage zenekar által feldolgozott CB dalokat. A „maradék” a zenekar által újra feljátszott régebbi szerzemények, köztük olyan slágerekkel, mint […]
Tovább »
A német Atrocity-t eddig csak hallomásból ismertem, tehát csak annyit tudtam róluk, hogy valamiféle gótos, elektro cuccot nyomnak és nem ma kezdték. Illetve, hogy a „főnök” Alex Krull nevéhez kapcsolható a Leave’s Eyes (gy.k. Liv Kristine Espenaes-Krull – ex-Theatre of Tragedy énekesnő, mellesleg feleség is) nevével fémjelzett csapat is. Mikor híre jött, hogy a csapat […]
Tovább »
A Dreamscape egy német progresszív power metal zenekar (pontosabban bajorországi, az ottaniak azért eléggé érzékenyek a megnevezésre), az alakulásuk pedig 1986-ra tehető, azokra az időkre amikor a Fates Warning kezdte learatni a jól megérdemelt babérjait, még a másik két „nagy öreg”, a Dream Theater és a Symphony X színrelépése előtt. Nincs szó tehát fiatal arcokról, […]
Tovább »
Egy kicsit nehézkes helyzetbe kerültem a legutóbb kézhez kapott promó packben található kissé a 20-as éveket idéző cirkuszos borítóval megáldott Coma Dose esetében. Maradandóan felelőtlennek tartom a kiadót, hogy semmiféle információt nem mellékeltek a lemez mellé, de még a honlapjukon se találni semmit! A kiadó zenekarjainak egy része spanyol, a másik pedig német, tehát a […]
Tovább »
Naaa, ez sem lesz egy hosszú kritika, egyszer nincs mit kritizálni – hiszen a zene posztját vesztve hullik a semmibe a divat girbe-gurba ölén át, másodszor nem értem a Musicworld 2000 Bt.– sem, akik egykoron Vimpex Music-ként igencsak súlyos és erőszakos bandákkal lepték meg 8-10 éve a hazai keményzenék kedvelőit (én szinte hajdanán az összes […]
Tovább »
Tisztán élnek azok az idők az emlékezetemben, amikor az ember ha meglátott egy metálfejet az utcán, koncerten, iskolában vagy éppenséggel bárhol, az egészen biztos hogy vagy Metallicás, Nightwish-os vagy COB-os pulóverben feszített. Megvallom őszintén, hogy mindezt a jelenséget sosem értettem igazán, másrészt hogy erre a korképre a divat kifejezést illő-e ráhúzni, azt igazából nem szeretném […]
Tovább »
A svájci Nucleus Torn neve nem hangozhat ismeretlenül a mély és varázslatos zenék kedvelői előtt, a kísérleti megoldások és avantgárd folk útvesztőiben rekedt szépséges dallamok tisztása 97-ben alakult, 2 kislemez és egy demó után kissé talán megkésve, de törve nem a beszédes című Nihil nagylemezzel 2006-ban lepték meg determinált világunkat, majd két évvel rá kaptuk […]
Tovább »
