A franica Cadaveric Hunter-ről még hajdanán Nuskullos pályafutásom alatt írtam egy kritikát, melyről itt olvashatsz, tehát el is tekintenék most a szokásos biográfia körülírástól, akinek felkeltették az érdeklődését, az tanulmányozza át. A mostani írásom oka a már jó ideje fiókomban nyugvó Pink Rabbit demójuk, amely 2005. szeptember 1-én jelent meg szerzői kiadásban. Zeneileg a Porcinet […]
Tovább »
Az ember cikkíróként, ne adj’ Isten kritikusként megteheti, hogy nem csak a frissen kapott promókról, írhat, hanem egykor megvásárolt, kedvenc – vagy az illetőre – ez esetben rám – nagy hatással volt albumokról is. Így tehát a svéd Necrophobic 97-es Darkside is ennek a múlt idézésnek a vívmánya, mindig is akartam róla írni, és ma […]
Tovább »
Bár a borítónak ezt a gyönyörű kissé talán oltósan is naiv virágos bookletet raktam be, azért elárulom, a kapott promó iszonyat puritán megoldása nem hogy zenei oldalra, de még a kisházba se való. Nincs logó (pontosabban ami van, azt nem tekintem annak) és persze nincsenek valós számcímek is, avagy a beleszarós művészlélek hatalmasat mutat be […]
Tovább »
A kanadai Exciter újraéledt… ki van ezen meglepődve? Azért páran biztosan, de a retro idejét élve nem egy korai kultikus csapat próbál visszatérni-vágni, kisebb-nagyobb sikerekkel más és más scenében. Az Exciter 1980-ban kezdett, és műfaját tekintve thrash / speed metálban utaznak megszakításokkal és tagcserékkel… 83-tól fogva folyamatosan jelentkeztek nagylemezekkel, melyek többsége mára etalonná lett, de […]
Tovább »
Fémforgácsos kollégáim hívták fel a figyelmem erre az EP-re, mivel sajnos nekem nem sokat mondott a Lady Picture Show neve, viszont az csábító volt, hogy stoneres/sludgeos írányban mozognak, így bevállaltam a lemezismertetőt. És milyen jól tettem! A neten található infókból kiderült, hogy 2002-ben alakultak Nullify néven, majd névváltás, tagcserék és egy nagylemez – ami stílusában […]
Tovább »
Ez a lemez már viszonylag rég került hozzám, ám kissé nehezen készült el ez az ismertető. A négytagú finn zenekar bemutatkozó lemeze az In Darkness Comes Beauty, ami tavaly év végén jelent meg a Firebox-nál. Nos, első benyomásom – a név, lemezcím és borító alapján – szerint itt valami gótikusnak, darkosnak kellett következni és nem […]
Tovább »
Az Élysion Music kiadó tévedésből a 2005-ös (azaz a középső) nagylemezét küldte el a cseh Six Degrees of Separation-nek. A tizenkét éves múltra visszatekintő cseh köztársaság-beli zenekar két demót és három nagylemezt tud eddig felmutatni, őszintén szólván, tekintélyes életkorukhoz képest én még hallomásból sem ismertem korábban ezt a négytagú zenekart. Én látatlanban is kiosztanám a […]
Tovább »
A svéd Demiurg (népszerű zenekarnév) Rogga Johansson egyszemélyes zenekaraként indult még 2006-ban, azóta viszont teljes zenekarrá nőtte ki magát. A régisulis death metal mellett törtek lándzsát, és ez a 2007-ben megjelent lemezen tökéletesen érezhető is! A svéd színtér, és a dicső 90-es évek számomra a legmeghatározóbb, emiatt is raktam elsőre érdeklődéssel a lemezt a lejátszóba. […]
Tovább »
Az amerikai Katagory V amolyan tradicionális US power metalban utazik, mint mondjuk az Iced Earth. 2001-től folyyamatosan adják ki a nagylemezeket, a Hymns a negyedik a sorban, de áprilisban várható az ötödik. Ebből is látható, hogy a srácok nem sokat tétlenkednek, ami ugye egyáltalán nem baj, de talán egy kicsit több időt is adhatnának maguknak […]
Tovább »
Aki kicsit is próbált már leásni az emberi lélek poklának legmélyebb bugyraiba, és kereste ennek a zenei megtestesülését, az biztosan hallott már funeral doom-ot. Itt nincs szó szépségről, reményről, a fény nem törheti át az auráját. Az elmúlás kirptaszaga orrba vágja a hallgatót. Vagy iszonyodva vágja félre az ember, vagy lemond az életéről, és hallgatni […]
Tovább »
