Cikkek

Robinzon Cirkusz – Lilöpig fíling – 2007

Mélyen tisztelt publikum! Hööölgyeim éééés Urrrraim! Nagy örömmel szeretném felkonferálni, a szolnoki Robinzon Cirkusz elsőőőő lemezét! Végre a cirkusz otthon is folytatódhat a Lilöpig fíling című albummal, melyen 17 számmal örvendeztettek meg minket. Mely nóták mindegyike legalább olyan frappáns, mint a borító (Havancsák Gyula keze munkája), amin egy malac süti a pecsenyéjét. Egyszóval élvezzük a […]

Tovább »

Robinzon Cirkusz és AB/CD – Rocktogon 2008. február 22.

Ez volt az első Robinzon Cirkusz koncert, amire eljutottam a Lilöpig fíling lemezük megjelenése óta. Belépve a Rocktogonba, kicsit megijedtem, hogy a kiírt kezdés idején még szinte senki se volt, de örömmel vettem észre, hogy egyre többen járnak Robinzon Cirkuszra. Már vidéki rajongó AB/CDtábor is kíséri őket. Első számként az Inges alakok című számot játszották, […]

Tovább »

Woodtemple – Sorrow of the Wind – 2008

A sógorok földjéről származó Woodtemple elég sokáig leginkább mint egy nem túlzottan kiemelkedő, folkos hatásokat is magán hordozó pogány black zenekarként élt az emlékezetemben, ebben nem is tévedtem nagyot utólag, ugyanis a Sorrow of the Wind is a korábbi kiadványok vérvonalát viszi tovább, viszont jó hír, hogy az egyszemélyes zenekarokra jellemző gyermekbetegségeket ezúttal sikerült a […]

Tovább »

Avantasia – The Scarecrow – 2008

Szinte még „meg sem száradt a tinta” a tavaly év végén kiadott két, felvezetőnek szánt terebélyes kislemezen (Lost in Space Part I-II, melyek igazából mindenre jók voltak, csak arra nem hogy meghozzák az ember étvágyát,csupa átlagos tucatdal rengetegszer hallott témákkal,de inkább kimondom: a monumentalitás érzésének sugallása inkább egyszerű pénzhajhászatként bukik ki), máris itt van Tobias […]

Tovább »

Pygmalion – Záróvonal (demo) – 2007

A 2004-ben indult formáció első próbálkozása ez a demó, amit akár ígéretesnek is nevezhetünk. Már ha a fiatal tagok kitartása és elszántsága megmarad az elkövetkező néhány esztendőben. Idejük lesz, hiszen az átlagéletkor mindössze 17 év, tehát mind a fejlődés, mind a tudás halmozható. Mindenekelőtt azt le kell szögezni, hogy a Pygmalion formáció nem metal zenét […]

Tovább »

Draconian – Turning Season Within – 2008

A svéd Draconian két év után újra megkísért minket legújabb szerzeményével, a Turning Season Within-nel. Kilenc önmegvalósításként értelmezhető tétel az életről való lemondásról, bánatról, a vissza nem fordítható végetérésről és a depresszív önmarcangolásról, azaz csupa olyan korántsem vidám téma, amiről ennek a műfajnak kis túlzással szólnia kell… A svéd zenekart jelenleg nem kevesebb mint hét […]

Tovább »

Neal Morse/European Church Worship Services – Solo Acoustic koncert

Kicsit késve indultam, plusz a parkolással is sikerült értékes perceket elvesztegetnem, így éppen odaértem a meghirdetett kezdési időpontra. Szóval éppen csak elfoglaltam a helyem odafönt a „páholyban”, már szinte kezdődött is ez a koncert/istentisztelet/összejövetel. (Számomra leginkább koncert, a többi részét inkább nem értékelném.) Szóval úgy egy órán keresztül játszott Neal Morse, amennyire sikerült a dalokat […]

Tovább »

Blackfield – Blackfield II – 2007

A modern progresszív rockban járatos arcoknak több mint valószínű hogy sokat mond Stewen Wilson neve, aki nem más, mint az angol Porcupine Tree nevű zenekar gitárosa/énekese, a Blackfield pedig egy a számosnak igazából nem mondható mellékprojectje közül (csak említésképpen: tevékenykedik a vicces névvel ellátott Incredible Expanding Mindfuck-ban, az ambientben utazó Bass Communionban, valamint dolgozott már […]

Tovább »

Artefact – Ruins – 2008

Nem először hozott össze engem a sors a Nizzában székelő Francia black metalos Artefacttal, így hát valamennyire tudtam is hogy mire számíthatok tőlük, ám a prekoncepció nem jött be, én meg jól seggre ültem. Annak idején a horda második lemeze, a Magic Spellcraft egy erősen középszerű, sokkal inkább doomba hajló középtempós black metal volt, kevés […]

Tovább »

Anaal Nathrakh – Hell is Empty And All The Devils Are Here – 2007

„Az Anaal Nathrakh egy céllal jött létre – hogy a világvége betétdala, a gonosz zenei esszenciája, gyűlölet és erőszak megzenésítője, a necro szellemiség valódi zenei megtestesülése legyen” Rögtön itt az elején leszögezném a gyengébbek kedvéért, hogy a zenekar neve az 1981-es John Boorman klasszikus Excaliburjában, Merlin sárkány megidéző varázsigéjének kezdő szavai és semmi köze nincs […]

Tovább »