Üdv Arkhorrl! El tudnád mondani, hogy a Víziók c. lemez elkészítése óta nagyjából mi tölti ki a mindennapjaidat? Íródnak az új dalok, szépen, lassan dolgozgatok rajtuk. A Sudden Death-tel is a dalok írása folyik éppen, természetesen ott is a megszokott tempóban. Hasítom az aszfaltot a motorommal, mindemellett próbálok időt szakítani a barátnőmre is. A stúdiózás […]
Tovább »
Jelen kritika tárgyának – mely egy közös split korong – mindenképpen az egyik érdekessége, hogy három szereplős, no meg az sem mellékes még közös kapocsként, hogy ezen bandák Ausztráliában, a kenguruk földjén tevékenykednek,annak is a legmélyebb underground bugyraiban, illetve mindhárom formáció nagyon friss az alakulásukat tekintve. Ezzel kapcsolatban vannak bizonytalan tényezők, de a relatíve szegényes […]
Tovább »
Kezdeném, azzal hogy ez a cikk mindenképpen le lesz fordítva és elküldöm a kiadónak is, okulva, hogy gondolkozzék el, mit s hogyan… Ha egy kis zenekar küld írott CD-t, soha se szólok, nincs pénz, nincs keret, hallgassuk és értékeljük azt, amit összehoztak, de mikor egy kiadó teszi ugyanezt, egy KIADÓ, s ráadásképpen olyan írott CD-t […]
Tovább »
A texasi Ignitor nagy világmegváltást nem akart készíteni, annál is inkább, hiszen a klasszikus alapok nyomdokain haladnak 2003 óta, még abban az évben kijött az első nagylemez Take To the Sky címmel, majd egy évvel rá egy kislemez és tavaly a Road of Bones, melyről éppen most olvasol. Az új lógójuk már sokkal inkább emlékeztet […]
Tovább »
Sokáig kerülgettem ezt az albumot, mint macska a forró kását. Hallgattam kocsiban, otthon munka közben és csak úgy is, de a gondolatok csak nem jöttek. Sokáig úgy éreztem, hogy egyszerűen nem indít el semmit. Nem fog meg, annyira nem jó, hogy akármelyik számra ráülve bele lehetne borulni, elkalandozni és messze nem olyan rossz, hogy idegesítene, […]
Tovább »
Sosem titkoltam, hogy a doom metal műfaj a szívem egyik csücskét jelenti, hogy ez az idők során miért így alakult ki, arra nem nehéz a válasz; Az elragadó álomszerűséget és az ezzel járó katartikus élményeket véleményem szerint kevés más műfaj tudja ennél hitelesebben reprezentálni …a kérdést pedig mindannyian feltehetjük magunknak, hogy titkon vajon mennyire vágyunk […]
Tovább »
Hogy ne szakítsam meg a divatcore vonalat becikázó death metál szaggatásokkal, így folytatnám a kritikák listáját egy újabb metalcore csapattal, a kissé számomra értetlen nevű Nato nem amerikai és nem is keresztény (ahogy A Plea For Purging volt), angolok s a névválasztásuk ellenére nem militaristák. A Kill the fox… az első debüt anyagjuk, a borító […]
Tovább »
Németország nem elsődlegesen nevezhető a black metal fellegvárának, lévén: egy kezemen meg tudom számolni az országon belül aktívan tevékenykedő, említést érdemlő zenekarokat. Az archaikusabb vonal már javarészt lehúzta a rólót, gondolok itt a Nagelfar-ra, avagy a Desecration-re. Illetve a másik zsákutcát az a halmaz képezi, amelybe azon zenekarok jutottak, akik beleszürkültek a mezőnybe, ékes példa […]
Tovább »
Visszatérő vendég már a Fémforgács hasábjain a svéd Eventide, hiszen bő egy évvel ezelőtt már esett szó a zenekar előző, Diaries from the Gallows névre keresztelt debütáló nagylemezéről. Itt már gyakorlatilag elhangzott hogy a fiúk 1999-től aktívak, ám kiegészíteném még azzal, hogy hét éven át köpték ki magukból a demókat, hogy nagylemezig miért nem jutottak […]
Tovább »
Az amerikai A Plea For Purging nem váltja meg a világot, 2005-ben alakultak, s mint a nevük is jelzi – Egy kérelem megtisztul – keresztény metalcore csapattal van dolgunk. Az a fajta új generációs divatcore, amelyben megtalálhatóak a heavy metál szerű témák és némi thrash riff kezelés, enne oka talán, hogy az At The Gates […]
Tovább »
