Címke: Brutal Death Metal

Sermon To The Lambs – Chilei húsdarláló érkezik

A Comatose Music gondozásában március 6-án szabadul a világra a chilei brutal death / slamming metal színtér új üdvöskéje, a Sermon To The Lambs debütáló lemeze. A trió; Richard Aguayo – ének, Mauro M. – gitár/basszus, Victor Araneda, és dobos bemutatkozó, saját magukról elnevezett nagylemeze a műfaj legkíméletlenebb hagyományait ápolja.

A zene a lassú, hipnotikus, kígyózó témák és az őrjöngő sebességű pusztítás elegye, amelyet olyan legendák ihlettek, mint a Brodequin vagy a Deeds Of Flesh. A hangzásért a zenekar dobosa, Victor Araneda felelt (keverés és maszter), a borító pedig a neves Par Olofsson (Winds Of Plague, Unleashed) munkáját dicséri. A lemez érdekessége, hogy az utolsó két tétel bónuszként szerepel, amelyekben Jeff Page (Manifestations) is vendégszerepel.

SERMON TO THE LAMBS 'Sermon to the Lambs' (Single / 2026)

Impureza – Alcázares (2025)

A spanyol-francia közreműködésből született Impureza zenekar nem vádolható a teljes újszerűséggel, mégis elmondható, hogy távol állnak attól, hogy a leggyakoribb zenei elemeket építsék be elvetemült hispán elméjük szülte produkciójukba. A 2004 óta formálódó, saját hangját kereső csapat hol sikeresen, hol megkérdőjelezhető módon próbál meg összehozni két, egymástól teljesen idegennek tűnő zenei műfajt és azt kell […]

Tovább »

Retching – Charming The Decomposed (2025)

Vannak dolgok, amik örökké az élők érdeklődésének középpontjában maradhatnak, mint például a halál. Így nem véletlen az sem, hogy hiába köthetjük a death metal születését a 80-as évek végéhez, 90-es évek elejéhez, a műfaj lendülete és népszerűsége igencsak töretlennek mondható, még ha a médiában már nem is futunk össze vele olyan gyakran (a maguk idejében […]

Tovább »

Concrete Winds – Concrete Winds (2024)

Van úgy, hogy hiába nem történt oltári nagy katasztrófa, este mégis úgy merülök el a rövidke szabadidőmben, hogy hátrafelé pislogva csak egy mondat jut eszembe: Hú, de szar napom volt. Ilyenkor kell valami igazán erős cucc, ami képes arra, hogy a hétköznapok makacsul belém kapaszkodó görcsös ujját képes legyen lefeszegetni a nyakamról. Ritkán hallgatok brutal […]

Tovább »

Benighted – Ekbom (2024)

Úgy néz ki, későn érő típus vagyok, mivel a francia Benighted lemezeivel már párszor találkoztam itt a Forgácson, főleg a Hangpróbákon keresztül, de valahogy sosem tudtak különösebben közel kerülni hozzám. A jó 25 éve tevékenykedő csapat erről nem tehet, pusztán sosem a jó időben, helyen találtak rám, mert minőségi brutal death/grindcore hurrikánjuk mit sem veszített […]

Tovább »

Hatred Reigns – Awaken The Ancients (2023)

A kanadai Hatred Reigns borítója és burtális/technikás death metal meghatározása nem feltétlenül keltett különösebb izgalmakat bennem, de a promók kóstolgatása közben nem maradt ki a lejátszási listámról és magam is meglepődtem rajta, hogy ott is maradt. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a frissen alakult csapat bemutatkozása mögött nem lelkes fiatalok, világot felgyújtani kívánó művészek sorakoznak, […]

Tovább »

Trichomoniasis – Harvest Of The Killing Fields (2023)

Első és legfontosabb kérdésem felétkek a Trichomoniasis kritika kapcsán, hogy metalt szeretitek-e? Ha igen, akkor nem biztos, hogy érdemes tovább olvasnotok, mert a továbbiakban egy begörcsölt vádliról, egy elpattant idegszál okozta fájdalomról fogok írni, amit ez az amerikai csapat szépen megpróbált átültetni zenei formába. Persze ez a kifejezés is, hogy zenei, igazán hízelgő a banda […]

Tovább »

Nithing – Agonal Hymns (2023)

És megint megtörtént. Újra a féktelen, elmezavarban szenvedő brutalitást szomjazó énem győzedelmeskedett és elindított egy olyan úton, amelynek a végeredménye ez a cikk lett. Ne rám haragudjatok, hanem arra a buborékfújó fizimiskájú természet tréfájára a borítón, ami épp egy hatalmas csontvázmedencében élvezi ki az alvilági wellness minden örömét. Egy ilyen színekkel és témavilággal megspékelt alkotásnak […]

Tovább »

Dying Fetus – Make Them Beg for Death (2023)

Hobbi hullamosók! Amatőr boncmesterek! Börtönszakácsnak álcázott nekropedofilok! Eljött a mi időnk, leszállt az éjszaka. Az utolsó portás is lekapcsolta maga után a villanyt. Csak a miénk ez a hulláktól bűzölgő hűtőszekrény. A játszóterünk ez a tetemektől hemzsegő húsbolt, aminek van egy olyan ura, aki csak akkor hajlandó megmutatni magát, ha az újszülött osztályról érkezik az […]

Tovább »